Biden nagyon megverte Sanderst Dél-Karolinában

063 1209595086
2020.03.01. 06:39

Így zajlik az előválasztás

Joe Biden nagy fölénnyel nyerte a Demokrata Párt negyedik előválasztását Dél-Karolina államban szombaton. A párt mérsékelt, balközép szárnyához sorolt volt alelnök erősnek számító részvétel mellett a voksok 48,4 százalékát szerezte meg. Ezzel majdnem 30 százalékpontot vert az előző két előválasztáson győztes, ezúttal második helyen végző Bernie Sanders vermonti szenátorra (19,9 százalék), a mezőny legbalosabb tagjára.

Magabiztos győzelmével biden az első értékelések szerint újraindíthatja megtépázott kampányát, de Sanderst csak akkor tudja megszorongatni, ha hatalmasat dob népszerűségén dél-karolinai eredménye, és visszalépések is segítik.

A többi jelölt nem érte el a 15 százalékos küszöböt, amely felett delegáltakat szerezhetnek a párt elnökjelöltjének személyéről döntő nyári jelölőgyűlésre. A kaliforniai milliárdos Tom Steyer hiába költött mindenki másnál nagyságrenddel többet, 20 millió dollárt tévéreklámokra (Biden és Sanders kevesebb mint egy-egymillióért vett hirdetéseket), ez csupán 11,3 százalékra volt elég. Az országosan 2–3 százalék közé mért üzletember a szavazás után bejelentette, hogy kiszáll az elnökjelöltségért folytatott harcból. 

A várakozásoknak megfelelően gyengén szerepelt Pete Buttigieg volt South Bend-i polgármester (8,2 százalék), Elizabeth Warren massachusettsi szenátor (7,1 százalék) és Amy Klobuchar minnesotai szenátor (3,1 százalék) is. Buttigieg hiába szorongatta meg Sanderst az első két előválasztáson, rendkívül népszerűtlen a dél-karolinai demokrata bázis többségét adó feketék között. Warren ugyan nagyot ment az elmúlt hetek tévévitáin, ezzel sem tudta növelni tartósan középszerű támogatottságát.

Így zajlik a demokrata előválasztás

A pártelit preferált jelöltjének tartott 77 éves Biden győzelmi beszédét a 78 éves, hivatalosan párton kívüli Sanders elleni mozgósításnak szentelte, arról beszélt, hogy „ha a demokraták egy demokrata jelöltet, egy egész élete során demokratát, egy büszke demokratát, egy Obama-Biden demokratát akarnak jelölni”, akkor őt kell választaniuk. A politikai forradalmat ígérő, de balközép bírálói szerint irreális reformokkal kampányoló ellenfelére utalva azt mondta, „a forradalmi beszéd nem változtatja meg senki életét”, a novemberi választáson „vagy nagyot nyerünk, vagy vesztünk, eközött kell választani”. Taktikája innentől egyszerű: a balközép-mérsékelt oldal egyetlen reális esélyeként próbálja eladni magát.

Biden győzelme bár nem meglepő, annak aránya messze felülmúlta a várakozásokat: nemrég még fej fej mellett álltak Sandersszel, és csak az utóbbi napokban, a legfrissebb felmérésekben húzott el. Ez reményt, na meg pénzügyi és pszichológiai lökést adhat a sokáig a jelöltség esélyesének tartott, de az utóbbi hetekben jelentősen visszaeső Biden kampányának. Ugyanakkor a zászló továbbra is a magát demokratikus szocialistának nevező Bernie Sandersnek áll; hogy Biden feltámadása mennyire reális, az a jövő heti szuperkedden dőlhet el, amikor 14 államban és Amerikai Szamóán szavaznak majd egyszerre.

