- Külföld
- Fehér ház
- usa
- elnökválasztás 2020
- szuperkedd
- bernie sanders
- joe biden
- elizabeth warren
- michael bloomberg
- demokrata
A szuperkedden csap össze Sanders és Biden
További Fehér ház cikkek
- Donald Trump kompromisszumos megoldást javasolt az abortusz tilalmával kapcsolatban
- Mike Pence volt alelnöke sem Donald Trumpot, sem Joe Bident nem támogatja az idei elnökválasztáson
- Donald Trump előnyét mérik az Egyesült Államokban az első közvélemény-kutatások
- Megismétlődhet a 2020-as elnökválasztás, Donald Trump és Joe Biden újra ringbe száll
- Joe Biden megtartotta elnöksége egyik legfontosabb beszédét
A februári négy állam után országossá szélesedik ki a Demokrata Párt elnökjelöltségéért versengő indulók küzdelme: 14 államban, köztük a legnépesebb Kaliforniában és Texasban, valamint Amerikai Szamoán szavaznak majd egyszerre a szuperkedden. Miközben Bernie Sanders vermonti szenátor fordult rá a demokrata előválasztás éllovasaként a szuperkedd előtti napokra, Joe Biden volt alelnököt a dél-karolinai győzelme, és utolsó pillanatos visszalépések is erősíthették. Emiatt is bizonytalan, hogy ki fog alul-, vagy felülteljesíteni a várakozásokhoz képest a szuperkedden.
Sanders bekezdett, Biden egy győzelmébe kapaszkodhatott
A 78 éves vermonti szenátor, a mezőny legbalosabb tagja a legtöbb szavazatot kapta az iowai kaukuszon, még ha a delegáltak számában el is maradt Pete Buttigeig volt indianai polgármester mögött. Aztán megnyerte az első hagyományos előválasztást New Hampshire-ben, majd Nevadában azt is megmutatta, hogy az első két, többségében fehérek lakta állam után széles körben képes maga mögé állítani a demokrata szavazókat, és a latinók között különösen jól szerepelt. Az országos felmérésekben is feljött ezzel párhuzamosan a korábbi 20-ról 30 százalékra.
Közben a sokáig legnagyobb esélyesnek tartott Biden Iowában negyedik, New Hampshire-ben ötödik lett, és hiába végzett Nevadában a második helyen, fele annyi szavazatot kapott csak, mint Sanders. A párt mérsékelt, balközép szárnyához sorolt volt alelnök mindent arra tett fel, hogy az utolsó februári államban, a szombaton szavazó Dél-Karolinában győzni tud. Itt ő volt az esélyesebb, azonban a győzelmének mértéke messze felülmúlta a várakozásokat, és tarolt a szuperkedd több államában is fontos választói bázist jelentő feketék körében.
Biden már dél-karolinai beszédében is a mérsékelt oldal egyetlen reális esélyeként próbálta eladni magát a balos politikai forradalomra készülő Sandersszel szemben. A legnagyobb kérdés az volt, hogyan fog a médiában is feltámadásként megjelenő győzelme lecsapódni mindössze három nappal a szuperkedd előtt a következő államokban, miközben az esélyesebbnek mért Sanders győzelmeit és lendületét aggódva figyelő pártelit egy része úgy tűnt, eldöntötte, hogy összezár Biden mögött.
Szombaton még küzdöttek, hétfőn már Biden mellett álltak
Az elmúlt néhány napban hirtelen felgyorsultak az események: idáig csak súlytalanabb szereplők szálltak ki, de vasárnap az első államokban még jól induló Pete Buttigieg volt South Bend-i polgármester, majd hétfőn a New Hampshire-i meglepetés harmadik helye után beragadó Amy Klobuchar minnesotai szenátor is bejelentette, kiszáll a versenyből. Bidenhez hasonlóan mindketten a mérsékeltebb, Sandersszel szembenálló szavazókra utaztak, és egyes befolyásos demokraták, például Harry Reid volt szenátusi frakcióvezető bábáskodása mellett azt is bejelentették, hogy Bident támogatják.
