Árpád
-2 °C
4 °C

A pártok

2000.07.25. 23:14
Republikánus Párt

Az Egyesült Államok de facto konzervatív gyűjtőpártja. A liberális színezetű angolszász konzervativizmus hagyományainak megfelelően a párt a gyenge államban hisz, elvi alapon ellenzi, illetve a lehető legkisebb szinten tartaná a szövetségi kormányzat intervencióját a gazdaságban, szociális kérdésekben és a helyi ügyekben. A republikánusok abortuszellenesek, és az alkotmánynak megfelelően támogatják a szabad fegyverviselés jogát. A korlátlan szabadkereskedelem hívei, támogatják az új csillagháborús projektet (a ballasztikus védelmi rendszer kiépítését). A jelenlegi költségvetési többletet adócsökkentésre költenék el. A párt jelképe a csillagos-sávos elefánt.

A párt a múlt század közepén alakult ki Északon, a rabszolgaság eltörlését pártoló indusztrialisták és demokraták csoportjaiból. A polgárháború után, a század hátralevő részében a republikánusok uralták az amerikai politikát, ahogy a párt a fehér protestantizmus és az üzleti rétegek legfőbb képviselője lett. A huszadik század elején a republikánusok (ahogy magukat nevezik, a GOP: Grand Old Party, azaz a Régi Nagy Párt) kis párttá zsugorodtak, ahogy az eredetileg közülük való Theodore Roosevelt elnök megalapította a Progresszív Pártot. A húszas években újra megerősödtek ugyan, de a párt múltszázadi, állami szerepvállalást és regularizációt elutasító liberalizmusa nem tudott választ adni a nagy gazdasági válság okozta gondokra. A republikánusok csak 1952-ben tudták visszaszerezni a Fehérházat (lásd Demokrata Párt).

A párt politikája határozottan jobbra tolódott a hatvanas évek polgárjogi mozgalmai alatt. A Nixon vezette republikánusokat szigorú konzervativizmus jellemezte, akik átvették a vezető szerepet a Demokrata Párttól a déli államokban, miután a demokraták támogatásukról biztosították az ottani feketék polgárjogi mozgalmait. A Dél ma is a GOP fellegvára.

A párt a nyolcvanas években, az angolszász világ "konzervatív forradalma" alatt jelent meg az addigi legtisztább jobboldali ideológiával és programmal. A Ronald Reagan nevével fémjelzett politika (Nagy-Britanniában ez volt a thatcherizmus) a kormányzati kiadások lefaragását, a szövetségi intervenció csökkentését, adócsökkentéseket, és szigorú antikommunizmust és fegyverkezést ígért. Az elmúlt időszakban a GOP-ot is elérte a nyugati konzervatívokat napjainkban sújtó probléma, hogy a baloldal pártjai mind retorikájukat, mind programjukat részben átvették, a jobbszélre kényszerítve ezzel őket. Részben ezért, részben gyűjtőpárt jellege miatt a párton belül ma több, viszonylag könnyen elkülöníthető tömörülés is létezik: keresztény-konzervatívok, libertariánusok, üzleti lobbyk, izolacionisták, stb.
Republikánus Párt

Demokrata Párt

A Demokrata Párt az USA baloldali liberális gyűjtőpártjának tekinthető. Bár retorikája és politikája valamelyest jobbra tolódott az elmúlt időszakban, Bill Clinton elnöksége alatt, a párt alapvetően hisz a szövetségi állam gazdaságszabályzó szerepében, és támogatja az állam által fenntartott szociális rendszert, illetve annak további erősítését. Nem ellenzi alkotmányos alapon az abortuszt, és támogatja a kézifegyverek kontrollját. A jelenlegi költségvetési többletet jobbára a szociális rendszer megerősítésére szánják. A párt jelképe a csillagos-sávos szamár.

