George Floyd halála azt is átszabhatja, kit választ Biden

Ahmaud Arbery, Breonna Taylor és George Floyd halála, valamint a fekete áldozatok meggyilkolását követő zavargások teljesen felforgatták az amerikai közéletet, vannak, akik szerint komoly hatásuk lehet a novemberi elnökválasztásra is, és nagyban befolyásolhatják, hogy a leendő demokrata elnökjelölt, Joe Biden végül kit választ maga mellé alelnökjelöltnek.

A pozícióért több, korábban az elnökjelöltségre is komoly esélyesnek tartott szenátor, egy korábbi rendőrfőkapitány és egy alig másfél éve hivatalban lévő kormányzó is versenyben van. Néhányuk neve a magyar olvasóknak is ismerősen csenghet, míg van olyan is, akiről még az amerikaiak is alig hallottak.

A kiválasztási folyamat már kezdetét vette, április 30-án állt fel az a négy emberből álló bizottság, amelynek a feladata a potenciális jelöltek 12-15 főt tartalmazó listájának kettő-öt fősre szűkítése júliusig (a CNN tudósítója szerint már legalább nyolc politikusnőt meghallgattak). Ahhoz viszont, hogy megtudhassuk az alelnökjelölt kilétét, Biden szerint egészen augusztusig kell majd várnunk. Annyi azonban már most biztos, hogy Joe Biden egy nőt fog maga mellé választani. Bemutatjuk a 7+1 legesélyesebbet közülük. 

Biden nem hasraütésszerűen fog választani

A négyfős bizottságnak rengeteg szempontot figyelembe kell vennie a kiválasztáskor. Az első és legfontosabb, hogy az alelnökjelöltnek makulátlan háttérrel kell rendelkeznie, egy elnökjelölt sem örül neki, ha az alelnökjelöltjén úszik el a kampánya. Hogy minden kellemetlen részletet kiszűrjenek, már-már titkosszolgálati alapossággal fésülik át az egyes jelöltek szakmai és személyes hátterét.

A második szempont az, hogy a jelölt mennyire áll készen az elnökségre. Joe Biden a valaha volt legidősebb elnökjelölt a maga 77 évével. Az eddigi legidősebb elnök, Ronald Reagan második ciklusa végén érte el ezt az életkort. Biden 86 éves lenne egy esetleges második ciklus végére. Barack Obama volt alelnöke állítólag be is lengette, hogy

Így aki most az alelnöke lesz, annak komoly esélye nyílik az elnökség megszerzésére is négy év múlva. Ráadásul idős kora miatt Bidennek számolnia kell azzal, hogy egészségügyi problémák is hátráltathatják a munkáját. Emiatt a potenciális alelnöknek késznek kell állnia arra, hogy rövidebb-hosszabb időre helyettesítse Bident, ha úgy alakulna.

A harmadik szempont, hogy az adott jelölt hány plusz államot tud hozni elméletben. A 2016-os választáson Donald Trump három államban (Michiganben, Pennsylvaniában és Wisconsinban) kevesebb mint 1 százalékkal győzte le Hillary Clintont. Ha ezeket behúzták volna a demokraták, 278-260 arányban a volt külügyminiszter kerekedett volna felül az elnyert államok után járó elektorok (az elnököt végül formálisan megszavazó küldöttek) tekintetében, így idén külön hangsúlyt fektetnek arra, hogy visszaszerezzék ezeket az államokat. Emiatt előny lehet, ha az alelnökjelölt a fenti államok valamelyikéből, vagy egy másik, szorosnak ígérkező csatatérállamból származik.

A negyedik szemponthoz kifejezetten ragaszkodik Biden. Azt szeretné ugyanis, hogy az alelnökjelöltje és ő ugyanúgy egy húron pendüljenek, mint anno ő és Obama, illetve ugyanúgy pótolják egymás hiányosságait. Azt egyelőre nehéz megállapítani, hogy mely jelöltek felelnek meg ennek a kritériumnak, bár néhány politikusnőről lehet tudni, hogy kifejezetten jóban van a volt alelnökkel.

