- Külföld
- Fehér ház
- usa
- elnökválasztás 2016
- demokrata
- republikánus
- hillary clinton
- donald trump
- elnökjelölti vita
Trump nem mondta ki, hogy elismeri a választás eredményét
További Fehér ház cikkek
- Hallgatásra ítélték Donald Trumpot, a házi Twittere azonban szárnyal a tőzsdén
- Milyen „vérfürdőről” beszélt Donald Trump?
- Donald Trump kompromisszumos megoldást javasolt az abortusz tilalmával kapcsolatban
- Mike Pence volt alelnöke sem Donald Trumpot, sem Joe Bident nem támogatja az idei elnökválasztáson
- Donald Trump előnyét mérik az Egyesült Államokban az első közvélemény-kutatások
Ezúttal a korábbiaknál több szó volt tényleges politikai kérdésekről, de ahogy várni lehetett, a visszafogottabb kezdés után sárdobálásban is bővelkedett Hillary Clinton és Donald Trump harmadik, egyben utolsó elnökjelölti tévévitája, aminek azonban legfontosabb pillanata kétségkívül az volt, amikor a republikánus jelölt nem volt hajlandó kijelenteni, hogy minden esetben elfogadja a választás végeredményét.
Majd meggondolom, ha eljön az ideje
– mondta Trump. A moderátor visszakérdezésére is annyit válaszolt, hogy majd akkor megmondja, addig mindenkit bizonytalanságban tart. Kikelt viszont a média ellen, ami szerinte megmérgezte a választók elméjét, de úgy gondolja, hogy a szavazók átlátnak rajtuk. Azt mondta, hogy a választást már csak azért is megbundázták, mert Clintont nem is lett volna szabad hagyni elindulni az emailbotránya és más ügyei miatt.
A választási csalás lehetőségét az elmúlt héten kampánya egyik központi témájává emelő Trump ezt annak ellenére mondta, hogy alelnökjelöltje, Mike Pence pont a vita előtt erősítette meg, hogy elfogadják majd a választás eredményét, bármi legyen is az, és a milliárdos lánya, Ivanka Trump is erre utalt szerdán. Korábban amerikai elnökjelölttől nem lehetett ilyet látni, és az első vita végén még Trump is úgy válaszolt, hogy támogatni fogja Clintont, ha ő nyer november 8-án.
Clinton a vitán most le is csapott a kínálkozó lehetőségre, szerinte Trump mindig csalásra panaszkodik, ha valami nem úgy alakul, ahogy szeretné. Hosszasan sorolta a korábbi példákat, amikor az iowai kaukusz elvesztése után a republikánus előválasztást támadta, vagy amikor a Trump Egyetem elleni vizsgálat miatt a bírósági rendszert tartotta elfogultnak. Szerinte még az Emmy-díjnál is csalással jött, amiért nem kapta meg soha. „Ez egy felfogás, Donald így működik" – mondta, hozzátéve, hogy az amerikai demokrácia viszont nem így működik több száz éve.
Trumpnak egyértelmű győzelem kellett volna
A vitának ez a pontja szinte minden mást elhomályosított, de ezen kívül is voltak emlékezetes momentumok. Az elején a korábbiaknál felkészültebbnek tűnő Trump sokáig visszafogott volt, a tartalmi kérdésekre próbált koncentrálni például a legfelsőbb bíróság esetében, de végül az eddigi legtöbb közbevágással fejezte be a vitát. Viszont a másik oldalon Clinton is minden korábbinál több botrányt emlegetett fel, és ő szúrt oda többször riválisának. A második vitán csak az elején nem fogtak kezet, ezúttal azonban a végén is maradt a mosolyszünet, és nem mentek oda egymáshoz, csak Chris Wallace-hoz, a Fox News moderátorához.
Az utolsó összecsapáshoz egészen más felállásból érkeztek a felek. Trumpnak egyértelmű győzelemre, a bázisának szélesítésére lett volna szüksége, és még az is csak egy első lépés lett volna, hiszen alaposan, országos átlagban 7 százalékkal le van maradva Clintonnal szemben a felmérésekben. Ehhez képest megint főként saját táborához szólt csak. A választást eldöntő csatatérállamokban is jobban álló demokrata jelölt célja ezzel szemben az volt, hogy ne kövessen el nagyobb hibát, miközben a kényes helyzeteknél védekezésből átment támadásba. A bizonytalanokat is ő tudta többször megszólítani, a záróbeszédben is szélesebb körhöz fordult, a demokraták mellett a republikánusokat és a függetleneket is kiemelte, míg Trump a víziója mellett azt is támadásokra használta fel.
