Íme a leghülyébb előrejelzések, hogy ki nyeri az amerikai választást
További Fehér ház cikkek
- Hunter Biden megúszhatja a felelősségre vonást, elnöki kegyelmet kapott az apjától
- Elon Musk felidegesítette a régi gárdát, most ők mondhatják meg, kik lesznek Donald Trump miniszterei
- Ügyészek ellen emelne vádat Trump új igazságügyi miniszterjelöltje
- Soros György egykori jobbkeze lesz Donald Trump pénzügyminisztere
- Tömeges elbocsátásokat tervez Elon Musk az amerikai adminisztrációban
A sporteredményekből, a magasságból vagy a hangból lehet eldönteni előre, ki nyeri az amerikai elnökválasztást. Nehéz megmondani, mint ahogy a végeredményt is közel lehetetlen. Mindenesetre sokan próbálkoznak vele minden negyedik évben. A legfurább elméleteket gyűjtöttük össze.
Sokan sokféle módon próbálják megjósolni az amerikai elnökválasztás kimenetelét. Vannak, akik egészen tudományos módon közelítik meg a témát, pontosabban a saját maguk által kidolgozott metódus alapján döntik el, ki az esélyesebb a győzelemre. Így tett nyáron az amerikai történész, Allan Lichtman is, aki az elmúlt évtizedekben olyan pontossággal találta el az elnökök személyét, hogy sokan az amerikai Nostradamusnak is hívják. Ő Kamala Harrist gondolta győztesnek, módszeréről és eredményeiről részletesen ebben a cikkben írtunk.
Hang és magasság?
Vannak ugyanakkor olyan módszerek, amelyek bár tudományosnak hangzanak, ha ezek alapján akarunk eldönteni egy politikai választást, az meglehetősen furcsának tűnik. Ennek ellenére az amerikaiak előszeretettel szeretnek ilyenekbe kapaszkodni. Ott van például a Klofstad-modell, pontosabban -elmélet, amelyet egy floridai professzor, Casey Klofstad állított fel. A szakértő szerint az amerikai választók sokkal inkább szavaznak olyan jelöltre, akinek mélyebb a hangja.
Ez persze nem mindig jön be, hiszen Donald Trumpnak viszonylag magas frekvenciájú hangja van – kapaszkodjanak meg, az amerikaiak 2016-ban ezt is megmérték, pontosan 215 herzes –, és könnyedén legyőzött a republikánusok vitáin nála jóval mélyebb hangú jelölteket is.
Abraham Lincoln óta az amerikai választók valahogy vonzódnak a magasabb jelöltekhez is. Nos, 2020-ban nem jött be a közel 190 centiméteres Trumpnak, hiszen Joe Biden a maga hét centivel kisebb magasságával is legyőzte. Kamala Harrisnek ugyanakkor a 163 centijével valóban fel van adva a lecke.
Mi a helyzet a sporttal?
1960 óta egészen 2016-ig minden republikánus elnökjelölt győzni tudott a választásokon – kivéve 2008-ban, Barack Obama megválasztásakor –, amennyiben a Los Angeles Lakers bejutott az amerikai kosárlabda-bajnokság nagydöntőjébe. Nos, Trump már erre sem bazírozhat, hiszen egyrészt 2016-ban ő úgy nyert, hogy nem volt a Lakers a döntőben, négy éve pedig úgy kapott ki, hogy a Lakers nemcsak bejutott a fináléba, de meg is nyerte azt. Idén a csapat nem játszott döntőt, ráadásul a gárda sztárja, LeBron James nyíltan Harris mögé állt be.
A másik fontos esemény a Washington Commanders amerikaifoci-csapat eredménye. Hosszú évtizedek óta, amennyiben a Washington megnyerte a választások előtti utolsó hazai meccsét, akkor mindig az épp hatalmon lévő párt jelöltje nyerte a választást. Ez egyedül 2016-ban és 2020-ban döccent egyet, amikor előbb döntetlent játszott a csapat, majd hiába verte meg a választások előtt a Dallast, Trump mégis kikapott.
Egy nagy dobás dönthetett
A Washington ma este idegenben lép pályára, de a múlt héten otthon verte a Chicago Bearst, így valamelyest Kamala Harrisnek áll a zászló. Ráadásul egy igencsak emlékezetes dobással, az utolsó másodpercben győzött a gárda, ami a végletekig kiélezett politikai küzdelemre is utalhat.
Apropó, amerikai foci. Egy dolog már biztosan borult. Idén a Kansas City Chiefs és a San Francisco 49ers játszotta az amerikaifoci-bajnokság nagydöntőjét, a Super Bowlt, és csakúgy, mint 2020-ban, a Kansas City nyert. Akkor azután egy Donald Trump és Joe Biden csata jött a választáson, utóbbi győzelmével. Januárban még mindenki azt gondolta, a történelem megismétli önmagát. Nos, azóta már tudjuk, hogy Biden kiszállt a játszmából.
Rovataink a Facebookon