Néhány államon múlik majd Clinton és Trump csatája

2016.11.08. 22:14
1 hozzászólás

Hillary Clinton vágott neki esélyesként a keddi elnökválasztásnak, de Donald Trumpnak is van több lehetséges útja az elnökségig. Az elmúlt hét vége felé már úgy tűnt, hogy megáll Trump közeledése az országos pollokban, és Clintonnak sikerült is növelnie valamivel a különbséget. A RealClearPolitics-nél és a FiveThirtyEighten is 3 százalék fölötti előnnyel vezetett Trumppal szemben az utolsó országos felmérések alapján.

A FiveThirtyEight felméréseket összesítő legutolsó modellje alapján 71 százalék Clinton esélye a győzelemre, a New York Times 84 százalékra, a Huffington Post viszont 98 százalékra teszi Clinton várható győzelmét.

A pozitív trend mellett abban is reménykedhet, hogy neki kedvez majd az FBI igazgatójának vasárnap esti újabb bejelentése, ami már nem jelenhetett meg az utolsó felmérésekben. Miután James Comey 11 nappal az elnökválasztás előtt jelezte a kongresszusnak, hogy újraindul a vizsgálat Hillary Clinton emailügyében, mindössze 2 nappal a szavazás előtt váratlanul előállt azzal, hogy továbbra sem találtak a demokrata jelölt bűnösségére utaló jelet, és lezárták az ügyet.

Azonban az országos trendek ellenére azért maradt izgulnivalója Clintonnak, és azért bizakodhatott az utolsó pillanatban is Trump, mert az egyes államokat tekintve nem volt ilyen egyértelmű a helyzet. A kulcsfontosságú Pennsylvaniában például éppen az utolsó felmérések alapján süllyedt 1,9 pontra a demokrata jelölt korábban sokkal meggyőzőbb előnye.

Az Egyesült Államokban ugyanis nem az összes leadott szavazat, hanem az elektori rendszer alapján hirdetnek győztest. Ez azt jelenti, hogy a népesség arányában mind az 50 államnak és a fővárosnak is jár bizonyos számú elektor (kb. küldött), de ezek közül alig több, mint tízben lehet igazán kérdéses az eredmény, a többit hagyományosan a demokraták, vagy a republikánusok nyerik.

Az viszont mindig ezekben a billegő államokban dől el, melyik jelölt ugorja meg végül a győzelemhez szükséges legalább 270 elektoros küszöböt. Az elektori rendszer sajátosságairól, a legfontosabb államok szerepéről itt írtunk bővebben, a mostani választáson képbe kerülő, és majd mindent eldöntő államokat itt nézheti meg:

13-01.png

Sok maradt a bizonytalan szavazó

De még mielőtt sorra vennénk a legfontosabb államokban az esélyeket, egy sor olyan tényező volt, ami a szokásosnál is bizonytalanabbá tette az utolsó pillanatig a helyzetet. Ezek akár bármelyik jelölt irányába hozzájárulhattak mérési hibához, és akár befolyásolhatják is a végeredményt.

  • A legfontosabb, hogy minden idők két legnépszerűtlenebb elnökjelöltje mellett az utolsó pillanatig sem adták be sokan a derekukat, ezért maradtak olyan bizonytalanok, akikről csak kedden derül ki, melyik oldalt választották végül - már ha egyáltalán elmennek szavazni.
  • Adott esetben pedig a kisebb jelölteket választó szavazók is számíthatnak, akár akkor is, ha az utolsó pillanatban mégis Clinton vagy Trump mögé állnak be.
  • A FiveThirtyEight alapján 1968 óta átlagosan 2 pontos eltérés volt az utolsó felmérések átlaga, és a későbbi országos végeredmény között, egy ilyen eltérés pedig a szoros államokban is befolyásolhatná a végeredményt.
  • Ráadásul az is befolyásolhatja a pollokat, hogy sokszor az elmúlt választásokból kiinduló minták alapján dolgoztak a közvélemény-kutatók.

Mennyit számítanak a latinók?

Az idei választás demográfiai sajátosságai különösen sokat számíthatnak a végén, az egyes szavazói csoportok aktivitása döntheti el végül az elnökválasztást. Az előzetes felmérésekből egyértelműen kitűnt, hogy Clintonnak komoly előnyt jelent, hogy a nők Obamát is meghaladó mértékben támogatják Trumppal szemben, akinek a legnagyobb botránya éppen amiatt a 2005-ös felvétel miatt robbant ki, amin dehonesztálóan beszélt a nőkről.

