A dohányzás nem öl, evolúció nincs, a klímaváltozás kamu

GettyImages-99878296
2016.07.20. 18:04
42 hozzászólás

Donald Trumpban az a legszórakoztatóbb, és egyben a legijesztőbb, hogy totálisan kiszámíthatatlan. Ez gyönyörűen megmutatkozott azokban a találgatásokban is, amik a republikánus alelnökjelölt személyét övezték az elmúlt hetekben. Voltak, akik egészen komoly lehetőségként tartották számon a saját lánya, Ivanka Trump jelölését, mások a józan észt képviselő Chris Christie-re tippeltek, de esélyes volt John Mattis, a tengerészgyalogság nyugalmazott tábornoka is, akiről most legyen elég annyi, hogy az iraki háborúban a Veszett Kutya becenevet kapta a katonáitól.

A befutó végül múlt pénteken Indiana állam kormányzója, Mike Pence lett, aki egyébként a FiveThirtyEight elemzője, Nate Silver szerint a felmerült nevek közül még talán a legjobb döntés volt Trump szemszögéből.

A héten tartott republikánus jelöltállító gyűlés harmadik napján, szerda este Ted Cruz texasi szenátor mellett szintén beszédet mondó Pence-ről eddig leginkább annyit lehetett tudni, hogy 12 évig volt kongresszusi képviselő, aztán kormányzóként a nevéhez fűződik Indiana hírhedt vallásszabadság-törvénye, amit olyan ügyesen fogalmaztak meg, hogy alkalmas volt a melegek diszkriminációjára; például lehetővé tette, hogy valakit kirúgjanak a munkahelyéről csak azért, mert a saját neméhez vonzódik. Most azonban, hogy Pence Trump alelnökjelöltjeként (vagy akár alelnökeként, elvégre az idei választás fő tanulsága az, hogy tényleg bármi megtörténhet) fog bevonulni a történelemkönyvekbe, érdemes felidézni néhány egyéb, figyelemre méltó gondolatmenetét a világ dolgairól.

A dohányzás nem öl

„A politikusok és a média keltette hisztéria ellenére a dohányzás valójában nem öl. Tény, hogy három dohányosból kettő nem dohányzással összefüggő betegségben hal meg” – jelentette ki Pence a 2000-es képviselőházi választás kampányában (amit egyébként meg is nyert, és 2013-as kormányzóvá választásáig meg is tartotta a posztját).

Most hagyjuk is azt a körülményt, hogy az orvostudomány egy csomó szív- és érrendszeri, légzőszervi betegségről, tüdőrákról és hasonlókról bizonyította be egyértelműen és sokszorosan, hogy a dohányzás elősegíti a kialakulásukat. Koncentráljunk inkább a briliáns logikára:

A dohányzás azért nem öl, mert csak a dohányosok harmada hal bele.

Ilyen alapon az orosz rulett sem öl, hiszen a klasszikus recept szerint egy golyó van a hatos tárban – ez pont kétszeres túlélési esélyt jelent a dohányzáshoz képest.

A klímaváltozás egy mítosz

Klímaváltozás ügyében egészen megdöbbentő az amerikai republikánus politikusok általános hozzáállása (ami nyilván összefüggésben lehet nagy energetikai cégek lobbierejével is). Mismásolnak, nem vesznek tudomást róla, elkenik a jelentőségét, élesen kritizálják Barack Obama minden globális felmelegedés elleni kezdeményezését. Pence álláspontja még ebből a mezőnyből is kiemelkedik:

„A globális felmelegedés egy mítosz! Tessék, kimondtam. Ahogy a hetvenes években a jégkorszak-hisztivel, úgy most a felmelegedéssel riogat a környezetvédő mozgalom, hogy adóemelést tudjanak elérni. Tény, hogy a szén-dioxid a természetben természetesen előforduló elem, ennek ellenére a greenpeace-es fickók a szénre (szintén természetes ásvány) és a gonosz szénerőművekre akarják fogni az „üvegházhatású gázok” jelenségét.”

Bónuszként két bekezdéssel később összekeverte Indiát Indonéziával.

Oké, ez a kijelentése 1998-ból származik – bár már ekkor is egy évvel a kiotói egyezmény után voltunk – lássuk egy frissebb, 2014-es nyilatkozatát a témában: „A tudomány nagyon erősen megosztott a globális felmelegedés kérdésében”.

