A dán királyt, a kanadai miniszterelnököt hibáztatja, hát ki tesz ilyet?

2020-02-08T030919Z 1177936769 HP1EG2808RJIR RTRMADP 3 USA-ELECTI
2020.02.08. 17:01
0 hozzászólás

Az előzetes számításokhoz viszonyítva kissé visszafogott volt a demokrata elnökjelölt-aspiránsok nyolcadik élőben közvetített tévévitája. A vita különlegességét az adta, hogy ez volt az első alkalom, hogy a jelöltek egy színpadon álltak a Demokrata Párt előválasztási sorozatának első állomása, a kisebb botrányba fulladó iowai kaukusz óta. Ráadásul nincs megállás, a következő megmérettetés – a New Hampshire-i előválasztás – máris jövő kedden következik. 

A magyar idő szerint szombat hajnalban tartott vitán központi szerepet kapott az egészség- illetve hadügy, a héten lezárult impeachment eljárás, valamint a rasszizmus kérdése is. A korábbi vitákhoz hasonlóan itt is a Demokrata Párt balszárnya és a mérsékeltek között alakult ki a legnagyobb ellentét, azonban az élesre forduló előválasztáshoz képest a vita meglepően barátságos légkörben zajlott le.

A New Hampshire-i Manchesterben rendezett vitán az alábbi politikusok képviseltették magukat:

  • Joe Biden volt alelnök, 24 százalék körüli országos támogatottság
  • Bernie Sanders vermonti szenátor, 21 százalék
  • Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, 13 százalék
  • Pete Buttigieg, a 100 ezer lakosú indianai South Bend volt polgármestere, 8 százalék
  • Andrew Yang vállalkozó, 4 százalék
  • Amy Klobuchar minnesotai szenátor, 4 százalék
  • Tom Steyer milliárdos, a Demokrata Párt egyik legbőkezűbb támogatója, 2 százalék

Michael Bloomberg milliárdos 11 százalékon áll a felmérésekben, de a kampányát saját vagyonából finanszírozza, így nem teljesítette a 225 ezer adományozós kritériumot, ezért nem volt ott a vitán. Bloomberg ki is hagyja az első négy államot az előválasztás során, de óriási reklámköltéssel próbálná kiegyensúlyozni az esélyeit.

Biden alul-, Buttigieg felülteljesített Iowában

Az iowai kaukusz némileg átrendezte az erősorrendet, ami látszólag a vitára is hatással volt. A hétfői kaukuszt ugyanis kisebb meglepetésre, ha csak egy hajszállal is, de Pete Buttigieg nyerte meg. Bár a felmérések és a Buttigieg-kampány által az államban elköltött reklámpénzek mennyisége alapján várható volt, hogy a Iowában több szavazatot fog szerezni, mint azt a kaukusz előtti 7 százalékos országos támogatottsága indokolná, azonban arra kevesen számítottak, hogy végül ő fogja szerezni a legtöbb állami delegáltat (Bernie Sanders ugyan 2600-zal több szavazatot kapott, ám a helyi, kissé bonyolult választási rendszer miatt, végül Buttigieg nyert az állami delegáltak 26,2 százalékának megszerzésével, ami 0,1 százalékkal jobb csak Sanders eredményénél). 

Talán még Buttigieg sikerénél is meglepőbb volt azonban, hogy Joe Biden, Barack Obama alelnöke csak a negyedik lett. Ráadásul alig több mint feleannyi szavazatot kapott, mint Sanders vagy Buttigieg úgy, hogy a szavazás előtti hetekben készült felmérések jó egyharmadában első helyen szerepelt, és ahol nem, ott is csak néhány százalékkal volt elmaradva Sanderstől.

Noha sejteni lehetett, hogy nem lesz könnyű dolga az első két északi, túlnyomó részt fehérek lakta államban, azt nehezen fogja kimagyarázni, hogy szerezhetett egy egy évvel ezelőtt még teljesen ismeretlen kisvárosi expolgármester kétszer annyi szavazatot, mint ő.

Az iowai kaukusz eredményének hatására a FiveThirtyEight politikai elemző portál számításai szerint annak az esélye, hogy Biden megszerzi az előválasztások során osztott delegáltak több mint felét 43 százalékról 20 százalékra csökkent, míg

annak az esélye, hogy Sanders szerez abszolút többséget 31-ről 44 százalékra nőtt.

