Bármit hord össze Trump, emberei odacsapnának Putyinnak is
További Fehér ház cikkek
- Donald Trump szerint Washingtonból irányítják az ellene folytatott büntető hadjáratot
- Donald Trumpnak saját elvbarátai vittek be egy gyomrost, ami a győzelmébe is kerülhet
- Donald Trump olyan „alkut” ígért az abortuszról, amely mindenkinek tetszeni fog
- Hatalmas bajban az elnök, de a kihívója sem örülhet annyira
- Barack Obama és Bill Clinton is segítette Joe Biden kampányát
Donald Trump oroszbarát álláspontjával teljesen ellentétesen kemény fellépést ígért Putyinnal szemben James Mattis leendő védelmi miniszter. Hozzá hasonlóan Mike Pompeo, a CIA következő vezetője is erősen fogalmazott, amikor az orosz agresszióról kérdezték a szenátusban. Eközben a leendő külügyminiszter, Rex Tillerson szenátusi meghallgatása is folytatódott, ő Kínának küldött kemény üzenetet. Az Obama-érához képest jóval agresszívabb amerikai külpolitika jöhet – már ha elhisszük azt, amiről a Trump-adminisztráció kulcsemberei csütörtökön beszéltek.
Mattis: A világháború óta nem volt ilyen durva
A Politico szerint Mattis nézetei jól fekszenek a szenátus katonai bizottságának tagjai körében, akik leginkább mindkét párt leghéjább képviselőiből állnak. A veszett kutya becenevű egykori tábornok a szenátusi meghallgatásán többek közt erről beszélt:
- Támogatja az állandó amerikai katonai jelenlétet a Baltikumban, hogy az USA ezzel is visszariassza az orosz agressziót. Miközben Trump az USA NATO-kötelezettségeinek csökkentésére utalt korábban többször is, Mattis az észak-atlanti szövetséget méltatta. Szerinte „megújult politikai akarattal kell felfegyverezni a szövetséget, hogy szembe tudjon szállni és vissza tudja szorítani az agresszív orosz akciókat és a tagállamokat érő egyéb biztonsági fenyegetéseket." Úgy fogalmazott, "az erős szövetségesekkel rendelkező nemzetek gyarapodnak, és amelyeknek nincsenek erős szövetségeseik, azok elsorvadnak"
- Mattis arról is beszélt, Putyin próbálja megtörni a NATO egységét, és hogy a szövetség a második világháború óta a legnagyobb támadásokat kapja, nem csak Oroszország, de az iszlamista terrorizmus és Kína dél-kínai tengeri agressziója miatt is.
- Bár Mattis elhibázottnak tartja az Iránnal kötött nukleáris megállapodást, de szerinte az Egyesült Államoknak mégis tartania kell magát ahhoz. Donald Trump ezzel szemben a megállapodás újratárgyalását ígérte korábban. Mattis most azt mondta, "ez egy tökéletlen fegyverkorlátozási megállapodás – és nem egy baráti szerződés (...), de ha Amerika a szavát adja, fel kell nőnünk hozzá és együtt kell működnünk a szövetségeseinkkel".
Több mint ötven év óta először fog előfordulni, hogy egy tábornokot nevezzenek ki védelmi miniszterré, Mattisnak pedig ehhez egy különleges jóváhagyást is meg kellett kapnia. A katonák ugyanis legalább hét évig nem vállalhatnának közhivatalt szolgálatuk után – a 2013-ban visszavonult Mattis azonban végül megkapta erre a különleges felhatalmazást. A 66 éves Mattis korábban az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának parancsnokaként a közel-keleti hadsereget felügyelte.
Pompeo: Igen, az oroszok hekkelgettek
Nem volt könnyű helyzetben Mike Pompeo kansasi republikánus képviselő, leendő CIA-főnök, miután az elmúlt hetekben Donald Trump és az amerikai titkosszolgálatok között súlyos konfliktus bontakozott ki Oroszország miatt. Pompeót a szenátus hírszerzési bizottsága hallgatta meg, ahol kijelentette: teljes mértékben megbízik az USA titkosszolgálataiban és megalapozottnak tartja azt a megállapításukat, hogy orosz hekkerek állami utasításra beavatkoztak az USA elnökválasztásába.
Pompeo emellett az ukrán területek megszállása miatt is kritizálta Moszkvát, sőt arról is beszélt, Putyin "gyakorlatilag semmit nem tett" az Iszlám Állam legyőzése érdekében. Azonban mikor arról kérdezték, hogy melyek az USA biztonságát érő legnagyobb kihívások, a terrorizmus után Észak-Koreát majd Kínát említette, és csak utánuk Oroszországot, írja a BBC.
Tillerson: Blokkolni kell Kína illegális szigeteit
Csütörtökön folytatódott Rex Tillerson volt Exxon Mobil elnök-vezérigazgató, Trump külügyminiszter-jelöltjének meghallgatása is, őt a szenátus külügyi bizottságában faggatták. Fontos fejlemény, hogy kijelentette: Kínát nem szabad hagyni, hogy a dél-kínai tengeren illegálisan épített mesterséges szigeteihez hozzáférjen. „ Egyértelmű üzenetet kell küldenünk Kínának, hogy először is a szigetépítésnek vége, másodszor pedig, hogy nem lesz megengedve, hogy hozzáférjenek azokhoz a szigetekhez" – mondta.
Ezeken a szigeteken műholdfelvételek alapján a kínaiak már katonai felszereléseket is elkezdtek telepíteni, és tovább fegyverkezhetnek. Tavaly nyáron a hágai bíróság a szigetek ügyében a kínai követelések ellen ítélt, csakhogy Kína nem fogadta el ezt a döntést. A Fülöp-szigetek azután fordult az állandó választottbírósághoz (PCA), hogy Kína kiterjedt építkezésekbe kezdett a Scarborough-zátonyon, ami kevesebb, mint 200 tengeri mérföldre van Manilától, a Fülöp-szigetek fővárosától.
Rovataink a Facebookon