Trump támadta az őt vádoló nőket
Trump korábban is hazugnak nevezte és most is támadta az elmúlt vita óta előálló és őt szexuális zaklatással megvádoló kilenc nőt is. „Ez mind hazugság és fikció" – szerinte a Clinton-kampány kutatta fel az említett nőket, ha pedig mégsem, akkor csak hírnévre vágytak. „Még a feleségemtől sem kértem bocsánatot emiatt, mert nem tettem semmit" – mondta, és megint hozzátette, hogy nála jobban senki sem tiszteli a nőket. Bill Clinton botrányaiba nem ment bele, viszont ezen a ponton hozta fel azt is, hogy egy elmúlt napokban előkerült rejtett kamerás felvételen egy demokrata párti aktivista arról beszélt, hogyan lehetne erőszakot szítani Trump kampányrendezvényein.
Clinton szerint a második vitán már hallani lehetett, mit mondott Donald Trump arról, mit tett nőkkel, azóta pedig elő is álltak áldozatok. Szerinte Trump azt gondolja, hogy a nők becsmérlése teszi őt naggyá. A felmérések szerint nagy többségében őt támogató nőkhöz konkrétan kiszólva azt mondta, hogy Trump a méltóságukat és az önbecsülésüket sérti, és „nem gondolom, hogy lenne bárhol olyan nő, aki ne tudná, ez milyen érzés". Szerinte ezek megmutatják, milyen ember igazából Trump. Ezek fényében a milliárdosnak a vita vége felé tett egyik közbeszólása is sokakban megmaradhatott:
Mocsok egy nő
– jegyezte meg Clintonra.
Trump szerint vannak rossz hombrék
Miközben pedig a végén arról beszélt, hogy többet tesz majd Clintonnál az afroamerikaiak mellett a latinókért is, a bevándorlásról szóló résznél „van itt néhány rossz hombre" megjegyzéssel beszélt az illegális bevándorlókról. „Erős határok kellenek, a drogokat az országon kívül kell tartani. Szükség van a falra" – mondta a Mexikóval közös határra tervezett falára utalva Trump. Szerinte Clinton megnyitná a határokat, és tömeges amnesztiát adna, miközben Obama is több millió embert deportált.
Clinton viszont azt mondta, hogy nem akar szétszakítani családokat. Ehhez egy Las Vegas-i kislány személyes példáját is hozta, aki már az Egyesült Államokban született, de a szülei még külföldről érkeztek. Szerinte az erőszakot elkövető illegális bevándorlók nem maradhatnak az országban, de Trump tervei azt jelentenék, hogy a hatóságok megjelennek a házakban, iskolákban, aztán vonatokra, buszokra raknak tömegesen embereket. „Nem ez az ország vagyunk." Azzal is odaszúrt Trumpnak, hogy szerinte ellenfele kihasználta az alulfizetett, illegális munkásokat a Trump Tower építéséhez.
Putyin is a középpontba került
Clinton az őt érintő legtöbb kényes kérdésnél átváltott ellentámadásba. Például a moderátor kérdésére, hogy a Wikileaksen kikerült levelekből az látszik, hogy szabad kereskedelemről és nyitott határokról beszélt néhány éve a Wall Streeten, Clinton azt válaszolta, hogy az az energiapolitikára vonatkozott. Majd pedig ezt arra futtatta ki, hogy az orosz kormány amerikai emberektől lopott el információkat, amiket aztán a Wikileakshez juttatott, és hatékonyan tolta át Trumpra, hogy elítéli-e a történteket.
„Nem ismerem Putyint, de kedves dolgokat mondott rólam" – hozta a szokásos magyarázatát a milliárdos, szerinte pedig például az Iszlám Állam (IS) elleni küzdelemben együtt lehetne működni az oroszokkal. Végül elismerte, hogy elítél bármilyen külföldi beavatkozást, legyen az Oroszországból vagy akár Kínából érkező. Viszont szerinte világosan látszik, hogy Putyin egyáltalán nem tiszteli Clintont.
Inkább látna egy bábot elnökként
– vágott vissza hatékonyan a demokrata jelölt. Erre Trump is replikázott, hogy ellenfele a báb, akit Putyin minden sarkon kijátszott és felülmúlt. Amikor viszont Trump felhozta a demokrata jelölt külügyminisztersége alatt az oroszokkal kötött nukleáris leszerelés kérdését, akkor Clinton nem felejtette el elmondani, hogy nem szabad Trumpra bízni az atomkódokat.
Előjöttek az emailek és az alapítvány
Trump támadta Clintont a külügyminiszterként magánszerverén folytatott levelezése és a törölt 33 ezer email miatt is. Clinton ebből azzal próbált kibújni, hogy Trump soha nem vállal felelősséget. Megint példaként említette Trump vitáját egy Irakban megölt amerikai muszlim katona családjával, John McCain 2008-as republikánus elnökjelölttel és a Trump Egyetemet vizsgáló szövetségi bíróval, akit mexikói származása miatt támadott a milliárdos.