Clinton emellett szélesítette a demokraták bázisát a Trump különböző beszólásain is kiakadó latinók között, akik korábban az országos átlagot jóval alúlmúlva mentek el szavazni. Ezúttal azonban olyan fontos államokban is nagyon kedvező jelek mutatkoztak a demokratáknak, mint Florida és Nevada, így a latinók részvétele akár még úgyis mindent eldönthet, hogy a legtöbben Kaliforniában és Texasban élnek, két olyan államban, amiket biztosan nyer egyik, és másik párt.

Fordítsa el mobil készülékét!

Az előszavazásokból azonban az is látszott, hogy a feketék lelkesedése visszaesett Obama két győzelméhez képest, ami nyilván érthető, hiszen most nem az Egyesült Államok első fekete elnökének a sorsa a tét, mégha Clinton az ő örökségét is vinné tovább. Obama ugyan bedobta magát a kampány hajrájában, de ha kedden sem mennek el nagyobb arányban szavazni, akkor az a fontos államok között többek között Észak-Karolinában, valamint Pennsylvaniában és Michiganben is érintheti Clinton esélyeit.

Fordítsa el mobil készülékét!

Az jó jel volt Clintonnak, hogy az előzetesen leszavazott több mint 45 millió amerikai rekordrészvételt hozott többek között Floridában és Nevadában is. Miközben a spanyol ajkú lakosság miatt ezek különösen jó jelek lehetnek Clintonnak.

Trump esetében a legnagyobb kérdés, hogy mekkora arányban szavaznak majd rá a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező fehér szavazók, illetve, hogy Clinton támogatottsága végül mire fut ki a felsőfokú végzettséggel bírók között. Hamarosan arról is elég pontos képet kaphatunk majd, hogy vajon rejtőzködhettek-e Trump, vagy akár Clinton szavazói is. Az összefüggéseket pedig jól szemlélteti, hogy például Pennsylvaniában Clinton komoly bajba kerülhet, ha Trump mozgósítani tudja a rozsdaövezetben (Pennsylvania, Ohio, Wisconsin) élő fehér melósokat, miközben a demokrata jelölt saját bázisa a vártnál kevésbé megy el szavazni.

Trump tudott erősödni a viták után

Mindent egybevetve az biztos, hogy Clintonnak az utolsó pollok alapján is sokkal nagyobb az esélye, hogy megkapja a szavazatok többségét országosan, viszont ennek ellenére is elbukhatja az elektori kollégiumot Trumppal szemben. Egy ilyen forgatókönyvre közel 10 százalék az esély. A FiveThirtyEight alapján ez az utolsó állás, és az utolsó esélyek az egyes államokban:

A különböző forgatókönyvek alapján több államnak is kulcsfontosságú szerep juthat a végén, azonban ahhoz, hogy legyen reális esélye, Trumpnak meg kellene tartania azokat a hagyományos billegő államokat, Ohiót és Iowát, ahol ő volt előnyben az utolsó mérésekben, és a többször szorosnak kinéző, de egyébként republikánus Arizonát sem igen veszítheti el. Ezek elbukása ugyanis arra utalna, hogy más, most Clinton felé hajló államokban sem elég magas a támogatottsága a fordításhoz.

Pennsylvania alapkő volt Clintonnak

Clinton azért volt jóval előnyösebb helyzetben az elmúlt hónapokban, mert még a nyáron kiépített magának egy viszonylag stabil védvonalat, olyan billegő államokban vezetett több, mint 5 pontos különbséggel, amik megnyerésével önmagában átléphette volna a 270 elektoros küszöböt (Wisconsin, Michigan, Pennsylvania, Virginia, Colorado és New Hampshire), így pedig esélye sem lett volna Trumpnak. A helyzete azért lett a végére bizonytalanabb, mert az elmúlt két hétben komoly repedések jelentek meg ezen a falon, elsősorban a hagyományosan is nagy fordulatokról ismert New Hampshire vált hirtelen teljesen nyílttá, de a legfontosabb Pennsylvaniában is elkezdett olvadni az előnye. Ezekben ráadásul nincs előszavazás, mindenki kedden dönt csak, ez pedig azt jelenti, hogy még akár olyan tényezők is befolyásolhatják az eredményt, mint például az időjárás.

Ezek közül New Hampshire 4 elektorával önmagában csak szűk utat biztosítana Trumpnak, akinek lényegében minden szoros államot meg kellene nyernie mellette, hogy esélye legyen a végső győzelemre. Pennsylvania viszont az ötödik legtöbb elektorral bíró állam, és a közeli Michiganhez hasonlóan több lehetőséget adna Trumpnak a győzelemre. Clintonék kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektettek Pennsylvaniára, többek között itt tartották a demokraták nyári jelöltállító konvenciójukat is. Azonban demográfiai szempontból nem fekszik rosszul Trumpnak, és a republikánus jelölt minden más államnál többet költött itt az utolsó hetekben tévéhirdetésekra. Michiganben ugyan nem csökkent hibahatáron belülre Clinton előnye, de ott az afroamerikaiak alacsonyabb részvétele mellett az átlagosnál több bizonytalan szavazó is számíthat.

