Alelnök, most én beszélek! Harris visszaharapott az alelnökjelölti vitán

2020-10-08T034022Z 1418643815 RC22EJ9VD3R5 RTRMADP 3 USA-ELECTIO
2020.10.08. 06:21
Jobbára Donald Trump politikáját védelmezte alelnöke, Mike Pence azon a vitán, amelyet választási ellenfelével, Kamala Harrisszel folytatott magyar idő szerint csütörtök hajnalban. A demokrata szenátornő szerint pedig az amerikai történelem legnagyobb elnöki mulasztása a 210 ezer halálos áldozatot követelő járvány kezelése. Az Indexnek nyilatkozó amerikai elemző szerint egyikük sem vétett olyan hibát, ami érdemi kárt okozna a kampányának.

Alelnök, most én beszélek! 

– alighanem erről a – lefegyverzőnek szánt mosoly kíséretében – rendszeresen elhangzó mondatról lesz emlékezetes az amerikai alelnökjelöltek utahi vitája. A 90 perces verbális összecsapáson Mike Pence republikánus alelnök és demokrata ellenfele, Kamala Harris szenátor nem egymást szidalmazta, mint a múlt héten Donald Trump és Joe Biden. De ettől még többször is puskaporos volt a hangulat, Harris nem hagyta, hogy Pence rendszeresen félbeszakítsa, mint Trump Bident. 

Alaposan feladták a leckét a moderátornak, Susan Page-nek, a USA Today napilap washingtoni irodavezetőjének, akit aligha irigyelhettek a szerepéért az amerikai tévénézők. A szópárbajt a nagy amerikai csatornák főműsoridőben közvetítették. 

Ez a mostani sokkal tartalmasabb vita volt; a polgárok két gyökeresen különböző narratívát hallhattak. Mike Pence-től azt, hogy az országot erős kézzel irányították Donald Trump vezetésével. Kamala Harris pedig ügyészként vette górcső alá az elnök teljesítményét, és amellett érvelt: Trump nem érdemli meg, hogy még négy évet hivatalban töltsön 

– adott az Indexnek gyorsértékelést Mitchell McKinney, a Missouri Egyetem politikai kommunikációs intézetének igazgatója. 

Süketek párbeszéde 

Egy vádbeszéddel Harrisnek aligha lehetett gondja: a szenátornő korábban Kalifornia főállamügyésze volt. A mostani alelnökjelölti vitát az tette különösen érdekessé, hogy egyes várakozások szerint az 55 éves politikus éveken belül – ha nem hamarabb – Amerika első női elnöke lehet. 

Ez volt a legnagyobb mulasztás országunk összes elnöki adminisztrációját tekintve

– fogalmazta meg Harris már a vita elején az egyik legsúlyosabb állítását, mégpedig a koronavírus-járvány kezeléséről.

A Covid–19 eddig 210 ezer halálos áldozatot követelt az Egyesült Államokban. Jelenleg az elnök és felesége, Melania Trump is vírusfertőzött. 

Donald Trump az első naptól kezdve az amerikaiak egészségét tette az első helyre!

– vágott vissza Mike Pence, aki szerint a demokratákkal ellentétben azért nem a kötelezettségekre (így a maszkviselésre) építik a stratégiájukat, mert „megbíznak az amerikaiakban”. Szerinte Biden elnöksége alatt már kétmillió amerikai halt volna meg, és nagyobb lenne a gazdasági kár is. 

Noha a vita mindvégig jobban emlékeztet a süketek párbeszédére, mint valódi dialógusra, Mitchell McKinney úgy véli: mindkét résztvevő el tudta kerülni, hogy olyan hibát vétsen, amely kárt okoz a kampányának. 

Nincs bocsánat

A járvány mellett a főbb témák között szerepelt: 

  • az alelnök szerepe, tekintve, hogy a vitázó riválisok bármelyike beugró elnök is lehet: Trump 74 éves, Biden pedig 78 esztendősen, példátlanul idősen költözhet a Fehár Házba, ha megválasztják. Nem nagyon akartak belemenni ebbe a kérdésbe, Pence nyíltan ki is tért előle – mint később más témák elől is. Visszatért inkább a járványügyre. 
  • a piszkos anyagiak. Harris felemlegette Trump adófizetési elmaradásait. „Joe Biden az első napon fel fogja emelni az önök adóját” – mondott ennél is rémisztőbbet Pence. Harris ingyenes felsőoktatást ígért az alacsony jövedelműeknek. 
  • az éghajlatvátozás. Pence: „Az éghajlat változik, kérdés, hogy mi okozza”. Majd kimondta, hogy követik a tudományt. Szerinte kárt okoz az amerikai energiapolitikának, ha Biden, mint ígéri, visszavezeti az országot a párizsi klímavédelmi egyezmény hatálya alá. Harris határozottabban képviselte, hogy a tudománynak kell hinni. 
  • külgazdaság, külpolitika, Kína, Kína, Kína... Harris: „A kormány elveszítette a kereskedelmi háborút Kínával”. Pence: „Joe Biden az élvonalból támogatta a kommunista Kínát”. Pence: „A NATO már többet költ a saját védelmére”. Harris: „Trump meggyengítette az USA szövetségi kapcsolatait”. Azt is felhozta, az elnök hatszor beszélt Putyin orosz államfővel, de nem emlegette fel az afganisztáni amerikai katonák fejére kitűzött orosz vérdíj kérdését. 
  • a legfelső bíróság. Pence reméli, hogy Amy Coney Barrettet, Trump konzervatív főbírójelöltjét nem kezdik majd ki a keresztény hitéért. „Életpárti vagyok, és nem kérek bocsánatot érte” – mondta arról, hogy nem támogatja az abortuszt. 
  • szélsőbal, szélsőjobb. Pence szerint nincs mentség arra, ami George Floyddal történt, de nem igazolhatja a zavargásokat, a fosztogatásokat. Harris azt állította, teret nyert a szélsőjobb, neonácik vonulnak, antiszemiták. Pence: az elnöknek zsidó unokái vannak, nem támogatja a szélsőjobbot. 

Susan Page felkonferálta Trump és Biden jövő heti, második vitáját is, de vannak kétségek azzal kapcsolatban, valóban lesz-e ilyen – például meggyógyul-e addig az elnök. 

(Borítókép: Az alelnökjelölti vita Justin Sullivan / Pool / Reuters)