Trump a Clinton Alapítvány mentén is nekiment riválisának, aki szerinte egy bűnszövetkezetet működtet, és Szaúd-Arábiától és Katartól is komoly pénzeket fogadtak el, pedig ott egyáltalán nem járnak élen a nők jogaiban. Szerinte szép gesztus lenne visszafizetni az innen kapott pénzeket. Clinton azt mondta, hogy a pénzek 90 százalékát programokra költötték, és a felügyelő szervektől is a legjobb értékeléseket kapták. Ellenben Trump alapítványa szerinte a milliárdos portréjára költött a pénzből, de egyébként sem tudni semmi pontosat, mert elnökjelöltként sem hozta nyilvánosságra az adóbevallását. Trump erre megint azzal vágott vissza, hogy Clinton több befolyásos támogatója, Warren Buffett vagy Soros György is kihasználta a kiskapukat, ellenben Clinton szenátorként változtathatott volna a törvényeken.
Clinton a realityvel vágott oda
Az előző vitákhoz hasonlóan Trump megint előhozta, hogy Clinton már 30 éve a politikában van, mégsem tette meg eddig azokat a lépéseket, amiket most javasol. „Van tapasztalata, de ez rossz tapasztalat. Csak beszél, de semmit sem visz véghez" – mondta. Példaként hozta fel Szíriát és Irakot, a hatalmi vákuumban létrejött IS-t is.
Clinton viszont láthatóan jól felkészült erre a támadásra, és míg a második vitán csak saját eredményeit emelte ki, ezúttal párhuzamba állította a saját éveit Trumpéval. Ez végül arra futott ki, hogy miközben ő a Fehér Házban követte végig Obamával az Oszama bin Laden elleni akciót, addig Trump a Celebrity Apprentice reality műsorában tűnt fel. Erre ráadásul Trump nem állta meg, hogy átmenjen védekezésbe, miszerint az apjától kapott milliós kölcsönből nagyon sikeres vállalkozást épített fel, és az országgal is ugyanezt tenné, amire még Clinton is büszke lenne.
Clinton Obama teljesítményét méltatta
A gazdaságról Clinton azt mondta, hogy Trump csak a gazdagoknak hozna adócsökkentést, míg ő a középosztályt támogatná, és a nőknek is egyenlő fizetéseket akar kiharcolni. A második világháború óta a legnagyobb munkahelyteremtést ígérte meg, segítve a kisvállalkozásokat, ahonnan a munkahelyek kétharmada jön majd. Szerinte Obama katasztrofális helyzetben vette át a gazdaságot, de sikerült megmentenie.
Trump szerint viszont Clinton terve katasztrófa, és adóemelést hozna. Szerinte a Bill Clinton alatt elfogadott NAFTA szabadkereskedelmi egyezménnyel elvitték a munkahelyeket, ami a Floridában, Pennsylvaniában, Ohióban, New Yorkban élőket is keményen érintette. Clinton erre egy újabb bekészített frázissal azt vette elő, hogy Trump krokodilkönnyeket hullajt a külföldre került munkahelyek miatt, de közben kínai acélból építette a kaszinóit.
Mi lesz Moszullal?
A külpolitikai kérdések között Trump például kiemelte, hogy nagyon szereti a NATO-t, de Németországnak, Japánnak, Dél-Koreának is többet kéne fizetnie a közös védelemért, emellett pedig az iraki Moszul hétfőn megkezdődött ostroma is hangsúlyosan szóba került. Clinton szerint kemény harc lesz, de sikerül majd visszafoglalni a legnagyobb szunnita várost, és utána Szíriában az Iszlám Állam kvázifőrávosa, Rakka is sorra kerül. A most Irakban lévő különleges erőkön kívül nem küldene megszálló amerikai katonákat a Közel-Keletre. Trump szerint a várost azután tudta bevenni az IS, hogy Obama és Clinton kivonta az amerikai csapatokat Irakból. Szerinte ráadásul elveszítették a meglepetés előnyét, az iszlamisták vezetői már az ostrom előtt elmenekültek, az egész helyzet nyertese pedig végül majd Irán lesz. Miután Trump tagadta, hogy támogatta volna az iraki inváziót, Clinton azt mondta, bárki rákereshet erre a Google-ön.
