Marcell
19 °C
32 °C

Könnygáz Isztambulban és Brnóban, randalírozás Berlinben

2007.05.01. 12:00
Gumibotozással és könnygázzal oszlatta szét az isztambuli rendőrség a május elsejei tüntetőket, akik egy korábbi, halálos áldozatokkal járó menetről akartak megemlékezni. Berlinben már péntek éjjel megkezdődtek az összecsapások a rendőrök és a randalírozók között. Prágában anarchistákat, Brnóban neonácikat vettek őrizetbe a rendőrök. A két cseh (morva) város közül Brnóban voltak a súlyosabb összecsapások.

A török hatóságok zárt övezetnek minősítették azt a Taksim teret, ahol 1977-ben ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak a több ezer május elsejei felvonulóra. Az incidensben akkor 34 ember halt meg, többségüket a pánikszerű menekülésben taposták agyon.

Könnygáz és gumibot

A rohamrendőrök most kedden engedélyezték néhány török szakszervezeti vezetőnek, hogy koszorúkat helyezzen el a téren, de a tömeget nem engedték oda, hanem könnygázgránátokkal szétkergették. A BBC szerint gumibotoztak is a rendőrök, akik több utcát is lezártak a környéken, Isztambul központi részében.


Nézze meg képeinket!

Az összecsapásban egy ember súlyosan megsebesült, nyolcvanat előállítottak - írja az MTI.

Egy tévétársaság kicselezte a rendőröket

A rendőrség megakadályozott több televíziós társaságot is abban, hogy parabolaantennákat állítsanak fel a téren, nehogy közvetíthessék az eseményeket. A hatóságok azonban nem számoltak azzal, hogy a környező épületek egyikéből egy tévécsatorna mégis csak fel tudja venni a tömegoszlatást.

Törökországban mindeközben súlyos politikai válság van. Az ellenzék éppen az alkotmánybíróságnál követeli az elnökválasztási procedúra felülvizsgálatát, Abdullah Gül külügyminiszter államfővé választásának megakadályozását. (A szavazás első fordulója zajlott még csak le pénteken, de máris óriási politikai vita alakult ki az ügyben.)

Berlinben már péntek este randalíroztak

A sokéves hagyományoknak megfelelően ezúttal is rendzavarásokkal kezdődtek a május elsejei ünnepségek Németországban.

A hatóságok keddre virradóra több mint hatvan randalírozó fiatalt vettek őrizetbe, akik üvegpalackokkal és kövekkel dobálták meg a kivezényelt rendőröket Berlin egyik keleti negyedében, Friedrichshainban.

Walpurgis-éj

A rendzavarásra ezúttal is az úgynevezett Walpurgis-éj, a tavaszünnep (illetve a boszorkányéjszaka) szolgáltatott ürügyet.


A több mint ezer fővel kivonult rendőrség az előző években is hasonlóan erőszakos rendbontásokat fékezett meg. A hatóságok stratégiája az volt, hogy a felvonuló, csaknem ezer fős tömegből kiemelték az erősen ittas állapotban lévő, és a rendőröket inzultáló fiatalokat.

Más berlini kerületekben is összecsapások voltak

Kisebb összecsapások voltak Berlin más kerületeiben is. Az őrizetbe vettek túlnyomó többségét később szabadon engedték.

Berlinben 1987 óta "szokás" a május elsejei rendbontás. Húsz évvel ezelőtt az akkori nyugat-berlini Kreuzberg városnegyedben került sor súlyos összecsapásra a tüntetők és a rendőrök között, de az egy nappal korábbi Walpurgis-éj is alkalmat kínál a rendőrgyalázásra.

Vízágyúkat vetettek be a neonácik ellen Brnóban

Vízágyúkkal és könnygázzal oszlatta fel kedden délután a cseh rendőrség a neonácik felvonulását a dél-morvaországi Brünnben (Brnóban).

A morvaországi város polgármesteri hivatala által korábban engedélyezett akció keretében a neonáci Nemzeti Ellenállás mintegy 500-600 híve gyűlt össze a félmilliós város központjában, hogy felvonulással hívja fel a figyelmet a cseh nemzeti érdekek védelmére.

Röviddel a felvonulás kezdete előtt azonban a brünni polgármesteri hivatal betiltotta az akciót, mert szerinte a fiatalok által skandált jelszavak és a náci jelképekre emlékeztető zászlók, transzparensek sértik a hatályos törvényeket. A tüntetőket lovas rendőrök és kommandósok vették körül, és felszólították őket, hogy oszoljanak szét. A tüntetők ekkor kövekkel, üvegekkel kezdték dobálni a rendőröket, a kommandósok erőszakkal feloszlatták a tömeget.

