Tüntet a Greenpeace Verespatakon

A tervezett aranybánya megnyitása ellen tiltakozott a Greenpeace környezetvédő szervezet a Rosia Montana Gold Corporation verespataki irodája előtt. A több országból érkezett aktivisták ezzel a megmozdulással próbálják felhívni a figyelmet a bánya veszélyeire.

Kifogások

Montanai házak

A Greenpeace kampányfelelőse, Herwig Schuster elmondta: "Elfogadhatatlan, hogy most, a Világbank múlt heti elutasító döntése után (mely magyarázatként a bánya létesítésének szociális és ökológiai kifogásolhatóságát hozta fel) a társaság tovább erőlteti a bánya megnyitását."

A létesítmény megnyitása ellen igen komoly szociális, környezetvédelmi és kulturális kifogások merültek fel -tette hozzá -, többek között három régi magyar templom léte forog veszélyben, melyeket a cég leromboltatna. A tegnapi nap folyamán emiatt katolikus papok is érkeztek Verespatakra.

Komoly veszélyforrás

A kontinens legnagyobb külszíni fejtésű aranybányájában 1 gramm arany kifejtéséhez 500 gramm igen mérgező cianidot használnának. Ennek a cianidnak egy része a jelenlegi falu helyére tervezett nyílt ülepítőtóba kerülne, s ezért a Greenpeace szerint komoly veszélyforrást jelentene. Az ülepítő a tiszai ciánmérgezést okozó nagybányai Aurul vállalat ülepítőtavánál tízszer nagyobb lenne.

A halak esetében már a literenkénti 0,03 mg cianidtartalom is halálos dózis. Három milligramm kipusztítja a folyó teljes élővilágát. Az ülepítőben a tervezett cianidtartalom mintegy 50 mg lenne literenként. Ebből a vízből egy pohárnyi elegendő lenne ahhoz, hogy megöljön egy gyermeket - az emberre számított halálos adag ugyanis egy miligramm cianid testsúlykilogrammonként.

A civilek is küzdenek

Néhány nappal ezelőtt a bányatársaság nyilvánosságra hozta a novemberben kezdődő társadalmi egyeztetési időszak időkereteit. A konzultációs periódussal kapcsolatban a Greenpeace szakértőinek komoly aggályai vannak, hogy a megbeszélések az érvényben lévő EU-s jogszabályoknak megfelelően zajlanak-e majd.

A terv értelmében mintegy kétezer embert akarnak kitelepíteni. A 300 helyi gazdát képviselő Alburnus Maior civil szervezet teljességgel ellenzi a kitelepítéseket, a külszíni fejtést, a ciánlúgozásos eljárást és a jelentős régészeti értékek és műemlékek elpusztítását. A szervezet már régóta küzd azért, hogy az aranybányászatról egy helyi népszavazás dönthessen, arra hivatkozva, hogy az Európai Unióban nem jöhetne létre egy ekkora beruházás a lakosság beleegyezése nélkül.

Képek a verespataki tiltakozásokról 2002 április 15, július 28. Fotó: Rosia Montana.org

A kitelepítés csak közérdek esetén merülhetne fel, mint amilyen a közút- vagy vasútépítés, nem pedig a privát haszonszerzést elősegítendő. Egy, a napokban adott interjújában Margot Walström, az EU környezetvédelmi főbiztosa elmondta, hogy a társadalmi egyeztetés és a részletes környezeti hatásvizsgálat ilyen esetekben rendkívüli fontosságú.