Az előválasztás lebonyolítását, a delegáltak szerepét ebben a videóban foglaltuk össze:

Így zajlik a demokrata előválasztás

Buttigieg lett a célpont

Úgy tűnik, Biden is elfogadta a másodhegedűs szerepét, ugyanis azzal kezdte a vitát, hogy elismerte, komoly vereséget szenvedett Iowában, és kijelentette, hogy New Hampshire-ben sem számít győzelemre, amely kissé furcsa volt egy olyan politikus szájából, akit egészen eddig a választás toronymagas esélyesének tartottak.

A vitán a fő célpont viszont a pillanatnyi lendületnek örvendő Pete Buttigieg lett. A 38 éves, nyíltan meleg expolgármester mindössze három nap alatt megduplázta a támogatottságát  New Hampshire-ben a Suffolk University felmérése szerint, így egyesek elkezdtek Biden komoly kihívójaként tekinteni rá.

Az már a kampány eleje óta valószínűsíthető, hogy az előválasztás végén egy mérsékelt és egy balos jelölt között dől majd el a jelöltség. Míg a balos Sanders és Warren viszonylag végig fej fej mellett haladtak a felmérésekben az elmúlt fél évben, addig a mérsékeltek (Biden, Buttigieg, Klobuchar, Bloomberg, Steyer) közül a volt alelnök tűnt egyedül esélyesnek a jelöltségre egészen eddig.

Természetesen Buttigieg dolgát egyik ellenfele, sőt a vita moderátorai sem akarták megkönnyíteni. Többen támadták tapasztalatlansága miatt, Amy Klobuchar pedig amiatt kritizálta, hogy néhány napja kijelentette, olyan kimerítő az impeachment-tárgyalást nézni, hogy legszívesebben átkapcsolna egy rajzfilmcsatornára.

Sanders és Warren azt vetette fel neki, hogy milliárdosok finanszírozzák a kampányát, mire ő azzal vágott vissza, hogy a pulpituson állók közül egyedül ő nem milliomos, ami különösen Sandersnek lehetett fájó, akit az utóbbi hónapokban többen álszentséggel vádoltak, mivel bár egész életében a milliomosok és milliárdosok ellen küzdött, az utóbbi években 2,5 millió dolláros (kb. 772 millió forint) vagyont halmozott fel. Buttigieg vagyona eközben körülbelül 100 ezer dollárra (kb. 31 millió forint) rúg. 

Buttigieg a legnagyobb kritikát azonban nem az ellenfeleitől, hanem a vita egyik moderátorától kapta, aki kemény kérdéseket tett fel neki polgármesteri teljesítményével kapcsolatban, legfőképpen arról, hogy miért nőtt a marihuánabirtoklásért letartóztatott feketék száma South Bendben polgármestersége alatt, melyre nem igazán tudott válaszolni.

Buttigieg kampányának Achilles-sarka az alacsony támogatottsága a feketék között. Akármennyit kampányol, akárhogy próbálja megszólítani, a Demokrata Párt szavazóinak körülbelül 20 százalékát jelentő fekete közösséget, 

a támogatottsága még mindig csak 2 százalékos a körükben, míg Bidené 48 százalék a Washington Post és az Ipsos januári kutatása szerint.

Joe szereti Bernie-t

Viszont nemcsak ő, hanem az újdonsült éllovas, Bernie Sanders is célkeresztbe került. Biden, Buttigieg és Klobuchar a korábbi vitákhoz hasonlóan most is támadta Sanders ingyenes egészségügyet ígérő programját. A volt alelnök a rendszer fenntartásának irreálisan magas költségeit kritizálta, Buttigieg azt sérelmezte, hogy kötelező érvényű lenne a váltás a magán egészségbiztosításról az államira, míg Klobuchar azt hozta fel a kezdeményezés elleni érvként, hogy Sandersnek semmi esélye nem lenne átvinni a szenátuson, hiszen nemhogy a republikánusok, de még a demokrata szenátorok kétharmada sem támogatja. Biden amiatt is kritizálta a vermonti szenátort, hogy a nyolcvanas években több alkalommal is a fegyvertartás szigorítása ellen szavazott a képviselőházban. 