Hasonlóan tett több, a demokrata pártvezetéshez köthető politikus, vagy a korábbi jelöltek közül például Beto O'Rourke volt texasi képviselő is. Biden mindent Dél-Karolinára, és arra tett fel, hogy az utolsó napokban ő fog folyni a hírekből, miközben alig hirdetett a szuperkedden szavazó államokban.
Sanders bízik a kiépített szervezetében
A szenátusban amúgy függetlenként ülő, de a demokratákkal szavazó Sanders úgy kommentálta a fejleményeket, hogy ez az a jelenség, amikor az establishment politikusai támogatják egymást. „Nem meglepetés, hogy nem akarják, hogy elnök legyen belőlem” – jelentette ki a New York Times szerint. Az előválasztások során megszokott, hogy a párt arcai beálljanak egyik, vagy másik jelölt mögé, de Sanders támogatóinak szemében azért is különösen szálka lehet ez a mozgolódás, mert a pártvezetés 2016-ban is Hillary Clinton akarta segíteni.
Sanders kampánycsapata egyébként abban is bízik, hogy sokkal szélesebb rétegeket megszólító stratégiával készült, mint 2016-ban, amikor végül alulmaradt Clintonnal szemben, és a négy évvel ezelőtti lelkesedésre építve borzasztó erős szervezetet épített ki számos államban, többek között Kaliforniában is. Emellé ráadásul a pénzgyűjtésben is élen jár, vasárnap jelentették be, hogy 2,2 millió, köztük 350 ezer új adományozótól összesen 46,5 millió dollárt (kb. 13,8 milliárd forintot) kalapoztak össze februárban, ami rekord a 2020-as indulókat nézve. Már a március 10-i és 17-i államokban is javában hirdetnek. A pénzgyűjtésben eddig döcögő Biden közben csak 18 millió dollárt tudott összeszedni, viszont Dél-Karolina után egy nap alatt 5 millió folyt be hozzá.
Warren és Bloomberg is versenyben
Rajtuk kívül továbbra is versenyben van, és egyébként közel 30 milliót gyűjtött februárban Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, aki szintén a balszárnyat képviseli Sanders mellett. Warren ugyan nagyot ment az elmúlt hetek tévévitáin, de ezzel sem tudta növelni tartósan középszerű támogatottságát, és egyik eddigi államban sem sikerült harmadik helynél előrébb végeznie. Ettől még elnyerte a párt országos nőszervezetének támogatását, és többször is hangsúlyozta, hogy elhúzódó küzdelemre készül. Ehhez viszont elég fontos lenne a szuperkedden megnyernie a saját államát, miközben Massachusettsben sokáig Sanders vezetett, és még mindig elég szorosnak ígérkezik.
Sokáig úgy tűnt, hogy Michael Bloomberg milliárdosnak, a világ pillanatnyilag 11. leggazdagabb emberének bejön, hogy kihagyja a februárban szavazó első négy államot, de már közben is rengeteg pénzt önt hirdetésekbe saját vagyonából a szuperkedden szavazó államokban. A volt New York-i polgármester ezzel fel is jött harmadik helyre az országos felmérésekben. Azonban a nevadai és dél-karolinai tévévitákon ott volt, és nem szerepelt túl meggyőzően, ráadásul az elmúlt hetekben előkerültek a korábbi megosztó kijelentései, a nőkre tett megjegyzései, és más botrányai is, összességében pedig csökkent a támogatottsága.
A szuperkedden most tényleg kiderül, hogy mire elég a kampányba ölt félmilliárd dollár.
Megugrik a delegáltak száma
Iowa és New Hampshire túlnyomó többségében fehérek lakta kisebb államok, ezúttal a 89 millió várható szavazóból a Pew Research Center alapján 18 százalék latinó, 11 százalék fekete, 6 százalék pedig ázsiai-amerikai lehet. A februári első négy állam alapvetően szimbolikus, meghatározza, hogy melyik jelöltek tudnak lendületet venni, kik tudnak talpon maradni, és nyitva tartani a pénzcsapokat – de innentől válik igazán fontossá az, hogy melyik jelölt tud több delegáltat szerezni.
