Trump kontra Biden: ma szavaznak az amerikaiak

000 8UE6LH
2020.11.03. 11:55

Így zajlik az előválasztás

Donald Trump vagy Joe Biden? Az egész világ ezt próbálja megtippelni. Az amerikaiak viszont szavaznak is róla. A keddi voksolás elé írt alábbi sorvezetőnkből az is kiderül: nemcsak elnökről döntenek, és nem feltétlenül az nyer, akire a legtöbben ikszelnek.

Az előszavazókkal együtt mintegy százmillióan leadták már a voksukat Amerikában (a többségük levélben), így rekordot dönthet a részvétel a november 3-i elnökválasztáson. Az utóbbi hetek felméréseinek átlagában az elnök demokrata kihívója, Joe Biden 7,2 százalékponttal vezet Donald Trump előtt, a legutóbbi mérés viszont már csak 3 százalékpontos előnyét jelzi előre. Sőt a csatatér államokban, ahol eldőlhet a küzdelem, mindössze 2,9 százalékpont Biden fölénye

Eldől-e szerdára az elnökválasztás? 

Nem biztos. Azokban az államokban, ahol túl szoros lesz a küzdelem, ugrásra készen állnak az ügyvédek, hogy megóvják az előzetes eredményt. Emlékeztetőül: 2000-ben decemberre döntötte el a legfelső bíróság, hogy ki költözhet a Fehér Házba. 

Csak Donald Trump és Joe Biden indul-e? 

Nem. Vannak kisebb támogatottságú jelöltek is, ők azonban érdemben nem szólnak bele a küzdelembe. A legerősebb közülük a libertáriánus Jo Jorgensen, de az ő népszerűségét is csak 1,8 százalékra mérik. Várhatóan Trump és Biden osztozik a leadott szavazatok több mint 95, illetve az elektori voksok 100 százalékán. 

Az nyer-e, akire a legtöbben szavaznak ma? 

Nem feltétlenül. Amerikában sokkal inkább az egyes szövetségi államokat kell megnyerni, ahogyan a teniszben is a szetteket. Hillary Clinton 2016-ban hárommillióval több voksot kapott Trumpnál, mégis elveszítette az elnökválasztást. 2000-ben a demokrata Al Gore-ra több mint félmillióan többen adták le a szavazatukat, mint a republikánus George W. Bushra, de végül az utóbbi lett az elnök. 

Mi az oka ennek az ellentmondásnak? 

Az elektori rendszer, amely a szövetségi berendezkedés alkotóelemeit értékeli fel a polgárok voksaihoz képest. Az egyes szövetségi államokban leadott szavazatok elektori voksokká alakulnak át, de egyáltalán nem az arányosság elve szerint. Kalifornia győztese például az állam mind az 55 ilyen voksát megkapja, a fölényétől függetlenül. Az országosan 538 elektor – akiket az egyes államok delegálnak – december közepén dönt majd az elnökről, ezt pedig a kongresszus januárban hagyhatja jóvá. A győzelemhez legalább 270 elektori szavazat kell. A következő, 46. amerikai elnököt – aki persze azonos is lehet a jelenlegivel – 2021. január 20-án iktatják majd be Washingtonban. 

Az elektorok is annak megfelelően voksolnak majd, ahogyan most kedden a polgárok teszik? 

Nem feltétlenül, noha a legtöbbjüknek van ilyen kötelezettsége. Az úgynevezett hűtlen elektoroknak nem szokott eredménybefolyásoló szerepük lenni. 

Franklin D. Rooseveltet négyszer is megválasztották. Trump is számíthat erre? 

Nem. A 22. alkotmánykiegészítés – amelyet már Roosevelt halála után fogadtak el – az elnöki hivatal viselésében három teljes ciklust már nem enged meg. 

Egységes az amerikai választási rendszer? 

Nem. Az egyes szövetségi államok szabályozzák, hogy ki pontosan mikor és hogyan – levélben, előszavazóként személyesen, vagy most kedden – élhet a választójogával. Van, hogy megyénként is eltérnek a lehetőségek. 

Csak elnökre szavaznak most az amerikaiak? 

Nem. A legtöbben hosszú szavazólapot kapnak, amelyen akár seriffhelyettesre is voksolhatnak majd. De kongresszusi és kormányzóválasztásokat, számos helyen pedig népszavazást is tartanak – ez utóbbiak eredménye csak az adott államban lesz érvényes. 

Mi a kongresszusi választások tétje? 

A Capitolium jelenleg megosztott a politikai választóvonalak mentén: a szenátusban a republikánusoknak, a képviselőházban a demokratáknak van többségük. Inkább az előbbiben képzelhető el fordulat. Jelentősen megkönnyíti a törvények elfogadását, ha a kongresszus egyazon párt kezén van, sőt ez a párt adja az elnököt is. A szenátusnak kulcsfontosságú kinevezések, például a főbíróké esetében különös jelentősége van. 

Ismert nevek is indulnak? 

Megméretés elé néz Kentuckyban a republikánus Mitch McConnell, az egyik legismertebb szenátor, a felsőházi többség vezetője, Trump kijáróembere a Capitoliumon. Ahogyan Andy Harris képviselő, a kongresszus egyetlen magyar származású tagja is Marylandben. Amatőrök is ringbe szállnak. Arizonában Mark Kelly űrhajós próbál szerencsét egy szenátori mandátumért indulva, Wyomingban pedig Merav Ben-David izraeli születésű biológusprofesszor, aki a mindenkori első tudós női szenátor lenne, ha megválasztanák. 

Miről döntenek a népszavazásokon? 

Harminckét szövetségi államban 120 kérdésről. Több helyütt is szavaznak a marihuána élvezeti, illetve orvosi célú törvényes használatáról. Egyes népszavazási kezdeményezésekkel olyan jelképeket akarnak felszámolni, amelyek sokakban rossz történelmi emlékeket ébresztenek. Így Mississippiben eltávolítanák az állam zászlajából az egykori rabszolgatartó déli konföderációra utaló szimbólumot. Rhode Islanden pedig az állam megnevezéséből az ültetvényekre utaló Providence Plantations kifejezést vennék ki. 

(Borítókép: Joe Biden (balra), Donald Trump (jobbra). Fotó: AFP)