Donald Trump újranyittatná az Alcatrazt: börtönből múzeum, múzeumból börtön?

Vasárnap közösségi oldalán osztotta meg Donald Trump, hogy az Alcatraz újranyitása a rend, az igazság és a törvény szimbólumaként szolgál. A CNN beszámolója szerint a Fehér Házba való visszatérésekor újságíróknak elmondta, hogy „ez csak egy ötlet volt”, amit a „radikalizálódott bírák” miatt fogalmazott meg. Ehhez képest a Truth Social nevű oldalon ezt írta: „Utasítom a büntetés-végrehajtási hivatalt, hogy az igazságügyi minisztériummal, a Szövetségi Nyomozóirodával (FBI) és a Nemzetbiztonsággal együtt nyissák meg újra a jelentősen kibővített és újjáépített Alcatrazt, ahol Amerika legkegyetlenebb és legerőszakosabb bűnözőit helyezik el. Nem leszünk többé bűnözők, gengszterek és bírák túszai, akik félnek elvégezni a munkájukat, és nem engedik, hogy eltávolítsuk azokat a bűnözőket, akik illegálisan érkeztek az országunkba.”

Nancy Pelosi volt képviselőházi elnök, akinek a körzetéhez tartozik az Alcatraz, azonnal visszautasította Trump tervét, amelyet komolytalannak nevezett. „Az Alcatraz szövetségi büntetés-végrehajtási intézetként több mint hatvan évvel ezelőtt bezárt. Ma már nagyon népszerű nemzeti park és jelentős turisztikai látványosság. Az elnök javaslata nem komoly” – fogalmazott közösségi oldalán.

Már az indiánok is száműzetésre használták

Ami az Alcatraz történetét illeti, a San Francisco-öbölben található a kilencvenezer négyzetméteres sziget, amelyet homokkő és palás kőzet borít. Ez az egyedülálló fekvésű terméketlen terület évszázadok óta megmozgatja az emberek képzeletét.

Kétszázötven évvel ezelőtt Juan Manuel de Ayala spanyol tengerésztiszt nevezte el a szigetet Pelikán-szigetnek. A 19. század első felében a Spanyolországtól függetlenedő Mexikó része lett a sziget, majd a mexikói–amerikai háború után Kaliforniával együtt az Egyesült Államok fennhatósága alá került. Az első létesítmény a ma is működő világítótorony volt, majd az öböl védelmére erődöt építettek rá, ami a későbbiekben katonai börtönként is funkcionált.

A 20. század elején Reuben Turner őrnagy tervei alapján teljesen átalakították az erődítményt: lerombolták a citadellát, és csak az alagsort hagyták meg. A börtön 1912-re épült fel, az akkori világ legnagyobb vasbeton épülete, amelyen belül étkezdét, kórházat, irodákat és négy blokkba rendezve hatszáz cellát is kialakítottak. Az energiaellátásról saját erőmű gondoskodott.

Tizenhárom sikertelen szökési kísérlet

Az Alcatrazt 1934. január 1-jétől szövetségi börtönnek nyilvánították, és hogy ne álljon egy napig sem üresen, harminckét katonai fogoly az új intézmény első rabjaiként a szigeten maradt.

Számos hírhedt bűnöző, sorozatgyilkos, cégéres gazember fordult meg a börtön falai között. Például Al Capone is, akit 22 rendbeli adócsalás vádja miatt ítéltek el, mert 1924 és 1929 között nem fizetett adót. A chicagói gengszter tizenegy évi szabadságvesztést kapott, amiből két évet Atlantában töltött, ahonnan 1934-ben vitték át az Alcatrazba. Öt évet raboskodott a szigeten, amikor is megromlott egészségi állapotára tekintettel a bíróság 1939-ben szabadlábra helyezte.

Az erős áramlatok és a hideg víz szinte lehetetlenné tették a menekülést. A harminchatból huszonhármat elfogtak az őrök, hatot lelőttek, kettőnek a holttestét partra mosta az óceán. Öt rabot tartottak nyilván eltűntként, de közülük kettő szinte biztosan vízbe fulladt, amikor megpróbálta úszva elhagyni a szigetet. Csak három fogollyal nem tudnak elszámolni máig sem a szövetségi hatóságok… (Erről a híres szökésről itt írtunk bővebben.)

Háromórás túra 35 ezer forintért

Az intézmény bezárását Robert F. Kennedy főügyész, igazságügyi miniszter rendelte el 1963-ban, amit a magas fenntartási és üzemeltetési költségekkel indokolt. A sós víz és levegő kikezdte a falakat, egyre jobban romlott az épületek állaga, és nagyon drága lett volna a felújítás, másrészt az is megemelte a költségeket, hogy mindent hajón kellett szállítani a szigetre.

Ezután sokáig nem rendezték a sziget státuszát. 1969-ben indiánok egyetemistákkal összefogva kulturális-ökológiai kutatócentrum és múzeum felépítését akarták elérni. Később a helyüket városi indiánok, hippik és drogosok vették át, akiket egy tűzvészt követően, 1971 júniusában a rendőrség kitoloncolt. 1972-ben az Alcatraz nemzeti park státuszt kapott, 1973-ban pedig már látogatókat is fogadott. 1986-ban nyilvánították nemzeti történelmi műemlékké és a Nemzeti Park Szolgálat működteti, évente mintegy 1,3 millió látogatóval.

Ha valaki szeretné meglátogatni Al Capone egykori börtönét, akkor nagyon korán jegyet kell vásárolnia a szigetre. Egy belépő 35 ezer forintnál kezdődik.

(Borítókép: Az Alcatraz börtön. Fotó: San Francisco Chronicle / Hearst N / Getty Images)