Egymás szavába vágva osztották egymást a demokraták

GettyImages-1208704498
2020.02.26. 12:24

A demokrata elnökjelölt-aspiránsok egymás szavába vágva, a moderátorokkal mit sem törődve kritizálták egymást a Demokrata Párt tizedik tévévitáján. A vitán főleg az éllovas Bernie Sanderst támadták, de kijutott a múltheti vitán katasztrofálisan teljesítő Mike Bloombergnek is. A február közepén támogatottságából öt nap alatt 7,5 százalékot vesztő Joe Bidennek viszont talán ez volt a legjobb szereplése.

Ez volt talán az eddigi legfontosabb tévévita, ugyanis szombaton jön a dél-karolinai előválasztás, majd három nappal később következik a szuperkedd, amikor összesen 14 állam, valamint Amerikai Szamoa szavazói döntenek a demokrata előválasztáson megszerezhető 3979 delegált több mint harmadának sorsáról. Sőt a következő, március 15-i vitáig még hat államban és az Északi-Mariana-szigeteken fognak szavazni, valamint a külföldön tartózkodó amerikai állampolgárok is ekkor döntenek.

A dél-karolinai Charlotte városában megrendezett vitán az alábbi politikusok képviseltették magukat:

  • Bernie Sanders vermonti szenátor, 28 százalékos országos támogatottság, 43 delegált
  • Joe Biden volt alelnök, 16 százalék, 13 delegált
  • Mike Bloomberg milliárdos, volt New York-i főpolgármester, 16 százalék, 0 delegált
  • Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, 13 százalék, 8 delegált
  • Pete Buttigieg, az indianai South Bend kisváros volt polgármestere, 11 százalék, 26 delegált
  • Amy Klobuchar minnesotai szenátor, 5 százalék, 7 delegált
  • Tom Steyer milliárdos, a Demokrata Párt egyik legbőkezűbb támogatója, 2 százalék, 0 delegált

Rajtuk kívül Tulsi Gabbard hawaii kongresszusi képviselő van még versenyben, azonban ő nem tudta kvalifikálni magát a vitára mindössze egy százalékos országos támogatottsága miatt. (Ahogy az ezt megelőző négy vitára sem. Utoljára november közepén állt a színpadon.) A vitán résztvevők közül csak Mike Bloomberg neve nem lesz rajta a szavazólapon a szombaton esedékes dél-karolinai előválasztáson, ő ugyanis csak a március 3-i szuperkedden száll be hivatalosan is a versenybe.

Így zajlik a demokrata előválasztás

A vita elején újra Bloomberg került a célkeresztbe

A magyar idő szerint szerda hajnalban rendezett vita ott kezdődött, ahol a múlt heti abbamaradt, mielőtt Sanders megnyerte volna a nevadai kaukuszt, azaz a balszárny rávetette magát Bloombergre. Először Sanders jelentette ki, hogy a pillanatnyilag jól teljesítő amerikai gazdaság előnyeit valójában csak Bloomberg és milliárdostársai élvezik, majd jött Elizabeth Warren, aki az előző vitához hasonlóan most is a volt New York-i polgármester leghangosabb kritikusának bizonyult.

A massachusettsi szenátor először azt hozta fel, hogy Bloomberg pénzelte a Trump egyik fontos támogatójának számító, és az elnökön kívül az abortusztilalmat, valamint a fegyvertartást támogató Lindsey Graham dél-karolinai szenátor előző, 2014-es szenátusi kampányát. Sőt mi több, Warren felidézte, hogy ő maga 2012-ben úgy jutott be a szenátusba, hogy egy Bloomberg által támogatott republikánus szenátort győzött le.

Ezen kívül azzal is támadta a milliárdost, hogy 1995-ben beperelte az egyik beosztottja, mert egy kettejük között zajló beszélgetés során kiderült, hogy a nő terhes, mire az üzletember (a magzatra utalva) annyit mondott: Öld meg! A nő szerint a milliárdos később hagyott egy hangüzenetet, melyben bocsánatot kért, és azt mondta, hogy csak viccnek szánta a kijelentést. Bloomberg korábban és a vitán is tagadta, hogy ilyet mondott volna.

A milliárdost amiatt is kritika érte, hogy nem volt hajlandó diktátornak nevezni Hszi Csin-ping kínai elnököt. Bloomberg szerint ugyanis az elnököt felelősségre tudja vonni a párt központi bizottsága, így nem lehet diktátor. Arra Sanders mutatott rá, hogy a KB viszont nem tartozik senkinek se felelősséggel.

Sanders is védekezni kényszerült

Bernie Sanders ellen eddig az egyik legfőbb kritika az volt, hogy nem hozta nyilvánosságra, mégis miből finanszírozná az ingyenes állami egészségbiztosítási tervezetét (Medicare for All), mellyel már 2016-ban is kampányolt. A vermonti szenátor kampánycsapata végül hétfőn hozta nyilvánosságra a tervezetet, amely elméletben megmagyarázná, hogy honnan jönne a pénz a szociális tervezeteire. A probléma csak annyi, hogy nem jön ki a matek.

Az új kiadások a következő tíz évre legalább 50 ezer milliárd dollárra (15,5 ezer billió forintra) rúgnak, ám az új adókból befolyó, illetve a jelenlegi rendszerek leváltásával megspórolt pénz mindössze 44 ezer milliárd dollárt (13,5 ezer billió forintot) tesz ki, ami egy 6 ezer milliárd dolláros (2 ezer billió forintos) rést jelent.

A vitán természetesen ez is szóba került, sőt ez váltotta ki a leghevesebb pengeváltásokat. 