Az ötödik szempont az ideológiai sokszínűség. Sokan azért támogatták Bident az előválasztáson, mert úgy gondolták, hogy több esélye lesz elérni, hogy függetlenek, és akár mérsékelt republikánusok átszavazzanak rá, mint mondjuk a balszárnyat képviselő Bernie Sanders vermonti szenátornak. Ha viszont Biden egy hozzá hasonlóan mérsékelt alelnökjelöltet választ maga mellé, akkor azzal azt kockáztatja, hogy a Sanderst és politikai szövetségeseit támogató balos demokraták milliói érezhetik csalódottan magukat, és közülük egyesek akár otthon is maradhatnak a szavazás napján.

A hatodik, az utóbbi napokban borzasztó fontossá váló szempont az etnikai sokszínűség. Az utóbbi hetekben, hónapokban számos befolyásos fekete politikai vezető jelentette ki, hogy nem lehet tovább várni az első afroamerikai alelnökjelölt kijelölésével. Ezek a hangok igencsak felerősödtek az utóbbi hetek eseményei után.

Mind a latinó, mind a fekete politikai vezetők felhívták Biden figyelmét arra az utóbbi hetekben, hogy ne vegye magától értetődőnek, hogy az USA összes kisebbségi állampolgára rá szavaz majd novemberben. Ezek a hangok először azután erősödtek fel, hogy Biden másfél hete, még a zavargások előtt egy rádióműsorban azt találta mondani az USA egyik legismertebb rádiósának számító Charlamagne tha God művésznevű fekete műsorvezetőnek, hogy

ha még mindig nem tudja eldönteni, hogy engem válasszon, vagy Trumpot, akkor maga nem is igazán fekete.

George Floyd halála kapcsán Biden is megszólalt. Keddi beszédében amellett, hogy a rendőrség reformjára szólított fel, valamint elítélte a vandalizmust és az erőszakot, Trump reakcióját támadta, és hitet tett amellett, hogy elnökként ő nem fogja „a gyűlölet tüzét szítani”. A volt alelnök az utóbbi napokban megpróbálta magát Trump szöges ellentéteként beállítani. Míg az elnök a tüntetések elől a Fehér Ház bunkerébe vonult vissza, Biden előjött a pincéjéből, hogy a tüntetőkkel, polgármesterekkel és fekete vallási vezetőkkel találkozzon. Biden jelenleg 8-10 százalékkal vezet Trump előtt az országos felmérésekben, ám az lesz a fontosabb, hogy a csatatérállamokban hogyan alakul a népszerűségük, miközben a választásig hátralévő öt hónapban rengeteg minden történhet még. Az esélyekről és a mostani helyzet politikai hatásáról itt írtunk részletesen>>>

A fentebb felsoroltakon kívül pedig végső soron szempont lehet az alelnökjelölt kiválasztásánál, hogy az adott politikusnak mennyi végrehajtói, illetve törvényhozói tapasztalata van, mekkora az országos ismertsége és népszerűsége, vagy éppen hogy mennyi pénzügyi támogatót tudhat maga mögött. Az amerikai lapokban is sorra jelennek meg a találgatások, de lássuk, kik is vannak rajta a listán a komoly esélyesek között!

1. Kamala Harris

Esély a jelöltség megszerzésére a fogadóirodák szerint: 47%

Az 55 éves, indiai anya és jamaicai apa gyermekeként született Kamala Harris kaliforniai szenátornak van a legnagyobb esélye arra, hogy megszerezze az alelnökjelölti pozíciót a bennfentesek szerint. 39 éves korában ő lett az első fekete nő, akit San Francisco államügyészévé választottak, majd hét évvel később ő lett az első fekete nő, aki megszerezte Kalifornia állam legfőbb államügyészi pozícióját. 2016-ban sikerült első nekifutásra bekerülnie a washingtoni szenátusba.

2019 januárjában jelentette be, hogy indul a Demokrata Párt elnökjelöltségéért. Az első elnökjelölti vitán keményen támadta Bident, főleg a faji szegregációval kapcsolatos nézetei miatt, ami kis híján a Biden-kampány végét jelentette. Harrisnek végül nem sikerült megtartania a lendületét, így két hónappal a demokrata előválasztás első éles fordulója, az iowai kaukusz előtt kiszállt a versenyből. 

