Florida már szavaz, van, aki szerint az USA-nak szívműtét kell

K EPA20201019191
2020.10.20. 15:07 Módosítva: 2020.10.20. 15:21

Így zajlik az előválasztás

Megkezdődött a héten az előszavazás Floridában, márpedig az USA délkeleti szövetségi államának döntő szerepe lehet az elnökválasztás kimenetelében. Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy jelölt úgy nyerjen, hogy veszített Floridában, ahol Joe Biden jelenleg minimális különbséggel, 1,4 százalékponttal vezet Donald Trump előtt a felmérésekben. Az Index a washingtoni külügy virtuális riportprogramjának keretében kapott számos szerkesztetlen interjút Miamiból, saját felhasználásra. Ezekből szemezgettünk.

Minden Floridán múlhat. Republikánus elnök csaknem száz éve, Calvin Coolidge óta nem nyert Florida nélkül, és a demokraták között is csak két kivétel akadt: John F. Kennedy és Bill Clinton

– mondja Brian Fonseca. A Floridai Nemzetközi Egyetem Közpolitikai Intézetének igazgatója szerint ugyanakkor olyan szorosan alakulhat a verseny a 21 milliós, délkeleti szövetségi államban, hogy még az is megeshet:

november 4-én, azaz a választás másnapján nem tudjuk majd, ki lesz az elnök. 

Ez így volt 2000-ben is – éppen Florida miatt. A demokrata Al Gore hiába kapott több szavazatot, a legfelsőbb bíróság a republikánus George W. Bushnak ítélte Floridát, aki így országosan is megszerezte az elektori szavazatok többségét. 

Márpedig most  sokan arra számítanak, „tucatnyi Florida” is lehet. Számos „billegő” vagy „csatatér” államban szoros lehet a befutó. Mind Trump, mind Biden kampánycsapatában ügyvédek hada áll készen a jogi csatákra. Az állás jelenleg Floridában is igen szoros: az utóbbi hetek felméréseinek átlagában Donald Trump demokrata kihívója, Joe Biden az országos fölényéhez képest alig, mindössze 1,4 százalékponttal vezet az elnökkel szemben az utóbbi hetek felméréseinek átlagában. 

Amerika kicsiben

Fonseca elmondta, Florida nemcsak népes államnak számít – így 29 elektort delegálhat az elnökválasztást végső soron eldöntő testületbe –, de leképezi az  amerikai népességi arányokat. Lakosságának mintegy 60 százaléka nem spanyol ajkú fehér, negyede spanyol ajkú, a többiek feketék és ázsiaiak. 

Levélben már milliók voksoltak a floridaiak közül, de a november 3-i elnökválasztás előtti két hétben az állam törvényei azt is lehetővé teszik, hogy az előszavazók személyesen is kinyilvánítsák akaratukat. Sokan a járvány miatt kerekednek fel, hiszen napokra elszórtan nem ütköznek akkora tömegbe, mint egyetlen napon lesz majd, másokat viszont a már-már hisztérikus amerikai közhangulat sarkallhat a voksolásra.

2016-ban Trump 75 százalékos részvétel mellett, mintegy százezer szavazattal verte meg Floridában Hillary Clintont, így mind a 29 floridai elektori szavazat az övé lett. 

Ahogyan Kis Havannában látják 

Az Index a washingtoni külügyminisztérium virtuális riportprogramjának magyarországi partnereként kapott szerkesztetlen interjúkat Miamiból; a vonzáskörzetével együtt 6 milliós városban 70 százalék körüli a spanyol ajkúak aránya.

A vágatlan nyersanyagból többek között kiderül: 

  • sokan aggódnak az amerikai politikai vészes megosztottsága miatt 
  • vannak, akik sem Trumpban, sem Bidenben nem bíznak, de úgy érzik, mégis dönteniük kell közöttük
  • tartanak attól, hogy a koronavírus-járvány hogyan befolyásolja az egész választást. 

Nem hiszem, hogy a jelenlegi polikai hangulat kedvezne az olyan döntésekhez, amelyekre szüksége lenne az országnak. Trump nem éppen a megfelelő irányba vezet bennünket 

– állítja egy fiatal nő, Natalie Matas. A történelem-politológia szakos egyetemista szavaiból kiderül: Bident is csak jobb híján jelöltnek tartja, úgy vélve: 

a hivatásos politikusok sokat ígérnek, majd hatalomra jutásuk után ebből csak annyit tartanak meg, amennyit jónak látnak.

Julio Nunez viszont Trumpra adja szavazatát. Az ő életét meghatározta, hogy kiskamasz korában, 1961-ben érkezett a kommunista Kubából az Egyesült Államokba, „a szabadság földjére”. Csaknem hét évig árvaházban és nevelőszülőknél nevelkedett. 

Itt nálunk, a Kolumbiából, Venezuelából, Kubából és máshonnan érkezettek között kevesen vannak, akik a balos ideológiával szimpatizálnak. Trump eddig betartotta az ígérereit, én őt támogatom. Jónak tartom a republikánusoknak azt a felfogását is, hogy nem pártolják az abortuszt

– mondja az idős férfi Miami Kis Havanna negyedében nyilatkozva. 

Rick Holton, egy fekete férfi nem azt hangsúlyozza, hogy kire szavazna, hanem az amerikai közállapotokról ad lesújtó képet. Az elszabadult indulatokról és a koronavírus-járvány következményeiről szólva azt mondja:  

Nagyon ijesztő ez az egész. Amerikának szívműtétre lenne szüksége! 

(Borítókép: Voksolók sorakoznak egy szavazóhelyiség elõtt Miamiban 2020. október 19-én a Florida államban tartott előválasztás első napján. Az Egyesült Államokban november 3-án tartják az elnökválasztást.

MTI / EPA)