Itt szavaznak:
Alabama (52 delegált)
Amerikai Szamoa (6 delegált)
Arkansas (31 delegált)
Colorado (67 delegált)
Észak-Karolina (110 delegált)
Kalifornia (415 delegált)
Maine (24 delegált)
Massachusetts (91 delegált)
Minnesota (75 delegált)
Oklahoma (37 delegált)
Tennesse (64 delegált)
Texas (228 delegált)
Utah (29 delegált)
Vermont (16 delegált)
Virginia (99 delegált)
Ezek, az egyes államokban az eredmények alapján elnyert küldöttek azok, akik majd a Demokrata Párt júliusi jelöltállító gyűlésén megszavazzák, hogy kiből legyen a hivatalos elnökjelölt a november 3-i választásra. Az egyes államok súlyuknak megfelelően érnek több, vagy kevesebb delegáltat. Az eddigi államokban mindössze 155-öt osztottak ki az összes, 3979 kötött mandátumú delegáltból, Sandersnek 60, Bidennek 54, Buttigieg-nek 26, Warrennek 8, Klobucharnak 7 van. A jelöltséghez 1991-re lenne legalább szükség. Március 3-án szintet lépnek majd: a szuperkedd államaiban az összes delegált harmadát, 1344-et lehet elnyerni.
A szuperkedd hagyományosan az a nap, amikor a legtöbb államban szavaznak egyszerre az adott előválasztáson. A mostani fontosabb, mint a négy évvel ezelőtti, amikor csak a delegáltak 22 százalékát osztották ki, viszont nem mérhető a 2008-ashoz, amikor a demokratáknál a delegáltak felének sorsa eldőlt. A szuperkedd hatása is változó lehet. Al Gore 2000-ben és John Kerry 2004-ben olyan meggyőzően nyert a szuperkedden, hogy az ellenfeleik nem sokkal később feladták a küzdelmet. 2008-ban viszont Hillary Clinton és Barack Obama elosztották a delegáltakat, és a küzdelmük még elhúzódott, ahogy 2016-ban is folytatta Sanders a szuperkedd után.
Az ilyen elhúzódó küzdelmek esélyét növeli, hogy a demokratáknál a delegáltakat arányosan osztják el, ezért minél nagyobb különbséggel kell valakinek nyernie az adott államot, hogy nagyobb előnyt tudjon kiépíteni. Viszont van egy 15 százalékos küszöb is, aki ezt nem tudja megugrani, az nem kap delegáltat. Az pedig még bonyolít egyet a helyzeten, hogy az egyes államokban a delegáltak egy részét az állami szinten kialakult állás, a többségét viszont az egyes kongresszusi – Texas esetében szenátusi – körzetekben elért külön eredmények alapján osztják ki, és ez utóbbiaknál is érvényes a 15 százalékos szabály. Hogy ez mennyire fontos lesz, azt jól jelzi, hogy a szuperkedden most a delegáltak kétharmada a körzetekben dől majd el.
Elosztják majd az államokat
Előzetesen egyértelműen Sanders volt a szuperkedd nagy esélyese, habár az kérdés volt, hogy mekkora előnyt tud majd kiépíteni. Az egyik legmegbízhatóbb előrejelzéseiről ismert FiveThirtyEight a helyzet változásait lekövető modellje már egy ideje azt mutatja, hogy a legtöbb esélye annak van, végül egyik jelölt sem tudja megszerezni az előválasztási folyamat végére a delegáltak több mint felét, ami papíron egy nyílt konvencióhoz is vezethetne. Ebben az esetben izgalmasan alakulna a jelöltállító gyűlés, és különböző alkudozások, vagy akár a második szavazási körben szuperdelegáltként bekapcsolódó pártvezetők, kongresszusi képviselők és szenátorok szavazataival dőlne csak el, melyik indulóból lesz az elnökjelölt.
