Iowai előválasztás: Buttigieg vezet, Sanders a második

063 1204046255
2020.02.04. 23:11 Módosítva: 2020.02.04. 23:55
0 hozzászólás

Közel egy nappal az iowai kaukusz után tette közzé az első részeredményeket a helyi demokrata pártközpont, miután kisebb káosz után, hétfőn nem sikerült összesíteni az eredményeket. 

62 százalékos feldolgozottság mellett Pete Buttigieg vezet a megszerezhető delegáltak 26,9 százalékával. Bernie Sanders a második 25,1 százalékkal. Ez egyébként egybevág az egyes kampánycsapatok saját belső szavazatszámlálásaival: miután a kaukusz napján nem érkeztek az eredmények, Sanders és Buttigieg is győztesnek hirdette ki magát a Twitteren saját adataikra hivatkozva. Az előzetesen még az egyik esélyesnek tartott Joe Biden volt alelnök csak 15,6 százalékon áll jelenleg, így ő a negyedik Elizabeth Warren után, aki 18,3 százalékon van.

Érdekesség, hogy Kossuth megyét a jelek szerint Pete Buttigieg vitte el, ott már 100 százalékos a feldolgozottság. Kossuth megyét, Iowa legnagyobb megyéjét 1851-ben alapították, és nem más a névadója, mint az akkor épp amerikai körútján lévő Kossuth Lajos.

Csak nem jöttek azok az eredmények

Magyar idő szerint kedd éjszaka tartották a demokrata előválasztást megnyitó iowai kaukuszt. Azonban órákkal a szavazás kezdete után sem jöttek hivatalos eredmények, az elnökjelöltek sem értették, mi történhetett. A helyi Demokrata Párt először arra hivatkozott, hogy rendesen ellenőrzik az adatokat, és 2020-ban először nem egy, hanem három adatsort tesznek majd közzé.

Az iowai demokrata kaukusz úgy működik, hogy az emberek szavazókörönként összegyűlnek egy nagyobb térben, például egy iskolai tornateremben, ahol (a jelöltek képviselőinek kampánybeszédei után) úgy szavaznak, hogy az egyes jelöltek támogatói csoportba rendeződnek a terem egy-egy sarkában. Miután a legtöbb szavazókörben 15 százalékos küszöböt kell megugrani, a 15 százalék alatti csoportok feloszlanak, tagjaik a második fordulóban választhatnak, hogy melyik csoportba állnak át (esetleg két 15 százalék alatti jelölt csoportjai összeállnak, stb.), miközben a többiek próbálják őket meggyőzni. A második forduló után a szavazókörök eredményt hirdetnek, utána derül ki, hogy – egy többlépcsős folyamat végén – melyik jelölt hány delegáltra számíthat.

Az iowai demokraták most azt is nyilvánosságra akarták hozni, hogy 1. hány szavazatot kaptak az egyes jelöltek az első körben, 2. hány szavazatot, miután a 15 százalékos küszöb miatt több jelölt kihullott az adott körzetben, 3. végül, hogy mennyi delegáltra számíthatnak majd a jelöltek, ami a valódi eredményt jelenti (korábban csak ezt a harmadikat osztották meg).

Miközben egész Amerika tanácstalanul várta az eredményeket, a helyi demokrata pártközpont többek között azzal indokolta a csúszást, hogy a három típusú eredményben ellentmondásokat találtak. Emellett helyszíni beszámolók alapján úgy tűnt, elromlott az adatok továbbításához használt app, és telefonon sem tudták sok körzetből bediktálni az eredményeket.

Több kampánycsapat is keményen bírálta Troy Price-t, az iowai Demokrata Párt elnökét hétfőn. Price a 62 százalékos feldolgozottság keddi bejelentésekor elfogadhatatlannak nevezte a történteket, és mindenkitől elnézést kért. Azt mondta, azon dolgoztak, hogy biztosan pontos eredményeket közöljenek. Szerinte a nyers adatok mindig is biztonságban voltak. „Ez egy feldolgozási hiba volt” – mondta.

A delegáltverseny mellett most először lehet tehát látni, hogy ténylegesen mennyi szavazatot kapott egy-egy jelölt az első, majd a kiesők támogatóinak átállása után a második körben. Ez alapján a 62 százalékos feldolgozottságnál az első körben Sanders 27 088, míg Buttigieg 23 666 szavazót tudhatott maga mögött. A második, utolsó körben Sandersnek 28 220, míg Buttigieg-nek 27 030 szavazója volt, vagyis a volt indianai polgármester több felszabaduló szavazó második választása volt. Végső soron azonban az fog számítani, ki mennyi delegáltat szerez.

Bernie Sanders

A vermonti szenátor volt az, aki 2015-ben elsőként jelezte, nem csak az amerikai jobboldal, de a baloldal is megérett a kívülről jövő forradalmi változásra. És bár külsős jelöltként Hillary Clintont megverni nem, csak megszorongatni tudta, a pártelit támogatását élvező riválisának Trumppal szembeni kudarca sokak szemében igazolta Sanders üzenetét, miszerint radikális baloldali fordulatra van szükség a Demokrata Pártban. Nem is csoda, hogy a most már 78 éves szocialista köpönyegéből 2016 óta meghatározó baloldali politikusok és úttörő szakpolitikai kezdeményezések sora bújt elő. Sanders idén sem akarja megzabolázni a korszellemet, és továbbra is a nagybetűs Elit elleni harcra hívja a demokrata szavazókat.

Pete Buttigieg

„Pete Polgármester” a minden versengőbb elnökválasztási kampányban felbukkanó meglepetésarc, akit ha nem 2020-at írnánk, simán le lehetne tudni „érdekes színfolt”-ként. Az alig 38 éves politikus egy alig 100 ezer lakosú város, az Indiana állambeli South Bend éléről hajtaná végre a nagy ugrást a Fehér Házba. Buttigieg valóban érdekes figura; ő az első vállaltan meleg demokrata elnökjelölt, de ugyanilyen büszke keresztény hitére és Afganisztánban eltöltött katonaéveire. A máltai felmenőkkel is rendelkező politikus az angolon kívül valamilyen szinten hét nyelven beszél, ami elég menő videókat szült.

Buttigieg egy sor fontos politikai kérdésben – a marihuána legalizációjában, a halálbüntetés eltörlésében, az abortusz állami finanszírozásában progresszív álláspontot foglal el, de Warrenhez és Sandershez képest centrumpolitikusnak számít. A sűrű mezőnyből elsősorban a CNN által tervezett tavaszi fórumokon való meggyőző szereplésével tűnt ki, ha talpon marad (és a másik formabontó, fiatalabb jelölt, Andrew Yang kiesik), akkor pedig óriási előnye származhat abból az egyszerű tényből, hogy rajta kívül az összes esélyes a hetvenes éveit tapossa. 

De, hogyan is döntik el, hogy ki lesz Trump kihívója a 2020-as amerikai elnökválasztáson?

Így zajlik a demokrata előválasztás

(Borítókép: Pete Buttigieg / Fotó: Spencer Platt/Getty Images/AFP)