Amerikai szakértő: fontos lesz a feketék voksa, de nem a legfontosabb

K EPA20200828110
2020.10.01. 20:14
Nyolc éve Barack Obama földcsuszamlásszerű vereséget szenvedett volna Mitt Romney-től, ha nem számíthatott volna a feketék szavazataira. De számíthatott. Mindenesetre most egykori alelnökének, Joe Bidennek is érdemes ezt számon tartania az idén. Az Index az amerikai külügyminisztérium riportprogramjának magyarországi partnereként hallgatott meg egy amerikai fekete elemzőt.

Közhely az amerikai politikában, hogy a feketék 90 százaléka demokrata párti szavazó. Ehhez képest a republikánus Donald Trump 2016-ban simán megverte Hillary Clintont abban a három szövetségi államban – Mississippiben, Louisianában és Georgiában –, ahol a legnagyobb, egyharmad körüli a feketék aránya. Trump ugyanis erős az amerikai Délen. 

Idén a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak, BLM) mozgalom megerősödése, a fekete George Floyd májusi halálát követő országos, sőt Amerikán is túlmutató tüntetés- és zavargáshullám újra kiélezte az etnikai kérdést a tengerentúlon. Igaz, ez főleg a nagyvárosokra igaz, amely államokban pedig jellemzőek a nagyvárosok, ott Joe Bidennek vannak jobb esélyei. 

Kedd éjjeli vitájukon Trump és demokrata kihívója, Biden is szabályos licitet folytatott azért, ki mennyit tesz az amerikai társadalom 13 százalékát kitevő, fontos választói csoportért.

Hoz-e vagy visz a BLM? 

A demokraták abban reménykednek, az, hogy Trump a BLM-hez kapcsolódó randalírozó szélsőségeseket hangsúlyozza, Biden pedig a bőrszín szerinti „rendszerszintű igazságtalanságok” ellen lépne fel, az ő malmukra hajtja a vizet november 3-án. 

Lyndon B. Johnson óta, azaz több mint ötven éve nem nyert elnökválasztást demokrata politikus anélkül, hogy megnyerte volna a feketék szavazatait. Barack Obama nyolc éve földcsuszamlásszerű vereséget szenvedett volna Mitt Romneytól, ha nem számíthat rájuk 

– mondta Lorenzo Morris, a washingtoni Howard Egyetem politológusprofesszora azon a videóbeszélgetésen, amelybe az Index az amerikai külügyminisztérium választási riportprogramjának magyarországi partnereként kapcsolódhatott be. 

Morris úgy  véli:

a több mint 40 milliós fekete (afromamerikai) közösség szavazatainak idén is nagy jelentősége lehet, de nem ez a legfontosabb társadalmi kérdés ma Amerikában

A választópolgárokat jobban érdeklik az olyan ügyek, mint például 

  • az egészségügy vagy
  • az oktatás 

A BLM-ről az amerikai szekértő azt mondta: 

A Black Lives Matter nem szervezet. Amit (egyik alapítója - a szerk.) Alicia Garza és mások akarnak, az nem áll össze választási programmá 

(Borítókép: A Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) mozgalom támogatói tüntetnek a rasszizmus és a rendõri erõszak ellen Washingtonban 2020. augusztus 28-án Martin Luther King Jr. néhai amerikai baptista tiszteletes polgárjogi harcos Van egy álmom néven híressé vált beszédének 57. évfordulóján.

MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)