Trump tesz a klímaváltozásra, ezerrel tolná az olajat

2016-05-26T202519Z 1444384601 HT1EC5Q1KPDFR RTRMADP 3 USA-ELECTI
2016.05.27. 12:38
12 hozzászólás

Donald Trump végre elmondta, hogy hogyan nézne ki az Egyesült Államok energetikapolitikája, ha őt választanák elnökké. Ahogy pedig az várható volt, a republikánus elnökjelölt elképzelései elég félelmetesen hangzanak a külvilág és a környezetvédők szempontjából, viszont annál jobban az amerikai olajipar számára: felmondaná a párizsi klímaegyezményt és eltörölné Barack Obama környezetvédelmi rendelkezéseit, viszont megépítené a sokat bírált Keystone XL vezetéket és támogatná az olaj- és gázkutak fúrását.

Trump helyi idő szerint csütörtök este az amerikai olajipar egyik Mekkájában, Észak-Dakotában tartott energetikai programbeszédet, és nagyjából azt hozta, amit várni lehetett.

Bár a Republikánus Párt különböző elöljárói az előválasztási kampány során elég gyakran előadták, hogy mennyire ki vannak akadva Trumpra, a valóságshowzó ingatlanosból lett elnökjelölt most alapvetően egy fősodorbeli republikánus program kereteit tette le az asztalra, amely elég jól követi az olajiparbarát és a környezetvédelemmel szemben szkeptikus párt alapvetéseit.

Ahogy az amúgy balos, de józan Vox összefoglalta:

  • Nem érdekli a klímaváltozás. Gyakorlatilag szóba se hozta a témát, egyedül azt hangsúlyozta, hogy eltöröl minden „munkahelygyilkos" környezetvédelmi rendelkezést. Ennek keretében kilépteti Amerikát a párizsi klímaegyezményből, amely a globális üvegházgáz-kibocsátás féken tartását célozza, és környezetvédők szerint már jelenlegi formájában sem elég szigorú.
  • Tovább akarja növelni az amerikai olaj- és földgáz-kitermelést. Ennek szintje ugyanis szerinte nem elég jelentős, bár Amerika már így is világelső e téren. Megépíttetné továbbá a Kanada olajhomokmezőiről a Mexikói-öböl partján lévő amerikai finomítókba olajat szállító, Obama által környezeti hatásai miatt elkaszált Keytone XL-t. A vezeték sorsa nagyon heves viták tárgya volt a demokraták és a republikánusok között.
  • Azt ígérte, hogy elhozza a teljes energiafüggetlenséget az Egyesült Államoknak. Jelenleg egyébként a belső kitermelés a fogyasztás 74 százalékát adja, tehát ez nem lehetetlen, bár a jelenlegi globalizált és összefonódott világgazdaságban nem feltétlenül van értelme.
  • Lökést akar adni a szénbányászatnak Amerikában. A legmocskosabb energiahordozó kitermelése 2008 óta 25 százalékkal esett az országban, ami egyes helyeken nagyon betett a foglalkoztatásnak is. Az újraélesztéssel mondjuk az a baj, hogy a földgáz egyszerűen jóval olcsóbb, mint a szén, ezért nehéz lesz egyszerre növelni a gáz és a szénkitermelést, mert utóbbi nem fogja megérni.
  • Nem nagyon bízik a szél- és napenergiában. Azzal érvelt, hogy a napenergia drága, és

a szélkerekek száz és száz sast ölnek meg – az egyik legszebb és legnagyobb becsben tartott állatot.

  • Tiszta levegőt és vizet akar biztosítani az amerikaiaknak, bár az nem teljesen világos, hogy pontosan hogyan. Azt mondta, meg fogja oldani „a valódi környezetvédelmi problémákat", a részleteket viszont nem bontotta ki.

A New York Timesnak szakértők eléggé szkeptikusan nyilatkoztak Trump elképzeléseiről. Richard G. Newell, a Duke Egyetem környezet-gazdaságtan professzora szerint például a republikánus jelölt javaslatai nem igazán veszik figyelembe „azokat az összetett erőket, amelyek az energiarendszert működtetik".

A beszédből pedig az is kiderült, hogy Trump nem is feltétlenül érti, hogyan működnek például a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények. Például azt mondta, a párizsi klímaegyezményről, hogy az „beleszólást ad a külföldi bürokratáknak, hogy meghatározzák, mennyi energiát használunk fel saját földünkön, saját országunkban". Erről azonban valójában szó sincs: a megállapodás önkéntes nemzeti felajánlásokon alapul, és nincs is ellenőrzési mechanizmusa.

Ettől függetlenül ha Trumpot megválasztják, gyakorlatilag azonnal kiléptethetné az Egyesült Államokat az egyezményből, ami nagyjából tönkre is tenné az egészet.

Ez azonban vélhetően egyáltalán nem zavarná a republikánus szavazókat, az amerikai olajipari dolgozókat meg főleg nem. De általában véve a Trump szavazóbázisának derékhadát adó lecsúszó fehér melósok is így vannak ezzel, ugyanis a fő republikánus érv, hogy

a környezetvédelmi szabályozás ellehetetleníti az energiaipart és megdrágítja az ipari termelést, ezáltal pedig munkahelyeket szüntet meg.

Ugyanebből kifolyólag pedig minden bizonnyal a hagyományosan az állami szabályozás csökkentése mellett kardoskodó republikánusokkal szimpatizáló ipari lobbi és nagyvállalkozói réteg is elégedett lenne ezzel a programmal.

Az egyébként való igaz, hogy a környezetvédelmi szabályok drágítják az ipari termelést. A baj az, hogy ez a narratíva párosul a nagyon is valós klímaváltozás elbagatellizálásával, illetve a nemzetközi együttműködés megkérdőjelezésével, és ebben a mixben elég veszélyes lehet a világ többi részének, amely valóban aggódik a klímaváltozás miatt.

Trump egyébként korábban Twitterén arról is írt, hogy az éghajlatváltozást a kínaiak találták ki, hogy így csökkentség az amerikai ipar versenyképességét.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!