Mellette szól, hogy ő az egyik legismertebb a potenciális alelnökjelöltek közül, fekete, bevándorló hátterű, és annak ellenére, hogy Bidennek minden oka meg lenne arra, hogy utálja őt a júniusi vita miatt, az alelnököt és a szenátort barátság fűzi egymáshoz. A jó kapcsolatot többek között annak köszönhetik, hogy Harris közeli barátságban volt Beau-val, Biden 2015-ben elhunyt idősebb fiával, aki abban az időben volt a delaware-i legfőbb államügyész, amikor Harris a kaliforniai. Biden így az ominózus júniusi vita előtt is vele volt, és azután is vele maradt a legjobb barátságban ellenfelei közül.

Ellene szól, hogy az elnökjelölti kampány során sok kritika érte az államügyészi munkáját. Többek között azzal támadták, hogy nem lépett fel kellő határozottsággal a feketéket érintő rendőri brutalitással szemben, ami az utóbbi napokban az USA legfontosabb politikai témája lett. Egyebek mellett emiatt viszonylag népszerűtlennek számít a feketék körében. Amikor tavaly decemberben kiszállt a versenyből, mindössze a fekete demokrata szavazók hat százaléka támogatta őt, míg Bident 44, Bernie Sanders vermonti szenátort pedig 10 százalékuk.

2. Val Demings

Esély a jelöltség megszerzésére a fogadóirodák szerint: 18%

Val Demings az egyik legkevésbé ismert politikus listánkon. Olyannyira, hogy az amerikai szavazók kétharmada soha életében nem hallott róla. Mielőtt 2016-ban Florida 10. kongresszusi körzetének képviselőjévé választották, 27 évig szolgált rendőrként Orlando városában. 2011-ben a 285 ezer lakosú város rendőrfőkapitányaként vonult nyugdíjba. Idén januárban Nancy Pelosi házelnök a hét impeachment-menedzser egyikének nevezte ki. (A végül Trump felmentésével záruló impeachment-eljárás szenátusi fázisa egy bírósági tárgyaláshoz hasonlatos: a szenátorok a bírák, a vádlott maga az elnök, a vádlók szerepét pedig a képviselőház által küldött impeachment-menedzserek töltik be.)

A floridai képviselőnő az utóbbi néhány napban valósággal kilőtt a fogadóirodáknál. Előretörése mögött az elmúlt napok eseményei, és az arra adott reakciói állnak. Amikor a CNN-en Biden „aki nem rám szavaz, az nem fekete” kijelentéséről kérdezték, határozottan kijelentette, hogy a volt alelnöknek nem szabadott volna ilyet mondania, de értékeli, hogy bocsánatot kért, és párbeszédet kezdeményezett. Egyúttal kikérte, hogy

Trumpnak van pofája ahhoz, hogy ezt felhasználja Biden ellen a kampányában – ő aki elnöksége első napjától kezdve minden tőle telhetőt megtett, hogy megossza az országot, különösen a faji vonalak mentén.

A másik említésre méltó reakciója az utóbbi napokból a George Floyd halála kapcsán írt véleménycikke, amit a Washington Post hozott le. A „Kék egyenruhás testvéreim, mi a fészkes fenét műveltek?” című erőteljes írásában beszél saját korai rendőréveiről, valamint a rendőri eskü, illetve a közösségek és az őket szolgáló rendőrök közötti kölcsönös bizalom megőrzésének fontosságáról.

3. Elizabeth Warren

Esély a jelöltség megszerzésére a fogadóirodák szerint: 10%

Elizabeth Warren az egyik legismertebb jelölt a listánkról, az amerikai szavazók 91 százaléka találkozott már a nevével, ezzel ott van az öt legismertebb jelenleg is aktív demokrata politikus között. A 70 éves politikusnő 2013 óta képviseli Massachusetts államot a szenátusban, ezen kívül pedig a munka-, és csődjog egyik legelismertebb szakértőjének számít. 1995-től kezdve egészen a 2012-es szenátusi választásig volt a világ legjobbjának számító Harvard Egyetem jogi karának professzora. A demokrata előválasztáson a harmadik helyen zárt Biden és Sanders mögött.

