Vilhelmina
11 °C
28 °C

Belgrád nem viszonozza az orosz szívességet

2008.09.24. 10:30
Belgrád örömmel fogadta, hogy Oroszország kiállt mellette Koszovó ügyében, de ettől még nem fogja elismerni Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, erősítette meg a Die Presse című osztrák lap szerdai számában megjelent nyilatkozatában a szerb külügyminiszter, hozzátéve: Szerbia nem az orosz politika része.

Vuk Jeremics emlékeztetett arra, hogy annak idején előre figyelmeztettek mindenkit: hiába próbálják egyes országok egyedi esetként beállítani, Koszovó önállóságának egyoldalú kinyilvánítása veszélyes precedenst teremthet, mert ha egyszer kivételt tesznek a nemzetközi jogban, akkor számolni kell azzal, hogy a világ egy másik szegletében hasonlóképpen élni akarnak a lehetőséggel.

Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét eddig két állam, Oroszország mellett Nicaragua ismerte el.

A világ egyik legfiatalabb külügyminisztere

A 33 éves Vuk Jeremics a szerb politika viszonylag új csillaga. Tanulmányait Cambridge-ben és a Harvardon végezte. A politikus Milosevics bukása után vállalt szerepet több minisztériumban, majd Borisz Tadics szerb elnök külpolitikai tanácsadója lett. A külügyminiszteri posztot 2007 májusától tölti be. Nagy feltűnést keltettek azok az egykori jugoszláv honlapokon megjelent fotók, amelyek egy esküvői mulatozását örökítik meg. Ez utóbbiról bővebben lásd az insajd serbia blogunkat>>>

A Grúziából orosz segédlettel kiszakadt Dél-Oszétia és Abházia függetlenségéről szólva leszögezte, hogy "nem fogjuk elismerni őket... Nem vagyunk az orosz politika része".

Arra a kérdésre, elképzelhetően tartja-e, hogy Washington és Moszkva a színfalak mögött megállapodik, és néhány év kivárással kölcsönösen elismerik a két szakadár grúz terület, illetve a volt szerb tartomány önálló állami létét, Jeremics nemmel felelt. "Moszkva biztosított bennünket arról, hogy nem fogja megváltoztatni álláspontját Koszovó kérdésében" - mondta.

Véleménye szerint most az Európai Unión a sor, hogy mozgásba hozza a szerb csatlakozás folyamatát. "Nagyon fontos volna kihasználni azt a lelkesedést, amelyet jelenleg tapasztalni lehet Szerbiában az unió irányában" - magyarázta. Elsődleges intézkedésként a vízumrendszer liberalizálását említette: úgy ítélte meg, hogy a vízumkényszer eltörlése bizonyítaná a szerbek számára, hogy az európai út kifizetődő, szívesen látják őket az unióban.

A szerb külügyminiszter kifejtette, az ellen nincs semmiféle kifogásuk, hogy a nemzetközi jelenlét túlnyomó részben az Európai Unió missziója révén nyerjen alakot Koszovóban. "Ám léteznek bizonyos határvonalak. Egyfelől minden jövőbeli missziót az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóvá kell hagynia. Másfelől tevékenységét semlegesen, a BT 1244. számú határozatában foglaltak szerint kell végeznie".

Érvelése szerint a nemzetközi jelenlét alapja nem lehet a Koszovónak ellenőrzött függetlenséget előirányzó Ahtisaari-terv, mert azt sem Szerbia, sem a világszervezet legfőbb döntéshozó szerve nem fogadta el.