Több alkalommal is hárman-négyen egymás szavába vágva kritizálták a tervezetet,

mely Amy Klobuchar szerint jóval többe fog kerülni, mint ahogy Sanders gondolja. Pete Buttigieg pedig azt kérte számon a vermonti szenátoron, hogy csak az elmúlt pár hétben egymástól eltérő összegeket adott meg interjúkban és kampányeseményeken.

A második ügy, ami miatt védekezni kényszerült, az a fegyvertartás volt. Sanders ugyanis, bár harcolt a gyógyszeripar és a biztosítótársaságok ellen, azonban a fegyveripar ellen jóval visszafogottabbnak bizonyult. Joe Biden azzal támadta a vermonti szenátort, hogy az öt alkalommal szavazott egy beadvány ellen még a kilencvenes években, amely a háttérellenőrzéseket segítette volna.

Sőt a volt alelnök szerint 150 millió amerikait öltek meg 2007 óta, amikor Sanders legutóbb a fegyvergyártók felelősségrevonása ellen szavazott. Ez a szám nagyon messze van a valós adatoktól (majdnem fele az USA teljes lakosságának), valójában 413 ezren haltak meg fegyver által 2007 és 2018 között az Egyesült Államokban, ezek fele ráadásul öngyilkosság volt.

Sanders elismerte, hogy voltak hibás szavazatai a múltban, ahogy Bidennek is (a volt delaware-i szenátor az iraki háború mellett szavazott), és ha elnök lesz, mindent meg fog tenni a háttérellenőrzések szigorításáért. 

Pete Buttigieg arról beszélt, hogy 16 éves volt az 1999-es Columbine-i mészárláskor, az akkori politikusok pedig kijelentették, hogy soha többé nem történhet ilyen. „Azóta felnőtt egy második generáció is, a tömegmészárlások pedig még mindig rendszeresek. Nem engedhetjük meg, hogy egy harmadik generáció is ilyen világban nőjön fel.”

A harmadik főbb téma, ami miatt Sanders védekezni kényszerült, az a „Castro-rezsim melletti kiállása” volt. A vermonti szenátor egy hétvégi interjúban ugyanis azt mondta, hogy nem szabad elfelejteni, hogy a Castro-rezsim bár elítélendő, de csináltak jó dolgokat is, például az oktatás-, vagy az egészségügy terén. Videófelvételek tanúsága szerint ezt az álláspontját – melyet a vitán is elismételt – már a nyolcvanas évek óta tartja. Sőt szerinte Barack Obama is osztozik a véleményén, melyet Biden kikért magának a volt elnök nevében is.

Buttigieg kijelentette, hogy Sanders ilyen és ehhez hasonló kijelentéseivel, illetve a „szélsőséges” Medicare for All tervezetével nem csak a saját, de a 2020-ban újraválasztásért küzdő demokrata képviselők és szenátorok esélyeit is veszélyezteti. Az utóbbi napokban például több floridai párttag is nemtetszésének adott hangot, mivel a 29 elektort adó csatatérállamban 1,5 millió kubai származású ember él, akik szülei, nagyszülei vagy éppen saját maguk a Castro-rezsim elől menekültek el.

A választási esélyeket Bloomberg is megemlítette, kiemelve, hogy nagyrészt neki köszönhető, hogy 2018-ban sikerült többséget szerezniük a demokratáknak a kongresszusban. Itt volt egy kínos elszólása is amikor kijelentette, hogy

azokat a demokratákat, akik lehetővé tették, hogy a kongresszus kontrollálja az elnököt, én vásárol...támogattam.

Rajta kívül Tom Steyer is kiemelte, hogy nem sok mérsékelt republikánus fog majd Sandersre szavazni Trump helyett. Egy, a Bloomberg kampányának megbízásából, a képviselőházi választások szempontjából csatatér körzetekben készült felmérés szerint ráadásul a szavazók 39 százaléka mondta azt, hogy kisebb eséllyel szavaz demokrata képviselőjelöltre novemberben, ha Sanders lesz a demokraták elnökjelöltje.

A vitát is elérte a koronavírus

Miután kedden az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) vezetője kijelentette, hogy „nem az a kérdés, kitör-e a járvány [az Egyesült Államokban], hanem az, hogy mikor”, egyértelmű volt, hogy a vitán is szóba fog kerülni a koronavírus. Abban mindenki egyetértett, hogy Trump amerikai életeket fenyeget azzal, hogy két hete a CDC költségvetésének megvágását kezdeményezte, és egyébként is alkalmatlan feladatának elvégzésére a demokraták szerint. 

Sanders ironikusan géniusznak nevezte arra reagálva, hogy Trump a napokban kijelentette, hogy a vírus hamarosan el fog múlni magától. Biden pedig kontrasztba állította magát a jelenlegi elnökkel mondván „az ebola idején amerikai életek millióit védtük, védtem meg”.

Ezen kívül szóba került több, feketéket érintő ügy, például a lakhatás és a marihuána birtoklás büntetésének feloldása is, ugyanis Dél-Karolina lakosságának közel 30 százaléka fekete, mely jóval több, mint az eddig leszavazó három államban.

Összességében véve talán Biden teljesített a legjobban – főleg magához képest, ugyanis az eddigi vitákon nyújtott szereplései mind hagytak maguk után kívánni valót – de Sanders is viszonylag jól megtudta magát védeni a kritikákkal szemben. A legrosszabbul Bloomberg és Steyer szerepelt, az utóbbi feleannyi időt beszélt, mint Sanders. 

Az előválasztások szombaton folytatódnak Dél-Karolinával, majd kedden következik a szuperkedd.

(Borítókép: Win McNamee/Getty Images)