A moderátor elővette, hogy Trump a második vitán azt mondta, a szíriai Aleppó lényegében már elesett, miközben még több százezren rekedtek a folyamatos harcok mellett a városban. Trump azzal reagált, hogy Aleppó egy katasztrófa, és bármilyen szempontból nézve is elesett. Azt mondta, ezért is Clinton a felelős, és ugyan rossz emberként jellemezte, de lényegében okosabbnak nevezte az oroszokkal szövetkező és a helyzetet kihasználó Bassár el-Aszad szíriai elnököt is ellenfelénél és Obamánál. Szerinte az amerikai vezetés kijátszására jó példa az Oroszországgal kötött tűzszünet, amiből mára már semmi sincs, ellenben az oroszok előrenyomultak közben.
A Szíriából érkező menekültek miatt trójai falóra figyelmeztetett. Clinton viszont azt mondta, senkit sem engedne be megfelelő átvilágítás nélkül az országba.
Az elején nem egymást osztották
Az első negyedóra volt a legbékésebb, akkor mindkét jelölt nagyjából a saját pártjának megfelelő álláspontot képviselte a legfelsőbb bíróság, a fegyvertartás és az abortusz kérdésében. A legfelsőbb bíróságról Clinton azt mondta, hogy az amerikai nép és nem a gazdagok, befolyásos cégek oldalán kell állnia.
A legfelsőbb bíróságról szól ez az egész
– mondta Trump is, utalva arra, hogy többek között republikánus női szavazók is ezt nevezték egyik legfontosabb kérdésüknek. Az ultrakonzervatív Antonin Scalia bíró halála óta helye betöltetlen maradt a testületben, mivel a republikánus többségű kongresszus vitára sem bocsátotta Barack Obama balközép irányultságú jelöltjét. Ehelyett azt hangoztatták, hogy majd az új elnöknek kellene új jelölttel előállnia. Ráadásul a leginkább liberális Ruth Bader Ginsburg bírónő visszavonulása is elképzelhető a következő ciklus alatt, így a következő elnök könnyen évtizedekre előre meghatározhatja a legfelsőbb bíróság erőviszonyait.
Trump szerint az általa javasolt konzervatív szemléletű bírók megvédenék a második alkotmánykiegészítést. Clinton hangsúlyozta, hogy nem akarja mindenkitől elvenni a fegyvereket, de értelmes fegyverszabályozást akar, becsukni a kiskapukat, hozzátéve, hogy gyerekek is megsérültek, és évente 33 ezer ember halálát okozzák a fegyverek (az öngyilkosságokat is beleértve). Trump viszont azt mondta, hogy miközben Chicagóban van az egyik legszigorúbb fegyverkorlátozás, mégis ott történik az egyik legtöbb fegyveres erőszak is.
CNN: Clinton nyerte az utolsót is
A CNN vita után készített felmérése alapján 52-39-re Clinton nyert. Trump 60 százalék szerint többet támadott, viszont a többség mindkét jelölt esetében megalapozottnak tartotta az odamondásokat. 55 százalék szerint jogosak voltak Trump, 63 százalék szerint Clinton támadásai. A CNN bizonytalan nevadai választókból álló fókuszcsoportjában valamivel többen látták győztesnek Clintont, mint Trumpot, de alapvetően kiegyenlített volt a vita megítélése.
After #debate @realDonaldTrump waits for @HillaryClinton to shake Wallace's hand before he takes his turn. pic.twitter.com/09ZKbuSrSF
— Franz Strasser (@franzstrasser) October 20, 2016
A harmadik vita az egyik utolsó lehetősége volt a felmérésekben lemaradt Trumpnak, hogy fordítson a trendeken, hiszen az adást sok tízmillióan követték a tévében. Ebben a helyzetben a döntetlenközeli eredmény is Clintonnak kedvezett volna, azonban Trump több kijelentése is elsősorban saját táborának szólt, ami önmagában nem lesz elég a választás megnyeréséhez.
Például a Morning Consult/Politico felmérése szerint 41 százalék úgy véli, elcsalhatják Trumptól a választásokat, a többség azonban nem ért ezzel egyet. Ráadásul a YouGov felmérése szerint 68 százalék szerint a jelölteknek meg kellene ígérniük, hogy elfogadják a választás eredményét. Clinton arra is figyelt, hogy megerősítse üzenetét a nők felé, a legutóbbi személyes megkérdezésen alapuló felmérésekben pedig már egyébként is átlagban 20 ponttal vezetett közöttük, ami könnyen döntő lehet november 8-án.
A választásig 19 nap maradt, és erre az utolsó, mindent eldöntő hajrára majd minden eddiginél jobban felpöröghet a kampány, de ha nem történik valami most nem látható, alapvető változás, akkor nehéz elképzelni, hogy a mindhárom vitát megnyerő, de legalábbis egyiket sem elveszítő Clinton előnye teljesen eltűnjön. Sőt, mostani állás szerint a demokrata jelölt olyan republikánus államokkal is számolhat akár, mint például Arizona.
Rovataink a Facebookon