Politico: Európának Trump győzelmében kell reménykednie

Marton Máté
2024.11.05. 20:33
A tömörülés elveszítette célját, és talán úgy szerezheti vissza, ha a korábbi elnök visszatér a Fehér Házba – áll a Politico elemzésében. A lap szerint annak ellenére Donald Trump győzelméből profitálhat leginkább Európa, hogy a kontinens vezetőinek többsége Kamala Harris sikerét várja.

A legtöbb uniós ország vezetője – kivéve Orbán Viktor magyar, Robert Fico szlovák és Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt – azért imádkozik, hogy Kamala Harris alelnök nyerje meg az amerikai elnökválasztást. A félelem nem alaptalan, hiszen egy új Trump-adminisztráció sokak szerint sötét jövőt ígér. Donald Trump például belengette, hogy kilépne a NATO-ból, kereskedelmi háborút vívna az unióval, kikényszerítene egy tűzszünetet az orosz és az ukrán fél között – amely jelenleg nem stratégiai érdeke Kijevnek, az oroszoknak viszont annál inkább –, és ott van az is, hogy Trump győzelmének hatására az európai szélsőjobboldal valószínűleg még tovább erősödne. Azonban a Politico szerzője most egy új nézőpontot javasol a kontinens lakóinak.

Trump győzelme és a transzatlanti partner esetleges kivonulása lehetőség, hogy Európa országai még közelebb kerüljenek egymáshoz. 

Az egyik legfontosabb szempont, hogy egy potenciális amerikai kivonulás után az Európai Unióban ismét felmerülne, a kontinens védelmét a szervezet keretein belül kellene megszervezni és finanszírozni. Ezt az ötletet még Emmanuel Macron francia elnök vetette fel, azonban pártjának katasztrofális EP-választási teljesítménye, majd az ezt követő előrehozott választások után a kérdés lekerült napirendről.

Ugyanez igaz lenne a kontinens borongós gazdasági kilátásaira is. Mario Draghi – az Európai Központi Bank korábbi elnöke (2011–2019), volt olasz miniszterelnök (2021–2022) – évi 800 milliárd eurós beruházási hiányról szóló diagnózisa csak közös finanszírozással pótolható. Más megközelítést igényel az egész EU-ra kiterjedő ipar- és fiskális politika, amely ismét Németországból indulna ki, és átterjedne az EU többi részére is – amit a Trumppal vívott kereskedelmi háború segíthet feloldani.

Lassú hanyatlás vagy mélyebb együttműködés

Természetesen fennáll a veszélye annak, hogy Trump elnöksége inkább az EU szétziláló, semmint integratív ösztöneit indítja el. A megosztására tett kísérletei a tagországokkal fenntartott kapcsolatok kétoldalúvá tételével sikeresnek bizonyulhatnak – azaz pusztítóan hathat az, ha Trump megkerülné az EU-t, és a tagállamokkal külön egyeztetne, különösen a kereskedelmi és védelmi kérdések esetén. Sőt, a NATO részleges vagy esetleg teljes feladása pánikot válthat ki az európaiak körében, ami „mindenki magáért felel” válaszadáshoz vezethet. Kétségtelen, hogy Trump elnöksége próbára tenné Amerika demokratikus kultúráját és a világ multilaterális intézményeit. 

De az is lehet, hogy ez csak a sokk, ami ahhoz szükséges, hogy az EU ne essen bele egy hosszú és esetleg végső hanyatlásba.

— írja a Politico

A hanyatlás okaiként azonosítja a szerző, hogy a tömb két legnagyobb tagországában, Franciaországon és Németországon belül a politika mélyen megromlott – ahogyan a köztük lévő viszony is. Eközben a gyenge vezetők, a visszafogott növekedés, valamint a jelentős fiskális és migrációval kapcsolatos kihívások is a kontinens céltalan sodródásának érzését kelti.

Pedig alig két évvel ezelőtt Európa kilátásai még nagyon mások voltak, mivel Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója arra késztette a blokkot, hogy minden addiginál nagyobb, közös geostratégiai célokat fogadjon el.

Németország a második világháború után először kezdte komolyan felfegyverezni magát, 100 milliárd eurót fordítva hadseregére, Emmanuel Macron francia elnök pedig helyreállította kapcsolatait Kelet-Európával, feloldva országa történelmi idegenkedését az EU-bővítéssel szemben. A blokk felülírta még a saját maga által kiszabott költségvetési korlátokat is, hogy finanszírozza Ukrajnát, és 14 körben hozott nagy horderejű szankciókat az orosz hadigépezet ellen.

De ez a céltudatosság mára elveszett – és meglepő módon Donald Trump volt amerikai elnök visszatérése a Fehér Házba lehet az, ami visszahozza.

Az Európai Unió „szédelgéséhez” Franciaország és Németország járult hozzá az a legnagyobb mértékben. Macron előrehozott választási hazárdjátéka jóval kevésbé stabil és kiszámítható politikai környezetet eredményezett, és az ország spirálisan növekvő költségvetési hiánya rontotta Párizs hitelességét. Mindeközben Németországban a gyenge és megtépázott komránykoalíció talán még a mandátumát sem lesz képes kitölteni.

A blokk bajait természetesen nem csak a két nagy ország belső problémái okozzák. Azonban azok a kihívások, amelyekkel a tagállamok jelenleg a legtöbbet küzdenek – a biztonság, a védelem, a migráció és a fiskális politika –, éppen azért vannak, mert ezek a legkevésbé érzékenyek az egész EU-ra kiterjedő kollektív fellépésre. Ugyanis ezek a nemzetállamok velejárói: határok, adózás és nemzetbiztonság. Mivel ezeken a területeken korlátozott az étvágy a szuverenitás egyesítésére, ezen ügyek tovább szítják a populizmust és a politikai széttagoltságot a blokkban – írja a brüsszeli székhelyű lap szerzője.