A moderátorok Sandersszel kapcsolatban Hillary Clintont is idézték, aki néhány hete azt nyilatkozta, hogy a vermonti szenátort senki sem szereti. Ennek hatására

Biden odament ellenfeléhez és megölelte, és Klobuchar is kijelentette, hogy nincsen semmi problémája szenátortársával.

Az este emlékezetes jelenete volt az is, amikor Biden kérésére vastapsot kapott a közönségtől Alexander Vindman, akit néhány órával korábban Trump utasítására elbocsátottak a Nemzetbiztonsági Tanácstól, ahol a hadsereg alezredeseként a testület Ukrajna-szakértője volt, miután az elnök ellen indított impeachment-eljárás egyik legfőbb tanúja lett. Őt és ikertestvérét, a jogászként ugyancsak a Nemzetbiztonsági Tanácsnál dolgozó Yevgeny Vindman alezredest fegyveres kísérettel vezették ki pénteken a Fehér Ház épületéből.

Pete Buttigieg kijelentette, hogy a demokraták nem fogják hagyni, hogy a republikánusok Trump hatalommal való visszaélése helyett Bidenékre tereljék a témát, és 

gyalázatos tettnek minősítette Trump azon kísérletét, hogy Joe Biden fiát felhasználja a volt alelnök ellen.

Amy Klobuchar is morális alapon támadta többek között az elnököt, aki szerinte „folyton a zsarnokokat támogatja az ártatlanokkal szemben, és diktátorok pártjára áll az ország szövetségesei helyett.” Ráadásul azzal, hogy mindig másokat hibáztat, sokat árt az ország érdekeinek:

Egy olyan elnökünk van, aki gyakorlatilag a világ összes lakosát hibáztatja valamiért. Barack Obamát hibáztatja mindenért, ami balul sül el. […] A dán királyt (sic!) hibáztatja. Hát ki tesz ilyet?! A kanadai miniszterelnököt hibáztatja, mert a kivágták Reszkessetek betörők 2-ből. Ki más tesz ilyet?!

A korábbi vitákon abszolút felejthető teljesítményt nyújtó Tom Steyer azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kijelentette: Trumpot nem egészségügyi, hanem gazdasági javaslatokkal kell tudni legyőzni, hiszen az elnök számára nagy fegyvertény az amerikai gazdaság aktuális szárnyalása, így ha nem tudnak a demokraták az övénél is jobb gazdasági alternatívákat kínálni a szavazóknak, Trump simán győzni fog.

A másik alacsony támogatottsággal rendelkező jelölt, a havi 1000 dolláros feltétel nélküli alapjövedelemmel kampányoló Andrew Yangnek viszont most sem sikerült az áttörés, többek között amiatt, hogy csak fele annyi ideig beszélt a vita során, mint a többi jelölt. Az egyetlen pozitívum az lehet számára, hogy viszonylag jól sikerült a záróbeszéde, melyben kifejtette, azért van szükség az alapjövedelemre, mert a kapitalista szellemű piac szemében „semmit sem érnek az otthonülő anyukák, a szeretteiket otthon gondozók, az önkéntesek és aktivisták, valamint a legtöbb művész”.

A vitán összességében senki sem szerepelt kiugróan jól vagy rosszul. A lendületben lévő Buttigiegnek és Sandersnek sikerült többé-kevésbé hárítania a rájuk zúduló támadásokat, Klobuchar megint jobban teljesített a vártnál (bár ez valószínűleg az utóbbi vitákhoz hasonlóan most sem jár majd jelentős népszerűségnövekedéssel), Biden pedig, bár a lehető legrosszabbul kezdte a vitát, a végére egészen belejött.

A soron következő, jövő keddi New Hampshire-i előválasztáson Bernie Sanders a nagy esélyes (2016-ban 60 százalékot szerzett Hillary Clinton ellen), ám benne van a pakliban, hogy Buttigieg újra meglepetést okoz.

(Borítókép: Demokrata elnökjelölt-aspiránsok vitája New Hampshire-ben 2020. február 7-én. Fotó: Brian Snyder / Reuters)