A szuperkedd előtti bizonytalanságot ezúttal viszont növelte, hogy ilyen közel volt a dél-karolinai előválasztáson elért Biden-győzelemhez, majd pedig a volt alelnök melletti visszalépésekhez. A szuperkedd reggelén érkezett egy sor felmérés a most szavazó államokból, amik eléggé Bidennek kedvezőek voltak, míg Sanders esélyeit valamelyest rontották, és arra utaltak, hogy Bloomberg és Warren is több államban ugorhatja meg a 15 százalékos küszöböt, mint korábban várható volt. Ez alapján pedig hirtelen fordult az állás, és Bident már esélyesebbnek mutatják arra, hogy végül több delegáltat gyűjtsön Sandersnél. A FiveThirtyEight főszerkesztője, Nate Silver is kihangsúlyozta azonban a Twitterén, hogy
rengeteg a bizonytalanság, amikre valójában a szuperkedd fog választ adni.
Ahogy korábban, továbbra is úgy tűnik, hogy más mértékben, de Sanders viszi Kaliforniát, Coloradót és a többi nyugati, északkeleti államot, míg Biden az esélyesebb az egyébként demográfiailag sem egyforma déli államok többségében, köztük olyan, a novemberi elnökválasztáson is fontos billegőkben, mint Virginia és Észak-Karolina. A második legfontosabb állam, Texas pedig nagyon szoros lehet.
Külön érdekes lesz Massachusetts, ahol a legújabb felmérések alapján lehet esélye Warrennek Sandersszel szemben, de Biden is a nyomukban, míg Minnesotában Klobuchar akár annak ellenére is jól szerepelhet, hogy már nincs is versenyben hivatalosan. Bloomberg számos helyen csipegethet össze delegáltakat, de erős lehet Arkansas-ban, vagy Oklahomában is.
Amerikai Szamoán nincs annyira értelme megtippelni az esélyeket, ott már közel háromszáz résztvevő is rekordnak számított korábban, míg a külterületeken élő demokratáknak szóló szavazás csak elkezdődik a szuperkedden, az eredménye majd csak egy héttel később lesz meg.
Ami még elég fontos lesz: sok államban már hetekkel ezelőtt megkezdődött az előzetes és a levélszavazás, ezért rengetegen már egy ideje döntöttek, nem befolyásolták őket az elmúlt napok eseményei.
Elhúzódó küzdelemre is felkészültek
A FiveThirtyEight magyar idő szerint késő délutáni előrejelzése alapján Sanders és Biden is 500 delegált körül gyűjthet, Bloomberg 200 felett, Warren 160 körül végezhet. Azonban sok helyen néhány százalékon múlik majd, hogy utóbbi két jelölt egyáltalán megugorja-e a küszöböt, és az sem mindegy, Sandersék milyen arányban nyernek egy-egy államban. Ezért könnyen változhat majd a helyzet a végén.
A szuperkedd előtt Sanders világossá tette, hogy kész egy elhúzódó küzdelemre is Biden ellen, ha nem tudna komolyabb előnyre szert tenni, míg Barack Obama alelnöke arról beszélt a hét végén, hogy akkor sem szállna ki, ha a vermonti szenátor szerez az egész előválasztási folyamat végén több delegáltat. Ha azonban kiegyenlített lesz az állás, akkor Bloomberg és Warren sorsa sem a szuperkedden dől el.
Ha pedig tényleg minden delegált számítani fog, akkor az is könnyen lehet, hogy ha szorosan alakul az állás, akkor Kalifornia miatt még egy ideig nem lehet majd tudni, pontosan mennyi delegáltat szereztek a jelöltek. A legnépesebb amerikai államban ugyanis akár 10 millió szavazó is lehet a demokrata előválasztáson, viszont rengetegen levélben adhatják le voksukat, ezek miatt pedig a végeredmény kiszámítása több körzetben napokat is igénybe vehet.
Borítókép: Aradi László / Index
Rovataink a Facebookon