A demokratáké a legrégebben funkcionáló jelentős politikai párt az Államokban. Thomas Jefferson alapította az 1790-es években, eredetileg farmerek tömörülése volt, akik ellenezték az erős szövetségi hatalmat. A későbbi republikánusokhoz hasonlóan lokalisták voltak, az egyes államok fennhatóságát védték az Unió kormányával szemben. A polgárháború megosztotta a pártot, mert a déli demokraták ellenezték Észak beavatkozását saját, rabszolgaságra épülő iparukba. A háború elvesztése után meggyengült párt csak 1884-ben tudta újra visszaszerezni a Fehérházat. Ezalatt az idő alatt a Republikánus Párt egyre inkább az indusztrialisták, a polgárság, és az üzleti világ képviselője lett, míg a demokraták támogatói közt elszegényedett farmerek és urbánus értelmiségiek egyaránt ott voltak.

A nagy gazdasági válságig tartott, míg a párt egy viszonylag egységes baloldali ideológiát tudott kialakítani. Franklin D. Roosevelt elnöksége alatt (1933-45) a demokraták a szövetségi intervenció, a gazdasági élet szabályozásának hívei lettek, akik úgy gondolták, hogy az állam feladata a kapitalizmus "ráncba szedése", az elesettek felkarolása, a szabad verseny moderálása. Az új politika, ami az egész nyugati világra jellemző volt a háború után, olyannyira erőssé tette a pártot, hogy egészen 1994-ig többségük volt a képviselőházban.

A demokraták azonban elvesztették az addig stabil bázisuknak számító déli államokat, amikor a hatvanas években a demokrata elnökök, főként Kennedy és Johnson, támogatni kezdték a feketék polgárjogi mozgalmait. A protestáns fehérek által uralt Dél azóta jobbára a republikánusokra szavaz. Az ezt követő időszak nem sok jóval kecsegtetett a pártnak: a vietnámi háborúra és a hetvenes évek gazdasági válságaira nem tudtak megfelelő válaszokat adni, utat adva Reagan konzervatív forradalmának. Egészen 1992-ig tartott, míg erős és megreformált ideológiával rendelkező demokrata elnök jutott újra a Fehérházba (lásd Republikánus Párt).

Gyűjtőpárt jellege miatt a Demokrata Párton belül is több, többé-kevésbé elkülöníthető frakció van jelen: a szakszervezeti líga, a színesbőrűek és a spanyolajkú bevándorlók, a városi, liberális értelmiség képviselői, stb.
Demokrata Párt

Reformpárt

Bár általában a republikánusoktól jobbra szokás elhelyezni, a texasi milliárdos Ross Perot pártja inkább arról híres, hogy rendre különös (de mindenképpen színes) alakokat, politikusokat indít a helyi és szövetségi választásokon. Közéjük tartozik például a nemrég meglepetésszerűen kormányzói hivatalt nyert, volt pankrátor Jesse Ventura (ismertebb nevén "The Body", vagyis "a Test"), vagy maga Perot. A pártot eredetileg a volt republikánus Perot kampányszekerének tekintették, de később koherens ideológiával jelentkezett, aminek három legfontosabb pillére a a kampányfinanszírozási rendszer reformja, a szövetségi kormányzat reformja, valamint szabadkereskedelem-ellenes protekcionizmus. Ehhez jobboldali színezetet ad a tény, hogy a párt nehézsúlyú alakjainak nagy része volt republikánus, gyakran a párt izolacionista és keresztény-konzervatív szárnyairól. Ugyanakkor az utóbbi időben egyre nehezebb egységes reformpárti ideológiáról beszélni, a különféle frakciók közti harc miatt. Buchanan, aki - feltehetőleg - az alapító Perot-t támogatja, ellenzi az abortuszt és visszaállítaná az iskolai imát, míg a Test és Donald Trump liberálisabbak. Függően attól, hogy Buchanan vagy Trump nyeri a párt jelölését, megoszthatják a republikánus és a demokrata szavazókat egyaránt.

A párt jelképe egy csillagos-sávos lobogó előtt repülő sas.
Reformpárt

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?