Azonban még mindezek mellé is szüksége lenne Trumpnak legalább Floridára, vagy pedig Észak-Karolinára, plusz kisebb államokra. Clintonnak pedig még ebben az esetben is bőven maradna esélye megnyerni az elnökséget, de jelentősen előnyösebb helyzetben lenne, ha tartani tudná az előnyét Pennsylvaniában és Michiganben is.

Megint Florida dönt a végén?

Azonban könnyen lehet, hogy a legnagyobb billegő állam, Florida mindent eldönt. 2000-ben néhány száz szavazattal nyert George W. Bush és Al Gore előtt, ez pedig el is döntötte az elnökválasztást. Florida most is rettentő szorosnak néz ki, az előzetes szavazás alapján pedig mindkét oldal bizakodhatott, és aggódhatott is. Például az afroamerikai szavazók aktivitása csökkent, ellenben a spanyol ajkúak jelentősen nagyobb arányban mentek el, mint korábban. Ez alapján talán Clinton az esélyesebb, ha pedig behúzza Floridát, akkor még úgysem nagyon maradnak kérdések, ha közben elbukná Pennsylvaniát.

A hasonlóan szoros Észak-Karolinában is több mint 50 százaléknyian szavaztak az előszavazáson, viszont ott a kevesebb fekete szavazó a végén árthat Clinton esélyeinek. Ennek megnyerése azonban önmagában még kevés Trumpnak, ha közben a rozsdaövezetben nem tud előretörni, akkor megint Floridára hullik vissza a döntés.

Nevadára is maradhat

Habár minden bizonnyal már a nyugati parti államok előtt képet kapunk a várható esélyekről, de még az sem kizárt például, hogy csak Nevada dönti el a végén az elnökséget. Ott Trump október közepe óta kb. 5 százalékos hátrányból jött fel a felmérésekben. Viszont a ténylegesen leadott előszavazatok egyértelműen a demokraták előnyét mutatták, és a latinó szavazók magasabb részvétele is Clintonnak kedvezhet. Nevada pedig akkor is mindent átfordíthat Clinton irányába, ha Trump Pennsylvaniában és Michiganben nem tud előretörni, de viszi a most legszorosabbnak kinéző csatákat, Floridával, Észak-Karolinával és New Hampshire-rel együtt, de nem tud megcsípni egy újabb, korábban demokraták felé hajló billegő államot.

Egy-egy elektor is képbe kerülhetne

Ennél persze jóval több forgatókönyv is elképzelhető. Az sem kizárt, hogy Maine és Nebraska sajátos helyzete is számít a végén. Ezekben az államokban az összességében a legtöbb szavazatot gyűjtő jelölt mellett az egyes kongresszusi körzetek győzteseinek külön is osztanak egy-egy elektort. Így Trumpnak lehet esélye elcsípni egyet Maine-ben, míg Clintonnak sokkal halványabban, de Nebraskában, amik akár a győzelmet is eldönthetik, de abban is számíthatnak, hogy kijön-e a végére egy döntetlen.

Arra már viszonylag kicsi az esély, hogy a független Evan McMullin kavarja meg a dolgokat Utah megnyerésével. Ebben az esetben egyébként akár olyan helyzet is kialakulhatna, hogy senki sem éri el a győzelemhez szükséges 270 elektort. Egy ilyen helyzetben a szinte biztosan republikánus kézben maradó képviselőház dönthetne a végén.

A végére pedig álljon itt, hogy mi lenne a végeredmény, ha minden állam az utolsó mérésekben vezető jelölt felé dőlne el a FiveThirtyEight alapján:


Click the map to create your own at 270toWin.com

Ellenben elég csak néhány százalékos elmozdulás, és máris ilyen biztosan nyerhetne Trump:


Click the map to create your own at 270toWin.com

A végeredmény viszont valószínűleg valahol a kettő között lesz majd valamilyen formában.

Mivel a leginkább kulcsfontosságú államok az elsők között zárnak, ezért magyar idő szerint hajnali 4 között már pontosabb képet kaphatunk az esélyekről, ha New Hampshire-ben, Pennsylvaniában, Észak-Karolinában és Floridában már előre járnak a számolásban.

Közben a szokatlan kampány végén szokatlan módon mindkét jelölt Manhattanben, egymástól csak néhány sarokra tartja majd a győzelmi partiját. Azonban az elnökséget csak egyikük ünnepelheti majd.