Nem, Mike, nem az. A globális felmelegedéssel kapcsolatos kutatások 97,2 százaléka egyetért abban, hogy a jelenséget az ember okozza. A maradék sem állítja, hogy nincs felmelegedés, vagy azt, hogy ez természetes folyamat lenne, csak arra nem talált bizonyítékot, hogy az emberi tevékenység az oka. Megjegyzendő, hogy klímaváltozás-ügyi bullshitben maga Trump is elég erős versenyző, ő konkrétan azt jelentette ki, hogy az egész hülyeséget csak a kínaiak találták ki, hogy az amerikai ipart szívassák vele. Később azt mondta, csak viccelt.

Evolúció? Hát, izé.

Az evolúció kérdésében nyilatkozni mindig elég kínos konzervatív politikusoknak. Egyrészt az evolúció létezése a tudomány mai állása szerint nagyjából olyan szilárd tény, mint a gravitáció. Ennek ellentmondani elég ciki, másrészről viszont ott vannak a vallásos választók, akiknek mégsem lehet azt mondani, hogy amit a Biblia ír, az nem feltétlenül száz százalékig szó szerint van úgy. Ferenc pápának mondjuk elég jól sikerült feloldani ezt az ellentmondást. Semjén Zsoltnak nem annyira. Lássuk Mike Pence gyakorlatát a témában (1:35-nél szögezik neki a kérdést, hogy hisz-e az evolúcióban):

Egészen gyönyörű, ahogy újra és újra kitér a neki szegezett kérdés elől, és csak azt hajtogatja, hogy Isten teremtette a világot. Később azért kitér arra is, hogy az iskolákban tanítani kellene a kreacionizmust is, és a gyerekekre bízni, hogy a tudománynak hisznek-e, vagy sem.

Majd én kigyógyítalak a buziságból

Ultrakonzervatív politikustól nem meglepő, hogy a melegházasságnak a gondolatától is kiszalad a világból, és a melegeket ott diszkriminálná, ahol éri, de Pence ezen a téren is egy lépéssel a mezőny előtt jár. 2000-ben azt a javaslatot tette, hogy a Ryan White CARE Act (ez egy HIV-fertőzötteket ellátó, és a gyógykezelésüket segítő program) költségvetését inkább olyan szervezeteknek kell adni, amelyek a hozzájuk fordulóknak „segítenek megváltoztatni a szexuális viselkedését”. Felmérések szerint minden harmadik meleg amerikai gyerek találkozik a szülei nyomására ilyen szervezetekkel életében; a „Pray the gay away” táborokban lelki és olykor fizikai kínzással próbálják kinevelni belőlük a velük született vonzalmukat a saját nemükhöz.

A Titanic metaforája

A politikusok sokszor olyanok, mint a viccbeli Móricka, akinek mindenről ugyanaz jut eszébe. Erre valószínűleg külön képzik őket, elvégre nem lehet könnyű az értelmező kéziszótár véletlenszerű bejegyzéséről három másodperc alatt szabad asszociációval eljutni a migránsokig/Soros Györgyig/rezsicsökkentésig. Mike Pence ebben a sportágban is nagyot alkotott, amikor megmagyarázta, miért olyan sikeres a Titanic című film a mozikban.

Hát, azért, mert az amerikai nézők lelke rezonál a metaforával, hogy a Titanic épp úgy sodródik a végzetes jéghegy felé, ahogyan Amerika hagyja el a tradicionális értékeket (hogy ez miként magyarázza a film nemzetközi sikerét, és hogy a jegybevétele 70 százaléka Amerikán kívülről jött, azt sajnos nem magyarázza meg). A hit Istenben, a házastársi hűség és az élet szentsége – sorolja a Titanicban feltűnő értékeket Pence. A film egyébként a híres hajó tragédiája mellett arról szól, hogyan szeret bele egy eljegyzett menyasszony egy szimpatikus vadidegenbe, és dobja el magától az összes „tradicionális értéket”.

Pence egyébként is elég erős filmkritikában, a Mulan című Disney-rajzfilmet például szégyenteljes liberális propagandaműnek bélyegezte, mert abban egy nő szolgál a hadseregben, és beleszeret a parancsnokába. Akárhogy is, hősünk így összegzi a Titanic sikerének titkát:

Azért szeretjük ezt a filmet, mert szeretjük az igazságot. 1912 igazságát.

Az amerikaiak nagyjából fele most attól tart, hogy Trump ugyan az éppen aktuális érdekeinek és hangulatának megfelelően hajlamos összevissza beszélni, Pence viszont valószínűleg őszintén, és meggyőződésből szeretné visszahozni 1912-t. Más kérdés, hogy a republikánus vezetők közül sokan megnyugodtak, hogy Trump azért a konzervatív bázist megszólítani képes politikust vett maga mellé, nem pedig mondjuk a saját lányát.