Komoly fegyvertényt jelent számára, hogy a jelenlegi esélyesek közül a balszárny egyik arcaként ő az egyetlen, akinek sikerülhet megteremtenie az ideológiai egyensúlyt a mérsékelt Bidennel. Ráadásul egy friss felmérés szerint ő nyerné a legtöbb szavazatot Bidennek. Egészen pontosan a szavazók három százaléka mondta azt, hogy valószínűbb, hogy Bidenre szavaz, ha Warren lenne az alelnökjelölt. Ami még fontosabb, hogy a felmérésben megkérdezett feketék 24, a spanyolajkúak pedig 28 százaléka mondta azt, hogy nagyobb eséllyel szavaz Bidenre Warren jelölése esetén. Összehasonlításképpen, Bidenre csak a feketék 19 százaléka szavazna szívesebben, ha Harris az alelnökjelölt, míg a latinók mindössze 6 százaléka, ha a legesélyesebb latina, Michelle Lujan Grisham új-mexikói kormányzó lesz az alelnökjelölt.

A legnyilvánvalóbb utalás azonban, hogy a volt alelnök komolyan gondolkozik abban, hogy őt választja az, hogy 

Csakhogy, ugyanaz szól az ellen – viszonylag magas életkorán kívül –, hogy őt válassza Biden, ami egyesek szerint az előnye is: balos politikai nézetei. Warren az elmúlt évek során a Wall Street engesztelhetetlen ellenségeként lett ismert, ez pedig probléma lehet a Biden-kampány finanszírozása szempontjából. A gazdag demokrata donorok ugyanis kétszer is meg fogják gondolni, hogy pénzt adjanak egy olyan kampánynak, ahol Warren az alelnökjelölt. Például Mike Bloomberg, akibe Warren páros lábbal szállt bele az elnökjelölti viták során. 

Érdekes adalék, hogy bár jelenleg a politikai spektrum baloldalán foglal helyet nézetei alapján, 1996-ig a Republikánus Párt tagja volt. 

4. Stacey Abrams

Esély a jelöltség megszerzésére a fogadóirodák szerint: 9%

46 éves korával Stacey Abrams a legfiatalabb, és egyik legtapasztalatlanabb szereplője a listánknak. 2018-ban indult Georgia kormányzói székéért (előtte mindössze az állami törvényhozásban politizált), ám végül kevesebb mint 55 ezer szavazattal, a voksok 1,4 százalékával alulmaradt republikánus ellenfelével, Brian Kemppel szemben. A győzelem azonban nem rajta múlt: Kemp bírálói szerint egyértelmű választási csalást követett el , ugyanis a tagállami vezetés részeként ő volt a felelős a választások megszervezéséért, ebben a minőségében pedig 85 ezer választó (főleg kisebbségiek) regisztrációját semmisítette meg a kormányzóválasztást megelőző három hónapban, sokak szerint jogtalanul.

Tavaly februárban a Demokrata Párt azzal ismerte el Abrams választási eredményét, hogy ő adhatta a párt hivatalos válaszát Trump évértékelő beszédére (State of the Union). Az elnöki évértékelőre adott válaszbeszéd elmondására hagyományosan az aktuálisan ellenzékben lévő párt egy ifjú reménységét szokták felkérni. 1966-os bevezetése óta mondott válaszbeszédet 43 évesen az idősebb George Bush, a 33 éves Al Gore, a 40 éves Joe Biden és a 38 éves Bill Clinton is.

Abrams komoly megrökönyödést keltett, amikor egy április közepi interjúban nemes egyszerűséggel kijelentette, hogy kitűnő alelnökjelölt lenne belőle (mindezt úgy, hogy eddig nem tett le sokat az asztalra politikailag). Ez amiatt volt meglepő, hogy az alelnökjelölt-aspiránsok általában elintézik annyival a kérdést, hogy szerényen megköszönik, hogy egyáltalán felmerült a nevük, és kiemelik, hogy nekik fontosabb, hogy a pártjuk nyerjen, mint hogy ők legyenek az alelnökjelöltek. A fiatal politikus több kritikát is kapott a kijelentése miatt, így egy hónapra kicsit visszavonult a nyilvánosság elől, mígnem most a George Floyd-gyilkosság utóhatásai miatt újra az esélyesek közé emelkedett.

