Trump és Clinton is tarolt hazai pályán New Yorkban

2016.04.20. 07:29 Módosítva: 2016.04.20. 10:19

A demokratáknál Hillary Clinton és a republikánusoknál Donald Trump is nagyot nyert a kedden a mindkettőjük hazai pályájának számító New Yorkban tartott előválasztáson, amivel az éllovasok hetek óta először tudtak újra fontos győzelmet felmutatni.

Clinton ezzel derékba törte kihívója, Bernie Sanders vermonti szenátor elmúlt hetekben aratott győzelmeivel szerzett lendületét, és tovább erősítette eddig is tetemes előnyét az államokban elnyert delegáltak között. Trump pedig  New York szinte összes delegáltjának bezsebelésével fontos lépést tett előre, hogy legyen még esélye összegyűjteni a republikánus jelöltséghez szükséges 1237 delegáltat, és így elkerülhesse azt a nyílt konvenciót júliusban, ahol ellenfeleinek még lenne esélye az előzésre.

Trump bezsákolta a delegáltakat

A republikánusoknál Trump a kezdetektől nagyon kiszámolva haladt az elnökjelöltségéhez szükséges 1237 delegált – ezek a küldöttek szavaznak majd a clevelandi jelöltállító gyűlésen a párt hivatalos elnökjelöltjéről – összegyűjtése felé, és bár az elmúlt hetekben többek között wisconsini vereségével letért az oda vezető ideális útról, de maradt esélye a hátralévő államokban, és a New York-i nagy győzelmével tudott is javítani.

 

Clintonhoz hasonlóan a milliárdos is hazai pályán indult, a New York-i Trump Tower tetején van az egyik magánrezidenciája, cégein, a hozzá köthető rengeteg emberen keresztül is ebben az államban a legerősebb a szervezeti háttere. Trump ráfeküdt a New York-i győzelemre, az elmúlt hetekben átszervezte kampánycsapatát, több tapasztalt stratégát is berántottak. A felmérések alapján az sem volt kérdés, hogy 50 százalék feletti eredménnyel nyeri-e majd meg az államot, azonban a milliárdos szemében tényleg

mind a 95 elnyerhető delegált sorsa nagyon számított, ehhez pedig az egyes körzetekben külön-külön is nagyot kellett nyernie.

Ellenfelei célja az lehetett, hogy valahogy 50 százalék alatt tartsák az eredményét, ehhez képest Trump végül 60 százalékot szerzett, míg John Kasich ohiói kormányzó csak 25,2, a milliárdos elsőszámú kihívója, a Tea Party-vonalat képviselő Ted Cruz csak 14,8 százalékot ért el. Az ingatlanmágnás mindenhol tarolt, és úgy tűnik, hogy a 95-ből akár 90 delegáltat is bezsebelhet.

A pódiumra Sinatra New York, New Yorkjára érkező Trump megint visszafogottabb volt győzelmi beszédében – a Hazug Ted Cruz helyett például simán Cruz szenátorként hivatkozott ellenfelére –, amiben kiemelte, hogy innentől Cruznak nincs már matematikai esélye sem megszerezni a jelöltséghez szükséges delegáltakat a párt hivatalos elnökjelöltjéről döntő júliusi konvencióig. Keményen támadta viszont a párt „csaló választási rendszerét". Ezzel többek között arra utalt, hogy az elmúlt hetekben Cruz fontos lépéseket tett a szavazásokkal párhuzamosan zajló árnyékkampányban, így számos olyan államból is neki kedvező delegáltak érkezhetnek többségében majd a jelöltállító gyűlésre, amiket egyébként Trump nyert meg.

Ezeknek a delegáltaknak azonban csak akkor lesz jelentőségük, ha Trumpnak nem sikerül összegyűjtenie az 1237-et, és így nyílt konvenciót kell tartani, amin több szavazási körben Cruz, de az ingatlanmágnás és az ultrakonzervatív texasi szenátor jelöltségétől is ódzkodó pártvezetők reményei szerint akár mások is beelőzhetnének. A republikánus előválasztás lehetséges forgatókönyveiről, az egyes államok jelentőségéről, az 1237 delegáltról, és egy esetleges nyílt konvenció menetéről itt írtunk bővebben>>>

A FiveThirtyEight legutóbbi becslése szerint a nagy New York-i győzelmével Trump megint közelebb került a bűvös 1237-hez, egészen pontosan 1191-re jósolják most. Még így is szüksége van a hátralévő delegáltak nagyjából 62 százalékára, hogy átlépje a határt, de ha például csak nagyjából ennyivel maradna alatta , azt egyáltalán nem lenne lehetetlen ledolgozni az el nem kötelezett delegáltak segítségével a konvención.

A szükséges delegáltak begyűjtése mellett New York azért is fontos volt Trumpnak, hogy a nem neki kedvező elmúlt hetek után lendületet vegyen a következő öt állam előtt, ezekben is nagyot kell ugyanis nyernie, hogy haladjon tovább a kitűzött célja felé. A felmérések alapján április 26-án

Pennsylvaniában, Marylandben, Connecticutban, Delaware-ben és Rhode Islanden is könnyen nyerhet a milliárdos.

