Sanders és Cruz is lenyomta Clintont és Trumpot

GettyImages-519278042
2016.04.06. 13:02
  • A felmérésekben jelzettnél is nagyobb különbséggel kapott ki a demokratáknál Hillary Clinton, a republikánusoknál pedig Donald Trump a wisconsini előválasztáson.
  • A texasi szenátor Ted Cruz győzelmével a republikánusok egyre közelebb kerülnek egy nyílt jelöltállító gyűléshez, amin már egyáltalán nem a delegáltgyűjtésben vezető Trump lenne az esélyes.
  • A volt first lady előnye ugyan továbbra is tetemes, de Bernie Sanders győzelmével nőtt a nyomás a nagy esélyes Clintonon a két hét múlva tartott, hazai pályájának számító New York-i előválasztás előtt.

A republikánusoknál Ted Cruz texasi, a demokratáknál pedig Bernie Sanders vermonti szenátor győzte le nagyon meggyőző fölénnyel az éllovas Donald Trumpot és Hillary Clintont a kedden Wisconsinban tartott előválasztáson. Azonban míg Clinton pozíciója így sem került alapvetően veszélybe, addig Trump annak ellenére is nehéz helyzetben van a republikánus jelöltséghez szükséges delegáltak felé vezető úton, hogy messze le vannak maradva mögötte riválisai.

Trumpnak nem volt jó hete

A február elején elsőként szavazó Iowa óta most fordult elő először, hogy egy fontos választási napot egyetlen állam megnyerése nélkül zárjon Donald Trump, miközben a sokáig sérthetetlennek tűnő milliárdos menetelését szörnyülködve figyelő republikánus potentátok ünnepelhettek. Trump az elejétől kezdve

nagyon kiszámolva, de haladt előre a republikánus jelöltséghez szükséges 1237 delegált megszerzése felé,

azonban az elmúlt hetekben kezdett kicsivel félrecsúszni, mostani veresége után pedig az eddig is göröngyösnek tűnő útja végén egyre nagyobb eséllyel az a nyílt jelöltállító gyűlés várhatja, amit próbált elkerülni.

A Wisconsin előtti napok nem Trumpnak kedveztek: többször is magyarázkodnia kellett az abortuszról vallott álláspontja miatt, kampányfőnöke, Corey Lewandowski ellen vádat emelt könnyű testi sértés gyanújával a floridai rendőrség, és kampánycsapatán belülről is egymással versengő tanácsadókról érkeztek hírek. Ráadásul az észak-dakotai republikánus párt által kijelölt 25 delegáltból mindössze egyetlen egy számított Trump hívének, míg 18 a Cruznak kedvező emberek közül került ki.

 

A magát Trump egyetlen reális alternatívájának beállító, ultrakonzervatív Tea Party-vonalat képviselő Cruz mögött viszont felsorakozott a helyi republikánus vezetés, élükön Scott Walker kormányzóval, neki kedveztek a befolyásos helyi rádióműsorok, a Trump elleni erők pedig rengeteg pénzt öltek a milliárdost támadó hirdetésekbe. Az sem az establishment ellen harcoló Trumpnak kedvezett, hogy Wisconsinban kifejezetten népszerűek a pártvezetés olyan ide köthető arcai, mint Paul Ryan házelnök, vagy a Republikánus Nemzeti Bizottságot (RNC) vezető Reince Priebus.

Trump a kampány során korábban győzelmekkel tudott kimászni a nehéznek tűnő helyzetekből, ezúttal azonban Cruz nagyon magabiztosan, 48,3 százalékkal végzett az élen. Trump Wisconsinban is a szavazatok valamivel több mint harmadát szerezte meg, vagyis láthatóan nem tudta szélesíteni a táborát, míg

Cruz közel 50 százalékkal egyik legjobb eredményét érte el egy nem kifejezetten neki kitalált államban.

Gyakorlatilag minden választói csoportot megnyert, köztük olyanokat, amiket általában nem szokott hozni. Az akár stratégiai átszavazásra is utalhat Trump ellen, hogy Cruz 54 százalékot ért a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében, míg korábban a még szintén versenyben lévő John Kasich ohiói kormányzó szerepelt jobban ebben a csoportban a közeli Michiganben.

1237, a bűvös szám

Cruz nagy győzelmével az államban elnyerhető delegáltak nagy többségét is elvitte. Trumppal szemben a texasi szenátornak már egy ideje nem igen volt reális esélye arra, hogy még a júliusi Clevelandben tartott konvenció előtt megszerezze az 1237 delegáltat, ha azonban ez Trumpnak sem sikerül, akkor 40 év után rendeznének megint nyílt jelöltállító gyűlést a republikánusok, amivel a pártvezetés reményei szerint megállíthatják Trumpot.