5. Keisha Lance Bottoms

Esély a jelöltség megszerzésére a fogadóirodák szerint: 8%

Keisha Lance Bottoms politikai pályafutását sokszor szokták Abramsével szembeállítani. Abramshez hasonlóan ő is fiatal, tapasztalatlan, és ő is Georgia államban politizál. Lance Bottoms 2018 óta Georgia legnépesebb városának, a közel 500 ezres Atlantának a polgármestere. 2018 előtt viszont mindössze a városi közgyűlésben politizált. Esélyeit rontja, hogy Demingshez hasonlóan viszonylag ismeretlennek számít. Az 50 éves politikus viszonylag korán, 2019 júniusában állt ki nyilvánosan Biden mellett (összehasonlításképpen Harris és Demings idén márciusban, Abrams pedig csak négy héttel ezelőtt biztosította támogatásáról a demokraták jelöltjét).

Esélyei az alelnökjelölti pozícióra azután nőttek meg jelentősen, hogy a George Floyd halála után kirobbant tüntetéssorozat első napja után tüzes hangvételű beszédben küldte haza az erőszakos atlantai demonstrálókat.

Ez nem egy tüntetés! Ez nem méltó Martin Luther King, Jr. emlékéhez! Ez káosz! [...] Ha valóban változásokat akartok Amerikában, akkor [...] menjetek el szavazni novemberben! [...] Szégyent hoztok a városunkra, szégyent hoztok George Floyd életére és az összes többi emberére, akiket meggyilkoltak ebben az országban! 

Azóta többször is feltűnt az utcákon, és beszédet mondott a békés tüntetőkhöz.

6. Amy Klobuchar

Esély a jelöltség megszerzésére a fogadóirodák szerint: 7%

Kamala Harrishez és Elizabeth Warrenhez hasonlóan Klobuchar is Biden ellenfele volt az előválasztások során, melyen végül a hatodik helyen végzett. Gyenge szereplése többek között annak volt betudható, hogy Klobuchar szavazótáborának körülbelül 99 százaléka volt fehér. Ez pedig most is visszaüthet. Fekete és latinó aktivisták már az elmúlt hetek eseményei előtt figyelmeztették Bident, hogy szerintük Klobuchar nemhogy nem fog szavazatokat hozni neki, de sok kisebbségi szavazat elvesztéséhez is vezethetne az ő jelölése.

Klobuchar 2007 óta képviseli Minnesotát a szenátusban. Azelőtt viszont 18 évig szolgált a minnesotai Hennepin megye ügyészeként. Ez azzal nyert különös fontosságot, hogy ebben a megyében található Minneapolis, ahol George Floydot egy hete percekig a nyakán térdelve megfojtotta az őt igazoltató rendőr, és ahol kirobbantak az azóta országos szintre duzzadó tüntetések. 

Csütörtökön az is kiderült, hogy ügyészként volt dolga a gyilkos rendőrrel, Derek Chauvinnal. Chauvin több rendőrtársával együtt 2006 októberében lőtt le egy gyanúsítottat, az interneten pedig gyorsan elterjedt, hogy Klobuchar semmiben akarta hagyni az ügyet. Azóta kiderült, hogy ez az információ nem volt teljes mértékben igaz. Klobuchar ugyan nem emelt vádat Chauvin ellen, de esküdtszék elé idézte a rendőrt. A félreértést az okozta, hogy az ügy, ami Chauvin és társai felmentésével zárult, csak 2007 elején került az esküdtszék elé, amikor már nem Klobuchar volt a megyei ügyész, ugyanis 2006 novemberében megnyerte a szenátusi választást.

Ez az álhír a viszonylag gyors cáfolat ellenére elég széles körben elterjedt ahhoz, hogy rendesen megtépázza Klobuchar esélyeit. Ráadásul amiatt jogosan éri bírálat, hogy Chauvin esetéhez hasonlóan

Az elmúlt napok hevében emiatt számos fekete aktivista csoport felszólította Bident, hogy ne Klobuchart válassza maga mellé.

