Trump visszatáncolt egy sor kampányígéretében

6 hozzászólás

Donald Trump olyan elánnal vetette bele magát a világpolitikába, a belpolitikába, a sajtóügyekbe, és a bizniszbe, hogy az amerikai sajtó gyakorlatilag egész nap a leendő elnökkel foglalkozott.

A figyelmet Trump már hétfőn megalapozta, amikor berendelte magához a legnevesebb újságírókat, csak azért, hogy egyenként ossza ki őket. Trump eközben jelezte az Egyesült Királyságnak, hogy azt szeretné, ha az Egyesült Királyság washingtoni nagykövete Nigel Farage, a UKIP vezetője, a brexit élharcosa lenne.

A keddet pedig azzal kezdte, hogy Twitteren jelentette be: elmarad a találkozója a New York Timessel. A lap döbbenten hallotta a hírt, részben azért, mert hivatalosan nem kaptak értesítést, részben mert korábban éppen Trump stábja kezdeményezte a találkozót.

A Twitteren zajló rövid vita után a megválasztott elnök újra üzent: mégis elmegy a New York Times szerkesztőségébe.

A lap vezetésével és szerkesztőivel zajló ebéden folytatódott az elnök zavarba ejtő kommunikációja, amelyből ha valamit ki lehet emelni, akkor az az volt, hogy több ponton is visszatáncolt a kampányban elhangzottaktól.

Nem pereli Clintont

Trump mégsem perelné be Hillary Clintont, jelentette be, noha a kampányában még börtönbe akarta záratni az email-ügye, és alapítványának aggályos támogatása miatt. Trump jogi indoklás helyett azonban azzal magyarázta döntését: "Nem akarom bántani a Clintoékat, tényleg nem." 

2016-10-20T111305Z 1 MTZGRQECAKCF9LNB RTRFIPP 0 USA-ELECTION-DEB
Fotó: Reuters

Jogi szakértők figyelmeztettek, hogy mivel az elnöknek nincs joga sem vizsgálatok indítására utasítani, sem attól eltiltani az FBI-t, vagy a legfőbb ügyészt, Trump kijelentései aggályosak a jogállamiság szempontjából.

Lehet, hogy mégis van globális felmelegedés? 

"Nyitott vagyok a kérdésben" - fogalmazott Trump azzal kapcsolatban, hogy kilépteti-e az Egyesült Államokat a klímaegyezményből. A megjegyzés azért érdekes, mert a kampányában még biztosan el akarta hagyni a környezetvédelem és a globális felmelegedés szempontjából fontos nemzetközi egyezményt.

A New York Times egyik újságírója megkérdezte, hogy szerinte van-e kapcsolat az emberi aktivitás és a klímaváltozás közt, amire a beiktatásra váró elnök már nem egyértelmű nemmel felelt. Szerinte van kapcsolat a kettő közt, de azt is hozzátette: az is kérdés, mekkora a kapcsolat, és mennyit jelent ez a vállalataink számára.

Szíriával olyat akar, amit senki

"Mindenki mástól különböző a megközelítésem" - mondott nehezen értelmezhetőt Trump amikor a szír konfliktus megoldásáról kérdezték. Korábban Trump hangoztatta, hogy Putyin megközelítése a jó, és a lázadók helyett Aszad erőit kellene támogatni. Obama figyelmeztette is Trumpot berlini beszédében, hogy ne paktáljon le az orosz elnökkel. 

A leendő elnök távolságtartását hangsúlyozta megjegyzésével, amely szerint "Amerikának nem nemzetet kell építenie Szíriában, csak rendet kell teremtenie."

Alt-right és a nácik

A szélsőjobbos alt-right mozgalom Trump közelsége nem volt kérdéses, köszönhetően olyan lépéseknek, mint hogy Trump az alt-right egyik kedvelt lapjának, a Breitbartnak a vezérigazgatóját választotta kampányfőnökének és főstratégájának. Az ügy most vált különösen kényessé, amikor előkerült egy felvétel, amin az alt-right vezetője, a náci ideológiák terjesztése miatt Magyarországról is kitiltott Richard B. Spencer "Hail Trump"-felkiáltással zárja egy alt-rightos konferenciáját. A résztvevők pedig náci karlendítéssel válaszoltak.

Trump a felvételre úgy válaszolt: "Megtagadom, és elítélem őket."

A Breitbart főnökének kritikájára pedig érzelmes húrokat pengetett meg. Bannont szerinte nagyon megviselte, hogy a nácikkal emlegették egy lapon a mainstream amerikai médiában. Sajátos logikával bizonyította, hogy Bannon nem szélsőjobbos: "Ha azt gondolom, hogy ő náci, alt-rightos, vagy hasonló, akkor biztos hogy nem alkalmazom őt." - érvelt.

Hollywood Reporter egyébként összeszedte, hogy mely más nyelvű lapok a Breitbart megfelelői. Szerintük a Kurucinfo a magyar Breitbart.

Veje és Trump együtt hozzák a közel-keleti békét

Trump szerint veje, Jared Kushner remek jelölt arra, hogy megteremtse a békét a palesztinok és Izrael közt. De maga is részt venne abban a megegyezésben, amelybe beletört a bicskája az elmúlt évtizedek amerikai elnökeinek. "Szívesen lennék az az elnök, amely békét tesz a palesztinok és az izraeliek közt" - mondta a New York Times újságíróinak.

Trump megnyugtatta az aggódó sajtómunkásokat, hogy nem fogja összekeverni üzleti és hivatali ügyeit. Megjegyezte, hogy persze tudná mindkettőt egyszerre csinálni, abból sem lenne probléma.

Gyanús ügyletek az alapítványa körül

Trump egyeteme után kedden nonprofit szervezete, a Trump Foundation miatt is bekerült a hírekbe. Felkerült az a dokumentum, amit az alapítványt képviselő ügyvédi iroda, a Morgan, Lewis and Bockius töltött fel a 2015-ös adóbevallásához kapcsolódóan. Ebben a NAV amerikai megfeleőjének számító, különösen szigorú Internal Revenue Service (IRS) kérdéssorában igennel válaszolt Trump a hűtlen kezelést érintő kérdések közül kettőre. Az egyik arra vonatkozik, hogy volt-e olyan eset, ami szerintük hűtlen kezelésnek minősül, a másik pedig, hogy került-e tőke olyan személyhez, akihez személyes érintettség miatt nem kerülhet.

A Washington Post mai cikkében több eset is felmerült a nevével kapcsolatban, a kampányával kapcsolatban összesen 300,000 dollárnyi pénzmozgásról írnak, de rendelt Trump 20,000 dollárét festményt magáról, amit szintén az egyetem fizetett ki és volt olyan eset, amikor egy floridai város eltekintett 120,000 dollárnyi büntetéstől, annak fejében, hogy az alapítványa egy veteránokat segítő alapítványnak átutal 100,000 dollárt.