Itt az Orbán-kormány türk terve: stratégiai csomóponttá tennék Magyarországot

Ez az Index Világjátszma című geopolitikai rovata, amelyben hétről hétre elemzésekkel jelentkezünk a nemzetközi politika és a konfliktusok legfontosabb fejleményeiről. Elemzők segítenek értelmezni a globális folyamatokat, a nagyhatalmi érdekeket és azok világpolitikára gyakorolt hatásait.

Május 20-án és 21-én tartották a Türk Államok Szervezetének Informális Csúcstalálkozóját a budapesti Várkert Bazárban.

Magyarország a türk országokkal való szoros együttműködésnek köszönheti a biztonságos energiaellátását. Míg Európa elvesztette versenyképességét, és ma háromszor-négyszer annyit kell fizetni Európában az energiáért, mint Amerikában vagy Kínában, addig mi fenn tudtuk tartani a rezsicsökkentést, megvédve ezzel a magyar családokat

– közölte Orbán Viktor miniszterelnök.

A Türk Államok Szervezete (korábbi nevén Türk Tanács vagy Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa) 2009-ben jött létre az azerbajdzsáni Nahicsevánban, eredetileg a türk nyelvű országok közötti együttműködés erősítése céljából. Alapító tagjai: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Törökország, később csatlakozott Üzbegisztán (2019) és Türkmenisztán (2022-ben megfigyelőként, majd 2024-ben teljes jogú tagként). Magyarország 2018-ban kapott hivatalos megfigyelői státuszt, és azóta rendszeresen képviselteti magát a szervezet eseményein, elsősorban a gazdasági, kereskedelmi és energetikai kapcsolatok erősítésére törekedve.

Az informális csúcstalálkozó céljáról előzetesen úgy tájékoztattak, hogy Magyarország megerősítené közvetítő szerepét Kelet és Nyugat között, valamint hogy a tagállamok képviselői a szervezet jövőbeni stratégiai irányvonalait kívánják meghatározni. A magyar miniszterelnök meghívására a csúcstalálkozón részt vett Recep Tayyip Erdogan, a Török Köztársaság elnöke, Ilham Alijev, az Azerbajdzsáni Köztársaság elnöke, Shavkat Mirziyoyev, az Üzbég Köztársaság elnöke, Kaszimm-Jomart Tokajev, a Kazah Köztársaság elnöke, Sadir Zaparov, a Kirgiz Köztársaság elnöke, valamint Kubanicsbek Omuralijev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára.

A találkozón Orbán Viktor egy Facebook-oldalára feltöltött videóban kifejtette, Ukrajna elzárta az Oroszországból Magyarországra irányuló gázvezetéket, ami Magyarországot lehetetlen, sőt tragikus helyzetbe sodorta volna – nem lenne gáz, és nem lenne energiaellátás sem, ha az elmúlt években nem alakult volna ki szoros együttműködés a Türk Államokkal, és ha nem épült volna meg a Török Áramlat.

Az Eurázsia Központ kutatója lapunknak értékelte Magyarország és a Türk Államok Szervezete közötti viszonyt. Az alábbi kérdéseket tettük fel Veres Szabolcsnak:

• Mi a jelentősége a csúcstalálkozónak?
• Milyen eredményekkel zárult a budapesti esemény?
• Milyen előnyökkel jár Magyarország számára a szervezetben való részvétel?
• Hol helyezkedik el a Türk Államok Szervezete a jelenlegi geopolitikai mozgások közepette, és milyen jövő elé nézhet?

Híd Európa és Ázsia között

Az Indexnek nyilatkozó Veres Szabolcs, az Eurázsia Központ kutatója rámutatott, már önmagában a budapesti találkozó megrendezése és Magyarország helyszínként való kiválasztása is figyelemre méltó esemény a szervezet történetében, hiszen a Türk Államok Szervezete fennállása óta most először került sor csúcstalálkozóra egy megfigyelő tagállamban. A budapesti esemény különlegességét tovább növeli, hogy a szervezet történetében első alkalommal rendeztek találkozót Európában is, mindez a magyar szervezés érdeme. A kutató hozzátette, a „Kelet és Nyugat találkozási pontja” mottóval megrendezett informális csúcstalálkozó fontos lehetőséget kínált az államfők számára az együttműködés elmélyítésére.