7. Gretchen Whitmer

Esély a jelöltség megszerzésére a fogadóirodák szerint: 5%

A 48 éves Gretchen Whitmer is a fiatalabbak és a tapasztalatlanabbak közé tartozik az esélyesek közül. 2018-ban tíz százalékos előnnyel választották meg Michigan kormányzójának, ám azelőtt mindössze az állami törvényhozásban politizált. Idén februárban ő adta a hivatalos demokrata párti választ Trump évértékelő beszédére. 

A fiatal kormányzó azonban márciusban került igazán reflektorfénybe. A koronavírus-járvány berobbanásakor ugyanis hamar kiderült, hogy Michiganben komoly hiány van tesztkészletekből, maszkokból és egyéb védőfelszerelésekből. Whitmer emiatt komoly szócsatába keveredett az őt egyszerűen csak „michigani nőként” tituláló Trumppal a tévéképernyőn és a Twitteren.

Erre válaszul április 16-án jobboldali tüntetők ezrei lepték el az állam központjának, Lansingnek a belvárosát a korlátozó intézkedések feloldását követelő, Trumpot éltető és Whitmert támadó feliratokkal. Az elnök a tüntetés másnapján támogatásáról biztosította a tüntetőket Twitteren egy „Szabadítsátok fel Michigant!” felkiáltással. Két héttel később állig felfegyverzett tüntetők a michigani törvényhozás épületébe is benyomultak, Whitmer pedig több halálos fenyegetést is kapott.

Mellette szól a baráti kapcsolata Bidennel (ő a volt alelnök kampányának egyik vezetője is), az hogy egy fontos csatatérállamot vezet, valamint az, hogy relatív tapasztalatlansága ellenére milyen jól helytállt eddig a vírus elleni küzdelemben. A kongresszusban ülő ellenfeleivel szemben előnye, hogy kormányzó, tehát van végrehajtói tapasztalata. Negatívum viszont, hogy vetélytársaihoz képest összességében kevés ideje van fontos politikai pozícióban, és az hogy az ország óriási hányada egy hónapja azt se tudta, ki ő egyáltalán.

+1 Michelle Obama

Esély a jelöltség megszerzésére a fogadóirodák szerint: 7%

A korábbi first lady kakukktojás a listánkon, ugyanis számos alkalommal kijelentette, hogy nem lesz alelnökjelölt (bár ilyeneket néhány hónappal ezelőtt Whitmer is mondott). Ennek ellenére a demokrata szavazók közül rengetegen bíznak abban, hogy elfogadja Biden nyilvános felkérését. Biden egy április végi tévéinterjúban jelentette ki, hogy egy szempillantás alatt Michelle Obamát választaná jelölttársának, ha lehetne.

Annak ellenére, hogy határozottan elzárkózott attól, hogy valaha is választott pozícióért induljon, Michelle Obama az elmúlt két évben a klasszikus elnökjelölt-aspiránsi út kezdetét járta be: 2018-ban megjelent Becoming című memoárja, melyet több mint 10 millió példányban adtak el. Könyvével aztán 33 állomásos turnéra indult Amerika- és Európa-szerte, ezalatt pedig rajongói rendre arénákat töltöttek meg. Ráadásként május elején egy dokumentumfilm is megjelent a Netflixen, melyet a turné során forgattak.

Papíron Michelle Obamánál jobb alelnökjelöltet álmában sem találhatna Biden, majdnem minden tekintetben messze kimagaslik a listán szereplő politikusok közül. Nagyon szoros baráti kapcsolatban van férje alelnökével, az USA összes szavazója ismeri és jelenleg ő a világ egyik legnépszerűbb embere (többek között ő a világ „leginkább csodált” nője), ezeknek köszönhetően pedig akár szavazók millióit is mozgósítani tudná Biden mellett. 

(Borítókép: Joe Biden egy kampányrendezvényen 2020. március 10-én. Fotó: The Washington Post / Getty Images Hungary)