Azonban az arányok sokat számítanak majd, fontos delegáltak múlhatnak akár egy-egy százalékon is.

A végül harmadik helyen végzett Cruz nem is nagyon vesztegette az idejét New Yorkra, helyette a jövő héten szavazó Pennsylvaniában kampányolt. A texasi szenátor egyébként még korábbi tévévitákon ásta el magát az ultrakonzervatív jelölteknek egyébként sem kedvező államban, amikor a kárhoztatott liberalizmus szinonimájaként használva az állam nevét a „New York-i értékrendje″ miatt támadta Trumpot. Wisconsinban volt jele egyfajta taktikai összeszavazásnak a magát a Trump elleni alternatívaként hirdető Cruz mögött, azonban az ottani győzelme után egyelőre továbbra is kérdés, hogy fel tud-e majd mutatni hasonlóan széleskörű szavazótábort a hátralévő államokban.

Az ohiói kormányzó John Kasich bejött ugyan a második helyre New Yorkban, és néhány delegáltat is megcsípett ezzel, de egyelőre nem látszik, hogy egyáltalán a neki kedvezőbb államokban erős alternatíva tudna lenni, így pedig Cruzzal megoszthatják a Trump elleni szavazatokat. Ő is abban reménykedhet egyébként, hogy elég delegáltat tudnak elvenni Trumptól ahhoz, hogy nyílt konvencióba torkolljon az előválasztás. A jövő heti államok után nagyon sok múlik majd például a május elején előválasztó Indianán, valamint a legeslegvégén Kalifornián is, várhatóan addig semmi sem dől majd el.

Clinton megint növelte a különbséget

A demokratáknál Clinton végül nagyjából 15 pontos különbséggel, 57,6-42,4-re győzte le Sanderst.

Látótávolságban a győzelem

– mondta a láthatóan felszabadult Clinton győzelmi beszédében, amiben megint Sandersen túllépve már a november 8-i elnökválasztás felé fordult, és sokkal inkább Trumpra és Cruzra koncentrált.

Fontos győzelem volt ez a volt first ladynek, miután az elmúlt hetek a nyolcból hét államot megnyerő vermonti szenátorról szóltak. Sanders New Yorkban született, de az állam mégis a volt New York-i szenátor Clinton hazai pályájának számít, ezért a rengeteg itt elnyerhető delegált mellett szimbolikus fontossága is volt. A tét miatt az elmúlt hetekben a korábbihoz képest sokkal keményebb lett a demokrata kampány hangneme is.

Sanders győzelmi sorozatával próbált ugyan lendületet venni New York előtt, azonban míg többségük választói összetételben, és a szavazás típusában (kaukusz, nyílt előválasztás) neki kedvezett, addig a keleti parti államok sorát megnyitó New York sokkal inkább Clintonnak feküdt. Sanders legfeljebb abban reménykedhetett, hogy valahogy 10 százalék alá tornázza a különbséget, Clinton azonban kicsivel még felül is teljesítette a felméréseket. A volt first lady eredményéhez fontos volt, hogy az eddigiekhez hasonlóan nagy különbséggel nyert a feketék és a latinók között.

 

Sanders már a szavazás előtt is kifogásolta, hogy New Yorkban zárt előválasztást tartanak, vagyis csak a regisztrált demokrata szavazók vehettek részt rajta. Szerinte így hárommillió embertől vették el a jogot, hogy szavazzanak a demokrata, vagy a republikánus előválasztáson. Sanders kampánycsapata arról is közleményt adott ki, hogy a hírek szerint több helyen csak nehezen tudtak szavazni választók, és több ezer regisztrált New York-i is akadályokba ütközött.

Sanders valójában az egymás után megnyert államokkal sem tudott lényegesen közelebb kerülni Clintonhoz a delegáltakat tekintve, a volt külügyminiszter pedig

végül nagyjából 30 küldöttel növelni is tudta az eddig is tetemes előnyét New Yorkban.

A közel 250 delegáltas különbség szinte behozhatatlannak számít, innentől pedig Sandersnek Clintonnak kedvező államokban kellene hatalmas fordulatot hoznia ahhoz, hogy egyáltalán esélye legyen bármilyen felzárkózásra.

Egy hét múlva Pennsylvaniával és Marylanddel megint öt olyan állam következik majd, amik többségében a volt first lady meggyőző különbséggel vezet a felmérésekben. A New York után Vermontba hazarepülő Sanders kampányfőnöke, Jeff Weaver ugyan kitartott amellett, hogy elmennek akár a júliusi philadelphiai konvencióig is, de a magát demokratikus szocialistának valló szenátor egyik fontos tanácsadója viszont egyelőre csak azt mondta, hogy meg kell várni a jövő héten szavazó államokat, aztán majd utána átgondolják a helyzetet. Ha azonban Clinton a következő öt államban is New Yorkhoz hasonlóan nyer, akkor tényleg nem sok mindenben reménykedhetnek már.