Veres Szabolcs kiemelte, hogy a budapesti csúcstalálkozó megrendezésével Magyarország megerősítette közvetítő szerepét Kelet és Nyugat között. A találkozón elfogadták a Budapesti Nyilatkozatot, amely megerősíti a Türk Államok Szervezetének közös jövőképét és stratégiai irányvonalait. Megállapodás született arról is, hogy a tagállamok támogatják a szervezet Titkárságának költségvetés növelésére irányuló javaslatát, valamint a Türk Befektetési Alap projekttevékenységének elindítását, amelyet a szervezet első közös pénzügyi intézményeként hoztak létre. Emellett a tagállamok megerősítették elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés, a klímaváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem iránt, kiállva a „Türk Zöld Jövőkép” alapelvei mellett.

Mindazonáltal a kutató szerint a szervezet előtt álló kihívások napjainkban különösen jelentősek. Az ukrajnai háború, az amerikai vámpolitika kiszámíthatatlansága, valamint a globális instabilitás fokozódása közepette a Türk Államok Szervezete gazdag természeti erőforrásaival és stratégiai elhelyezkedésével hidat képez Európa és Ázsia között.

A szervezet növekvő regionális befolyása ellenére továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe. A külső nyomások ellenére azonban a budapesti csúcstalálkozó megrendezésével egyértelmű üzenetet közvetítettek: el kell kerülni az egyetlen nagyhatalomtól való túlzott függést, és ehelyett a belső kohézió elmélyítésére, valamint a politikai és gazdasági együttműködés megerősítésére kell összpontosítani, összehangolva a tagállamok külpolitikájának gazdasági dimenzióit

– fogalmazott Veres Szabolcs.

Csomópont a türk–európai térben

Lapunk kérdésére, hogy Magyarország számára milyen előnyökkel jár a Türk Államok Szervezetében való részvétel, az Eurázsia Központ kutatója elmondta, hazánk szerepe a szervezetben egyre erősebb, amit a budapesti csúcstalálkozó is jól szemléltet. Hozzátette, a Türk Államok Szervezete ma a közös történelemre, egységre és stratégiai együttműködésre épülő 21. századi modellpélda.

Csaknem 15 év alatt a szervezet egy vízióból teljes értékű és működő nemzetközi intézménnyé vált. A szervezet ma már nemcsak a 2040-es jövőkép építésén dolgozik – gazdasági és kereskedelmi folyosókkal, innovációval és digitalizációval –, hanem Európa és Ázsia együttműködésének egyik kulcsszereplője is. Ami pedig Magyarország számára különösen előnyös: a kulturális, diplomáciai és gazdasági kapcsolatok mellett a Középső Közlekedési Folyosó jelentősége is egyre nő. Magyarország – Közép-Európában elhelyezkedve, Ukrajna, Románia és Ausztria között – stratégiai hídként működik a régiók között, és a Nyugat felé vezető Középső Folyosón belül is az egyik legfontosabb útvonalként jelenik meg

– magyarázta Veres Szabolcs az Indexnek.

Veres Szabolcs emlékeztetett rá, hogy 2022. szeptember 28-án a Türk Államok Szervezete által szervezett 2. Energetikai Konferencián találkoztak Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Magyarország energiaügyi miniszterei. Már az Almatiban megrendezett eseményen is kiemelték Magyarország növekvő szerepét Közép-Ázsia, a Kaukázus és a Türk Államok Szervezete központi csomópontjaként az Európához való kapcsolódásban, nemcsak a kereskedelem és a közlekedés, hanem az energiaszektor terén is.

Magyarország számára a regionális központi csomóponttá válás – amely a közép-európai energetikai infrastruktúra fejlesztésének mentén egyre inkább körvonalazódik – jelentős gazdasági, politikai és stratégiai lehetőségeket kínál. Az európai energiaigények növekedése és a biztonságos szállítási útvonalak iránti igény közepette Magyarország geopolitikai helyzetét kihasználva nagyobb befolyásra tehet szert. Emellett számottevő bevételekre is szert tehet azáltal, hogy Európa egyik kiemelt kereskedelmi és közlekedési csomópontjává válik. Bár Magyarország és az Európai Unió között időnként feszültségek mutatkoznak, a Középső Folyosóban rejlő lehetőségek kiaknázása hazánkat az európai ügyek meghatározó szereplőjévé teheti

– hangsúlyozta a kutató.

Új pólus lehet a türk tengelyből?

Veres Szabolcs kérdésünkre arra is kitért, hogyan helyezkedik el a Türk Államok Szervezete a jelenlegi geopolitikai mozgások közepette, és milyen jövő elé nézhet. Ugyanakkor hangsúlyozta, egyelőre nehéz pontos választ adni erre a kérdésre.