A mai szavazás fordulópontot jelent

– jelentette ki győzelmi beszédében Cruz. Mint mondta, egyre biztosabb benne, hogy végül ők nyerik el a jelöltséghez szükséges 1237 delegáltat, „vagy Cleveland előtt, vagy pedig Clevelandben miénk lesz a többség." A republikánus összefogás mellett a novemberi elnökválasztásra készülve Clintonnak üzent: „Hillary, készülj, jövünk!"

A vereség tudatában Trump viszont ezúttal választás esti sajtótájékoztatót sem tartott, kampánycsapata csak egy közleményt adott ki, amiben kiemelték, hogy össztűz zúdult rájuk a pártvezetés és a Trump-ellenes Super PAC-ek részéről. „Ted Cruz rosszabb, mint egy báb, ő egy trójai faló a párt vezetőinek szolgálatában, akik megpróbálják ellopni a jelöltséget Trumptól." A delegáltmatek fájhat legjobban a milliárdosnak: a FiveThirtyEight úgy becsüli, hogy Trump Wisconsin után már nagyjából 50 küldöttel is alatta maradhat a bűvös 1237-es határnak. 

Ez nem tűnik soknak, azonban akár a jelöltségbe is kerülhet Trumpnak,

aki korábban már zavargásokkal is riogatott, illetve független indulását is belengette, ha a konvención nem őt választják meg. Trump az elmúlt hetekben többször is azzal érvelt, hogy a legtöbb delegáltat szerző jelöltnek kellene majd nyernie a végén, ez pedig szinte biztosan ő lesz. Azonban egy nyílt konvenció mindent felforgathatna.

Ha többször szavaznak, akkor bármi lehet

A jelöltállító gyűlésen ugyanis az államokban összegyűjtött delegáltak szavazással döntenek a párt hivatalos jelöltjéről, azonban a legtöbbjük mandátuma csak az első szavazási körben kötött ahhoz az indulóhoz, aki elnyerte őket. Ha egyik jelölt sem tud elsőre 1237 küldöttet maga mögött tudni a szavazásnál, akkor a delegáltak többsége felszabadul, és egy őrületes taktikázás után lényegében még egy olyan név is kiemelkedhetne, aki nem is indult az előválasztásokon (ezért is merült fel már többször például Paul Ryan házelnök neve, habár ő rendre tagadja, hogy lennének elnökjelölti tervei).

Trump azért kerülhetne bajba az első kör után, mert a kampánycsapata nem túl erős a delegáltak kiválasztásánál számító lobbizásban, Cruzé viszont annál hatékonyabban dolgozott az elmúlt hetekben a háttérben. Az egyes államokban már elnyert delegálthelyekre a tényleges küldötteket a helyi, legtöbbször Trumpnak nem túlzottan örülő pártvezetés bábáskodása mellett választják ki, így akár még olyan államokból is inkább a texasi szenátornak kedvező küldöttek utazhatnak többségében Clevelandbe, amiket egyébként Trump nyert meg. Egy esetleges második, vagy harmadik szavazási körben

ezek a delegáltak könnyen átpártolhatnak a texasi szenátorhoz, de legalábbis meggyőzhetőek lennének,

hogy nem a milliárdos a legjobb választás. Hasonló taktikázásra Trumpnak is van lehetősége, azonban ez pont olyan terep, amiben a kampánycsapata eddig nem jeleskedett.

New Yorkra feküdhet rá

Ahogy a RealClearPolitics egyik publicistája is megjegyezte, nem kizárt, hogy végül majd Wisconsin lesz Trump Waterlooja, ugyanis a maradék előválasztásokon a küldöttek hatvan százalékát kellene megnyernie a nyílt konvenció elkerüléséhez. Cruz sincs persze könnyű helyzetben, hiszen még a júliusi szavazásban bízva is minél kisebb hátrányból kellene megérkeznie Clevelandbe, miközben most nem neki kedvező keleti parti államok következnek. A következő hetekben kiderül, hogy más államokban is fel tud-e mutatni a wisconsinihoz hasonló széleskörű támogatottságot.

Trump kampánycsapata egyelőre minden erejével az április 19-én szavazó New Yorkra koncentrál majd. A milliárdosnak a hazai pályájának számító államban a felmérések szerint van is esélye egy nagy győzelemre,

53,3 százalékkal vezet a 21,3-on álló Kasich és a 19-re mért Cruz előtt.

Azonban nem kizárt, hogy még akár ennél is átütőbb eredményre lenne szüksége. Az ellenfelei megosztottsága Trumpnak kedvezett eddig, azonban delegált-maximalizálás szempontjából New Yorkban kérdéses, hogy az eddig egyedül saját államát, Ohiót megnyerő Kasich versenyben maradása kinek hoz, vagy kitől visz el delegáltakat. New Yorkban körzetenként 3 delegáltat lehet elnyerni: ha valaki 50 százalék felett végez, az összeset megkapja, egyébként pedig a győztes 2-t, a második helyezett 1-et kap.

