Most először élnek majd többen városban, mint falun
További Külföld cikkek
- Szijjártó Péter bejelentette: újabb légi járat indul Budapestről Kínába
- Fontos bejelentést tett Ursula von der Leyen a gázárakról
- Korrupcióval gyanúsítják az ukrán mezőgazdasági minisztert
- Kizuhant egy diáklány egy iskola ablakából Kolozsváron
- Napvilágot látott Brüsszel rémálma: egyre többen lépnének ki az Európai Unióból Ausztriában
Wasim Zaman, az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA)dél- és nyugat-ázsiai irodaigazgatója a Magyar ENSZ Társaság székhelyén tartott bemutatón elmondta, hogy a városok növekedése soha nem volt ilyen nagy ütemű, mint jelenleg. A történelemben először jövőre fordul majd elő, hogy a világ népességének több mint fele él városokban, és ez az arány 2030-ra akár a 61 százalékot is elérheti, vagyis akkor már 5 milliárdnyian lesznek a városlakók.
Természetes növekedés
A világnépesedés helyzete 2007 című ENSZ-jelentés két fontos megállapítása, hogy a városnövekedés nem migrációból, hanem természetes növekedésből ered, valamint az, hogy javarészt a városi szegény emberek száma nő. Az igazgató szerint éppen ez utóbbi a városok népesedésének egyik legnagyobb problémája. Egyrészt a nagyvárosokban koncentrálódik a szegénység, másrészt viszont a szegények legjobb lehetősége a kitörésre éppen a városba költözés.Zaman szerint családtervezésre, esélyegyenlőségre és a nemi diszkrimináció csökkentésére is szükség van, nemcsak arra, hogy munkát és lakást biztosítanak az államok a szegényeknek. A legfontosabbnak a tervezést nevezte, hiszen a kultúra, a gazdaság szempontjából az urbanizáció hasznos folyamat, gondokat az okozhat, ha a városok növekedése koncepció nélkül történik, mondta.
Kovács Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem gazdaság- és társadalomföldrajz tanszékének vezetője elmondta, hogy Magyarországon a problémát nem a városok túlságosan gyors növekedése okozza, hanem éppen fordítva: a népesség fogyása. Ez egyrészt az elöregedésből fakad, másrészt abból, hogy sokan kiköltöznek a városokból, tette hozzá. Példaként említette Budapestet, amelynek 1990-ben még 2 millió lakosa volt, ma pedig csupán 1,68 millió.
Magyarországon a politika gyártja a városokat
"A kiüresedő városokat az agglomeráció, mint élősködő zóna veszi körül" - mondta, majd hozzátette: Lassan nemcsak az emberek, hanem a munkahelyek is oda költöznek. A tanszékvezető szerint 1990-ben 166 városa volt Magyarországnak, és a népesség 61 százaléka élt ott, 2006-ban pedig a 289 városban a teljes népesség 66 százaléka élt. A városok száma tehát nőtt, de ez csalóka - tette hozzá Kovács Zoltán -, mivel csak "a politika gyártja a városokat", miközben a népességük valójában ugyanúgy fogy, mint a fővárosé.Azzal együtt, hogy folyamatosan csökken a városok népessége, felerősödtek a társadalmi feszültségek. Egyre élesebb a területi és társadalmi szegregáció: megjelentek a szegény gettók és a felújított, modernizált gazdagok lakta városrészek. Új jelenségnek nevezte a szegedi kutató a hajléktalanság terjedését és a történelmi városrészek pusztulását. "Nincs nyílt városnövekedési politika sehol, a döntéshozók csupán a népességcsökkenést akarják megállítani, pedig a legnagyobb gondokat az irányíthatatlanság, az irányítatlanság okozza" - mondta.