Neki állt a zászló

Joe Biden elég gyenge pozícióban érkezett Dél-Karolinába. Bár közvélemény-kutatások szerint egészen februárig messze a legnépszerűbb demokrata elnökjelölt-aspiráns volt, az első három államban gyatrán szerepelt, Iowában negyedik, New Hampshire-ben ötödik lett, és hiába jött fel Nevadában a második helyre, fele annyi voksot kapott csak, mint Sanders. Támogatottsága ezzel párhuzamosan a korábbi 27–30 százalék körüli értékekről február közepére-végére 20 százalék alá esett országosan, míg Sandersé 20-ról 30-ra nőtt. 

Ugyanakkor Biden Barack Obama alelnökeként még mindig messze a legnépszerűbb jelölt az afrikai-amerikai szavazók körében, Dél-Karolinában pedig a demokrata bázis 60 százalékát ők adják. A korábban szavazó államok rendkívül fehér helyek voltak: Nevadában a fekete demokraták aránya 11 százalék volt, Iowában 2 százalék, New Hampshire-ben nem érte el az 1 százalékot sem. Ezzel szemben országos szinten a demokraták nagyjából ötöde fekete, tehát az első három állam nem volt reprezentatív a párt teljes táborára vonatkozóan.

A CNN exit pollja szerint Dél-Karolinában Biden a fekete voksok 60 százalékát hozta, szemben Sanders 17 százalékával, és Buttigieg és Warren 3, illetve 5 százalékával.

Dél-Karolina emellett népesebb is, mint az első három előválasztási helyszín. Bár 5 milliós lakossága nem hatalmas, nagyobb, mint a 3-3 milliós Nevada és Iowa és az 1,3 milliós New Hampshire. Emiatt jóval több delegáltat szerezhettek a jelöltek Dél-Karolinában, és nagyarányú győzelmével Biden teljes megszerzett szavazatszámban megelőzte Sanderst, az elnyert delegáltak számában pedig 44–54-re megközelítette őt.

Biden két hete éjt nappallá téve kampányolt az államban. Bár a 77 éves politikus eddig sem a feszes kampánybeszédeiről volt híres, és Dél-Karolinában is hajlamos volt össze-vissza beszélni, a választókat ez a jelek szerint nem zavarta; és úgy tűnik, bejöttek azok a hirdetések is, ahol Obamához való közelségére játszott rá.

Az is sokat segített Bidennek, hogy elnyerte a befolyásos demokrata képviselő, James Clyburn támogatását. Emögött az áll, hogy a helyi erők nem igazán szimpatizálnak Sandersszel. „A dél-karolinaiak nagyon tartanak attól a szocialista jelzőtől”, mondta Clyburn. Exit pollok szerint a választók 47 százaléka számára fontos szempont volt döntése meghozatalakor Clyburn támogatása.

Mire lesz elég?

Biden az országos felmérések szerint még mindig a második legnépszerűbb jelölt Sanders mögött, és abban reménykedhet, hogy Dél-Karolina pszichológiai lökést ad majd neki, újraindítja megtépázott kampányát, és jelentős, pozitív médiavisszhangot generál számára.

Legalább ilyen fontos, hogy pénzügyileg is szüksége van a mentőövre: nem áll valami jól a pénzgyűjtéssel, és az amerikai sajtó szerint szervezetileg is gyenge, miközben a milliárdos volt New York-i polgármester, az első négy előválasztást kihagyó, de a szuperkeddre nagy erőkkel kampányoló Michael Bloomberg zsákszámra szórja a pénzt, és a mikroadományok királya, Bernie Sanders is komoly (bár Bloomberg vagyonánál jóval szerényebb) pénzmagot szedett össze híveitől. 

Ezt a hátrány kellene ledolgoznia Bidennek a dél-karolinai siker farvizén. 

Ugyanakkor könnyen lehet, hogy a feltámadás időleges lesz, és nem tudja megakasztani Bernie Sanders menetelését. A jövő heti szuperkedden tizennégy államban, köztük a két legnépesebben, Kaliforniában és Texasban tartanak előválasztást; ezeken a voksolásokon egy nap alatt a nyári jelölőgyűlésen az elnökjelölt személyéről szavazó kötött mandátumú 3979 pártdelegált mintegy harmadáról döntenek a választók.

