Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az orosz hadiflotta Venezuelába tart

2008.09.22. 15:04
Orosz hadihajók indultak el Venezuela irányába, hogy csatlakozzanak az ott folyó hadgyakorlatokhoz. Ilyenre a hidegháború óta nem volt példa. A közös gyakorlat tovább rontja a két ország és az Egyesült Államok viszonyát.

Az orosz hajóhad, a nukleáris erővel is felszerelt, „Nagy Péter cirkáló” nevezetű hajó vezetésével, az Északi-sarkkörhöz közeli Szeveromorszki bázisról indult el. A hajók azért mentek a dél-amerikai országba, mert novemberben csatlakoznak majd egy hadgyakorlatokhoz.

Ez a hadgyakorlat felfogható az Egyesült Államokkal való szembenállásként is. Az USA egyébként is feszült viszonyban van mind Oroszországgal, mind pedig Venezuelával. Az orosz haditengerészet szóvivője elmondta, hogy helyi idő szerint reggel 6 órakor indul el a flotta, és előreláthatólag 15 ezer tengeri mérföld megtétele után jutnak el a rendeltetési helyükre. Két orosz bombázó is megérkezett repülőgyakorlatra a múlt héten Venezuelába.

Moszkva egyre jobban erősíti kapcsolatait Venezuelával és más latin-amerikai országokkal, ezzel együtt pedig Washingtonnal egyre feszültebb a kapcsolata. Caracas és Moszkva már aláírt katonai megállapodásokat, és kiterjedt kétoldalú együttműködést terveznek az energiaipar területén is.

Az egyébként sem felhőtlen orosz-amerikai viszony legutóbb akkor romlott meg látványosan, mikor az orosz hadsereg augusztusban katonailag is beavatkozott grúz-oszét konfliktusba. Az oroszok azóta sem hajlandók teljesíteni a nyugati államok azon kívánságát, hogy haderőiket vonják ki teljesen a kaukázusi országból. Az orosz-grúz konfliktus erősen megosztotta a világ államait. A nyugati országok, élükön Washingtonnal élesen elítélték Moszkva beavatkozását. Ukrajnában pedig a kormányzó koalíció szétesésének egyik kiváltó okának tartják azt, hogy Timosenko és Juscsenko eltérő véleményt képviselt az orosz beavatkozásról.

Az orosz miniszterelnök-helyettes, Igor Szecsin múlt héten Caracasban elmondta, hogy előreláthatólag öt orosz olajvállalat kezdi meg működését Venezuelában. A venezuelai elnök Hugo Chavez, aki ezen a héten látogat Moszkvába, vasárnap azt mondta, hogy Dél-Amerikának szükséges a szoros barátságra Oroszországgal, mivel ezzel látják biztosítottnak, hogy a térségben csökkeni fog Washington befolyása. A dél-amerikai elnök szerint Washington retteg Moszkvától. A venezuelai és a bolíviai baloldali elnökök kapcsolata sem valami fényes az Egyesült Államokkal, Evo Morales bolíviai elnök pedig Washington legnagyobb felháborodására szeptemberben Iránba is ellátogatott, és Ahmedinezsád elnökkel parolázott.

A hidegháború éveiben Latin-Amerika már egyszer vált ideológia csatatérré az Egyesült Államok és a Szovjetunió között.