Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kirakósjáték

2000.11.29. 14:44
Az amerikai elnökválasztási válság a negyedik hetébe lép, de ma még mindig csak egy dolog tudható biztosan: az egyszerű technikai problémaként indult, majd viharos gyorsasággal az alkotmányos válság irányába eszkalálódó ügy azoknak a meggyőződését fogja tovább erősíteni, akik szerint az amerikai demokrácia már eddig is csupán a hatalommal bírók színjátéka volt. Ezt a benyomást fogja alátámasztani az a most már egyre valószínűbb lehetőség, hogy a választások kimenetele a bírósági tárgyalóteremben, a szélesebb közönség számára kevésbé érthető jogi eljárás alapján dől el. Ez ugyanis óhatatlanul azt a látszatot kelti, hogy az egymással szembenálló felek dohányfüstös hátsó szobákban, magukat a választói akarattól függetlenítve döntik el a nemzet legfontosabb tisztségének a sorsát.

"A látszat: a felek dohányfüstös hátsó szobákban, magukat a választói akarattól függetlenítve döntik el a nemzet legfontosabb tisztségének a sorsát."
Holott ez a látszat nem fedi a valóságot. Eltakarja ugyanis azt a triviális tényt, hogy az összes bonyodalomra nem került volna sor, amennyiben a szavazás végeredménye nem ennyire valószínűtlenül szoros. A válság (ami egyébként ezen a ponton még nem annyira alkotmányos, mint inkább demokráciaválság) terebélyesedésében persze jelentős szerepet játszott a két főszereplő viselkedése a választásokat közvetlenül követő napokban. Bizonyára maguk sem mérték fel minden lépésük következményét, de mára már biztosan állítható, hogy a végül hivatalát elfoglaló elnöknek nem áll majd rendelkezésére az a népi mandátum, ami az elnöki feladatok ellátásához feltétlenül szükséges.

Miként a New York Times egyik vezércikke írta, földi bíróság nem hozhatja helyre az összes szabálytalanságot, ami ezen a választáson történt. Márpedig valamilyen formában bírói ítélet tesz pontot (legalábbis technikai értelemben) a válságfolyamat végére, hiszen az egyetlen teljes értékű, tiszta megoldás, az egész országos választás megismétlése sem a két jelölt, sem pedig a választópolgárok közössége számára nem elfogadható. Ez pedig azt jelenti, hogy újabb csorba esett az elnöki tisztség tekintélyén.

"A válság ezen a ponton még nem annyira alkotmányos, mint inkább demokráciaválság."
A kérdés ma már inkább az, hogy elkerülhető lett volna-e a mai helyzet kialakulása, ilyen hihetetlenül szoros eredmény mellett. A válasz első része az, hogy nem, hiszen jogi tény, hogy a floridai állami törvények bizonyos különbségnél kisebb választási eredmény esetén kötelezően előírják az újraszámlálást. Ennyiben kényszerű volt, hogy az elnökválasztás végeredménye nem vált egyértelművé november 7-én, annak szokásos módja szerint.

A válasz második része az, hogy igen, és végső soron a két jelölt lépései eszkalálták a válságot. A felelősség nagyobbik része Busht terheli, aki - figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy semmiféle hivatalos végeredmény nem született még - azonnal a választások után megválasztott elnökként kezdett viselkedni, akitől legfeljebb csalárd módon elvehetik jogos jussát. A legmesszebbre akkor ment, amikor mindössze két nappal a választások után már átmeneti kormány megalakításáról beszélt, és megnevezte remélt jövendőbeli kabinetje több tagját. Ez teljesen indokoltan bőszítette fel a demokrata tábort, amely joggal hivatkozhatott arra, hogy Bush-nak a közvélemény megdolgozását célzó gesztusainak semmiféle tényleges jogi alapja nincsen, technikailag és valóságosan a választási folyamat még nem zárult le.

"Márpedig valamilyen formában bírói ítélet tesz pontot, legalábbis technikai értelemben a válságfolyamat végére."
Ez viszont azonnal hibás reakciókat váltott ki Gore-ból és környezetéből. Kevés csodálkoznivaló van azon, hogy ekkora tét esetén a jelöltek az összes kínálkozó alkalmat megragadják. Nem is nagyon lehet kifogásolni, hogy a demokraták - élve kézenfekvő, törvényadta lehetőségükkel - ragaszkodtak a kézi újraszámláláshoz a leginkább vitatott megyékben. Azonban a Gore-tábor nem állt meg itt.

A nevezetessé vált, valóban kissé nehezen megfejthető Palm Beach-i szavazólapokra hivatkozva kezdettől fogva ,,lebegtette" annak a lehetőségét, hogy az újraszámlálási lehetőségek végére érve méltányossági alapon támadja meg a floridai végeredményt. Miért volt ez helytelen? Először is, a választási eredmény tudatos elferdítése fel sem merülhet ebben az esetben. Másodszor, bár a szavazólap valóban a kelleténél kevésbé volt világos, nézetem szerint némi figyelemmel teljes egyértelműséggel megállapítható volt, hogy melyik jelöltre miként kellett szavazni. Ezt alátámasztja az is, hogy mindent összevetve a szavazóknak csak egy csekély hányadát vezette félre a zavaros ábra. Persze, minden szavazat számít, és minden szavazó szavazati jogát a lehető legmesszebb menőkig biztosítani kell.

Mégis a félreértések viszonylagosan alacsony aránya miatt igenis joggal merül fel a közérdek kérdése, az intézményes stabilitás és nem utolsósorban a többi szavazó joga, hiszen a procedúra vészes elhúzódása esetén könnyen előfordulhat, hogy valamennyi floridai szavazat elvész, amennyiben december 12-ig nem sikerül az állam elektorait megválasztani. És végül: egyáltalán nem mellékes szempont, hogy egy demokrata választási tisztviselő tervezte a sokat vitatott szavazólapot, és az ellen a demokraták a választások előtt egyszer sem emeltek kifogást. Ez azért nem elhanyagolható szempont, mert a választási bizottságok és egyéb felügyelő szervek két- illetve többpárti felépítésének éppen az a hivatalos indoklása, hogy utóbb egyetlen fél se hivatkozhasson méltánytalanságra, észrevételeiket időben, a választások előtt kell megtenniük.

"Gore-nak az elmúlt három hétben meg kellett volna találnia azt a pillanatot, amikor méltósággal visszavonulhatott volna a küzdelmekből."
Bár ez az implicit fenyegetés nem segített tisztázni a helyzetet, nem nélkülöz minden alapot. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy az újraszámlálási folyamat során soha, egyetlen pillanatra sem állt Gore-nak a zászló.

Nézetem szerint, ha Gore az elnöki cím tekintélyét és az amerikai demokráciába vetett állampolgári bizalmat valóban sokra tartotta volna, akkor az elmúlt három hétben képes lett volna megtalálni azt a pillanatot, amikor méltósággal visszavonulhatott volna a küzdelemből. Kétségtelen, hogy a republikánusok arroganciája ezt nem segítette elő, és kétségtelen az is, hogy valószínűsíthetően (bár nem bizonyosan) Gore teljesen tiszta körülmények között nyert volna Floridában. Mégis személyes ambícióit a demokratikus politika tekintélye érdekében félretéve kellett volna cselekednie. Ezzel még azt is bebizonyította volna, hogy valóban rendelkezik az elnöki feladathoz szükséges államférfiúi tartással.