Jól látható, hogy az Egyesült Államok vezette euroatlanti szövetség és a kínai–orosz tengely közötti nagyhatalmi rivalizálás fokozódása átalakította Ázsia geopolitikai dinamikáját. Ez több regionális szereplőt is arra késztet, hogy újragondolja geostratégiai irányultságát. A folyamat részeként a Türk Államok Szervezete egyre markánsabb regionális szövetségként jelenik meg Európa és Ázsia határán

– fogalmazott a kutató.

Kifejtette, hogy a szervezet mára öt meghatározó geopolitikai jellemzővel bír:

1. Területi és demográfiai jelentőség – A türk nyelvű államokat tömörítő szervezet tagországai elsősorban Ázsia középső és nyugati részén helyezkednek el, együttesen csaknem 164 millió főt számlálnak, területük megközelíti a 7 millió négyzetkilométert.
2. Földrajzi széttagoltság – A szervezet földrajzi lefedettsége nem egységes. A közép-ázsiai országokat a Kaszpi-tenger választja el Azerbajdzsántól, míg Azerbajdzsán és Törökország között Örményország terül el, amely határozottan ellenzi a pántürkista törekvéseket. Magyarország pedig földrajzilag is távol esik a többi tagállamtól. Ezek a tényezők nehezítik a politikai, gazdasági és kulturális integrációt.
3. Eszmei sokszínűség – A Türk Államok Szervezetének térsége nemcsak a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok csatornája, hanem számos, egymással is versengő politikai ideológia – például pántürkizmus, neopántürkizmus, oszmánizmus, neooszmánizmus, turanizmus – bölcsője is.
4. Orosz geopolitikai örökség – A szervezet öt meghatározó tagja a Szovjetunió felbomlása után vált függetlenné, és történelmileg, geopolitikailag szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal. Ez sajátos kettősséget teremt, mivel a türk világ integrációja részben ellentétes lehet az egyes tagországok szuverenitásának és nemzeti identitásának megőrzésére irányuló törekvésekkel. Emellett Moszkva nyílt vagy burkolt ellenlépései is akadályozhatják az integrációt.
5. Lehetséges katonai dimenzió – Egy elméleti szorosabb gazdasági és politikai összefonódás akár egy közös katonai szövetség létrejöttét is eredményezheti. Ez hipotetikusan egy mintegy 10 millió fős egyesített hadsereget feltételezne, amely szükségszerűen arra kényszerítheti a regionális nagyhatalmakat – köztük Oroszországot és Kínát –, hogy figyelembe vegyék a „türk világ” érdekeit.

Veres Szabolcs arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a szervezet fejlődési kilátásait bizonyos objektív tényezők – elsősorban földrajzi adottságok – korlátozzák, geopolitikai hatását a térségre és a szomszédos országokra komolyan kell venni.

„A szervezet megjelenése megváltoztatja a regionális rendet Közép-Ázsiában, és hozzájárul a térség főbb nemzetközi szervezeteinek stratégiai átrendeződéséhez” – jelentette ki a kutató. Hozzátette, a Türk Államok Szervezetének geopolitikai területe és tevékenységi köre jelentős átfedést mutat a kínai Övezet és Út kezdeményezéssel, és komoly hatással van a Kína–Közép-Ázsia–Nyugat-Ázsia gazdasági folyosó kialakulására.

A stratégiai autonómia a Türk Államok Szervezetének regionális válasza a nagyhatalmak közötti egyre élesebb versenyre. A globális rend átalakulásával a Türk Államok egyre inkább ezt a modellt követik: kihasználják geopolitikai elhelyezkedésüket, hogy egyensúlyt tartsanak a kínai–orosz tengely és az Egyesült Államok vezette euroatlanti szövetség között. Ez az egyensúlyi politika jól tükrözi a növekvő multipolaritás geopolitikai következményeit: a szervezet igyekszik növelni befolyását, miközben elkerüli a túlzott függést bármely nagyhatalomtól

– fejtette ki Veres Szabolcs.

Összegzése szerint a stratégiai autonómia a Türk Államok Szervezetében két fő dimenzióban érhető tetten: egyrészt Törökország proaktív és önálló külpolitikájában, amely ügyesen egyensúlyoz a NATO-tagság és a kínai–orosz térségben vállalt szerep között; másrészt a többi türk állam – például Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán – pragmatikus, többirányú (multivektor) külpolitikájában, amely egyre inkább az Oroszország-központú orientációtól a nagyobb regionális függetlenség felé mozdul el.

Az Eurázsia Központ kutatójának részletes háttéranyaga „Magyarország és a Türk Államok Szervezetének jelene és jövője” címmel itt olvasható.