Addig azonban még van két hét, és a legnagyobb kérdés, hogy hogyan hatnak ki a Trumpot övező hírek és a wisconsini eredmény a további esélyekre. Trump már korábban is rácáfolt rengeteg biztosnak gondolt politikai alapvetésre, de a nyílt konvenció lehetőségéről, és az ottani forgatókönyvekről mindenesetre az eddiginél is jóval többet fogunk hallani mostantól.

Sanders hétből hatot nyert

A demokratáknál nagyon más a felállás, de Cruzhoz hasonlóan nagyot nyert Bernie Sanders, aki 56,5 százalékával legyőzte a 43,1 százalékkal végzett Hillary Clintont. A vermonti szenátor ezzel a legutóbbi hét államból hatot megnyert, és a sok kaukusz után ezúttal egy novemberben is fontos állam előválasztásán tudta megerősíteni lendületét. Trumphoz hasonlóan Clinton sem tartott beszédet, csak a Twitteren gratulált Sandersnek a győzelméhez, és köszönte meg az aktivistáknak a munkájukat.

Az előző államokhoz hasonlóan

Wisconsin demokrata választóinak összetétele is Sandersnek kedvezett,

emellett nyílt előválasztást tartottak, amin a magát demokratikus szocialistának valló szenátor felé húzó függetlenek is szavazhattak, ezért hoznia kellett az államot, de a felméréseknél jelzett néhány százaléknál jóval meggyőzőbben tudott győzni. Clinton már hetekkel ezelőtt próbálta csökkenteni Wisconsin esetében az elvárásokat, de a sorozatos vereségek így is kínosan jönnek neki, miközben már arról is szállingóztak hírek, hogy az FBI kihallgathatja az emailbotrány ügyében.

 

A győzelmi sorozat azonban még mindig csak azt jelenti Sandersnek, hogy sikerült nagyjából 220 delegáltasra lefaragnia eddigi hátrányát – Wisconsinban 10-zel kapott többet, mint Clinton –, és még nagyon messze van attól, hogy lényegesen közel kerüljön ellenfeléhez. A demokratáknál végig arányosan osztják el a delegáltakat az államokban, ezért Clinton előnye még mindig szinte behozhatatlannak számít, 2008-ban Barack Obama közel száz delegáltas előnnyel nyert magabiztosan.

Sanders pár nap múlva könnyedén megnyerheti a kaukuszt Wyomingban, azonban a neheze csak utána jön, az áprilisban szavazó, és jó néhány delegáltat kiosztó nagy keleti parti államokban is meg kellene ismételnie a wisconsini eredményt, ahhoz hogy egyáltalán legyen esélye felzárkózni. Ezekben ellene szól, hogy nagyobb a feketék aránya, mint Wisconsinban - közöttük pedig most is 40 ponttal kapott többet Clinton -, emellett pedig zárt előválasztások lesznek, vagyis a függetlenek nem, csak a regisztrált demokraták dönthetnek, ez szintén a volt first ladyt erősíti. Ennek megfelelően a felmérések is Clinton nagy előnyét vetítik előre.

Clinton New Yorkban vetheti meg a lábát

Csakhogy Wisconsin azért is számított nagyon sokat, mert nem volt mindegy, melyikük tud győzelemmel ráfordulni az április 19-én előválasztó New Yorkra. Sanders New Yorkban született, de az állam sokkal inkább a volt New York-i szenátor Clinton hazai terepének számít. A felmérések viszont elkezdtek elmozdulni, március elején még 20 százalék feletti volt az előnye, ez azonban a legutóbbi pollokban már a felére esett vissza. Miközben Sanders a wisconsini egyetemi városokban három nap alatt nyolc rendezvényt tartott, addig

nem véletlen, hogy Clinton hétfőn inkább New Yorkban kampányolt gőzerővel.

Sanders wisconsini győzelmi beszédében azt mondta, New Yorkot is meg tudják nyerni, de azért az állam inkább Clintonnak kedvez. Viszont a volt külügyminiszter azért sincs könnyű helyzetben, mert Sanders rendszeresen több pénzt gyűjt nála, márciusban például 15 millió dollárral múlta felül. 44 millió dollárt kalapozott össze, ebből pedig bőven futja drága New York-i hirdetésekre. Clinton és Sanders egyébként hosszas huzavona után megegyezett, hogy április 14-én, öt nappal az előválasztás előtt tartanak még egy tévévitát New Yorkban.

New Yorknak szimbolikus jelentősége mellett gyakorlati fontossága is lesz, ha Clinton mérhető különbséggel győz, akkor megtörheti Sanders lendületét, emellett pedig delegáltakban is jelentősen növelheti a különbséget. A másik oldalról viszont az eddig azért főként a lendületét építő vermonti szenátor váratlan győzelme már komoly csapást jelentene Clintonnak. A volt first lady mindenesetre egyelőre biztosan nem koncentrálhat az eredeti terveinek megfelelően a republikánusokra és a novemberi elnökválasztásra, Sanders pedig azt ígérte, hogy egészen a június 7-én szavazó utolsó államokig próbálkozik majd.

Borítókép: Daniel Acker / Europress Getty.