Biden nem erős a kedden szavazó államok nagy részében, felmérések szerint Dél-Karolina előtt csak egy helyen vezetett. Bloomberg és Sanders jóval többet költött és jóval profibb és népesebb kampánystábokkal rendelkezik a legtöbb helyen. Egyes választási modellek szerint Bernie Sanders még akkor is a delegáltak 39 százalékát söpörheti be a szuperkedden, ha Biden népszerűsége megugrik a dél-karolinai győzelme hatására. 

Ki lép ki?

A mértékadónak tartott FiveThirtyEight előrejelzése szerint ugyanakkor nem Sanders a jelöltség favoritja, hanem senki. Mivel a demokrata előválasztásokon a 15 százalékos küszöböt megugró jelöltek között arányosan osztják el a delegáltakat, a jelenlegi, népes mezőnyben a legvalószínűbb végkimenetel most, hogy egyik jelölt sem szerzi meg a delegáltak legalább felét.

A helyzetet csak bonyolítja, hogy a szuperkedden beszáll az előválasztásba Michael Bloomberg is. Bidentől a legtöbb szavazót a jelek szerint ő csábította el, legalábbis a többszáz millió dolláros médiakampányt folytató Bloomberg népszerűségének megugrása egybe esett Biden talajvesztésével. Bloomberg hiába szerepelt gyengén a legutóbbi tévévitán, és hiába utasítják el sokan, főleg a párt balszárnyáról, egyelőre eltökéltnek mutatkozik, hogy megvegye magának a jelöltséget, amivel viszont Bident gyengíti.

Az sem látszik, hogy a gyengébb centrista jelöltek közül ki akarna kiszállni Steyer után. Az országosan 10-12 százalék között mért Pete Buttigieg kisvárosi polgármesterből lett az országos politika egyik közepesen jelentős szereplője, ezért egyelőre nem sok haszna lenne számára feladni a rivaldafényt. A se pénzzel, se támogatottsággal, se különösebb győzelmi esélyekkel nem rendelkező Amy Klobuchart is sokan biztatják, hogy dobja be a törölközőt, de eddig erre nem sok hajlandóságot mutatott.

Várhatóan Elizabeth Warren massachusettsi szenátor is kivárja a szuperkeddet. Őt Sanders támogatói közül is sokan szeretnék visszaléptetni, mert a vermonti szenátor után a második legbalosabb jelölt, bár nem egyértelmű, hogy minden támogatója balra húzna kiszállása esetén, hacsak nem csatlakozna alelnök-jelöltként Sandershez. 

Sanders üdvözli támogatóit a szombati dél-karolinai kampány estjén Virginia Beachen
Sanders üdvözli támogatóit a szombati dél-karolinai kampány estjén Virginia Beachen
Fotó: Jonathan Ernst / Reuters

Bár a demokrata pártelit sajtóhírek szerint ítéletnapi hangulatban figyeli, ahogy Sanders napról napra közelebb kerül a jelöltséghez, egyelőre komolyabb, szervezett beavatkozás nem látszik a gyengébb jelöltek visszavonultatására, illetve valamiféle Sanders-ellenes egységfront tető alá hozására. Egyes befolyásos demokraták szerint a jelölőgyűlésükön mást fognak megválasztani Sanders helyett, ha nem szerzi meg a delegáltak felét, de mások szerint ez pártszakadáshoz és a 2020-as választás elbukásához vezetne, ezért egyelőre legfeljebb spekuláció szintjén merült fel. 

Mindenesetre a szuperkedd után szűkülhet a mezőny, és világosabbá válik majd, hogy Biden valóban fel tud jönni-e Sandersre, illetve hogy bárki másnak lesz-e esélye megállítani őt.

(Borítókép: Joe Biden a szombati előválasztás győzelme utáni beszédén a Dél-Karolina Egyetemen. Fotó: Scott Olson / Getty Images Hungary)



  • Hírek
  • Lakáshitel