A rendőrség és a neonácik csoportjai közötti összecsapások a belváros utcáin folytatódnak, és több sebesült is van már. A rendőrség számos tüntetőt letartóztatott.

Letartóztatások Prágában is

Több mint két tucat személyt tartóztatott le a cseh rendőrség kedd délben Prágában is, amikor mintegy kétszáz baloldali fiatal lezárta a moldvai Lövész-szigetre (Strelecky ostrov) vezető hidat, hogy megakadályozza a neonáci Nemzeti Ellenállás híveinek délutánra tervezett felvonulását.

A szigeten néhány száz neonáci fiatal gyűlt össze, akik délután a hatóságok által engedélyezett felvonulást tartanak a cseh főváros központjában. Ezt próbálják megakadályozni az Anarchista Mozgalom aktivistái. Miután a fiatalok nem tettek eleget a rendőrség felszólításának, hogy tegyék szabaddá az utat, 26 személyt a hatóságok elvittek. A rendőrségi szóvivő szerint kihallgatják, majd szabadon engedik őket. A Lövész-sziget környéken lovas rendőrök, kommandósok, vízágyúk és páncélozott járművek is készültségben vannak, mert délután rendbontásra számítanak a hatóságok.

Radarállomás ellen tiltakoztak a kommunisták

Az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának hagyományos május elsejei nagygyűlése Prágában - mintegy 5-6 ezer résztvevővel - az idén a Csehországba tervezett amerikai radarállomás elleni tiltakozássá változott. Baloldali aktivisták szerint a radarállomás elleni tiltakozást és népszavazást követelő petíciót eddig már mintegy 80 ezer személy írta alá. A rendszerváltás óta először a kommunisták nagygyűlésén a cseh-morva szakszervezetek vezetőségének képviselői is hivatalosan megjelentek.

Százezrek vonultak fel Oroszországban május elsején

Százezrek vonultak fel Oroszország nagyvárosaiban és tízezrek Moszkvában május elsején, többnyire népünnepélyszerű, nyugodt hangulatban. A moszkvai központi rendezvényt a Kremlhez közel álló Egységes Oroszország párthoz kötődő szakszervezeti szövetség szervezte felvonulás alkotta, amelyen közel 25 ezren meneteltek, immár részvénytársaságok és kft.-k szerint tagolódva és kék zászlókat lengetve, nem úgy, mint a szovjet időkben.

A moszkvai városháza előtti nagygyűlésen Mihail Smakov szakszervezeti elnök "méltó béreket és nyugdíjakat" követelt, síkraszállva azért, hogy a minimálbér, amely szeptembertől megduplázódik, jövőre érje el a létminimumot. Jurij Luzskov moszkvai főpolgármester a bojkottálását szorgalmazta "mindannak, ami észt", miután Észtország "a legvandálabb módon" megsértette a fasizmust legyőző szovjet katonáknak "az egész civilizáció számára szent emlékezetét" a tallinni szovjet hősi emlékmű áttelepítésével és a katonasírok exhumálásával.

Több ezren, a rendőrség szerint több mint ötezren vettek részt a kommunisták felvonulásán, a Lenin-szobortól a Marx-szoborig, sarló-kalapácsos vörös zászlók alatt, szovjet mozgalmi dalok ritmusára, a dolgozók nemzetközi szolidaritása jegyében. Gennagyij Zjuganov kommunista pártelnök ugyancsak élesen elítélte a "szentségtörést", amit az észt hatóságok a tallinni emlékművel műveltek.

A kommunistákkal együtt vonultak más, kisebb baloldali csoportok képviselői, továbbá a Másik Oroszország rendszerbíráló koalíció színeiben kétszáz aktivista a betiltott nemzeti-bolsevik pártból és a Garri Kaszparov vezette Polgári Egységfrontból, "egyet nem értőként" elítélve a "rendőrállamot" és szabad választásokat követelve.

Közel kétezren vettek részt a szociálliberális Jabloko párt emberjogvédőkkel közösen szervezett, ugyancsak szabadságot és igazságosságot követelő, és a "rendőrállamot" elutasító felvonulásán, amely a Lubjanka térttől indult, ahol a Szövetségi Biztonsági Szolgálat - és az egykori KGB - székháza van. A "Le a csekisták hatalmával!, Nem kell kijelölt utód!" és más hasonló jelszavakat skandáló menet végállomásán, a Szlavjanszkaja téren tartott gyűlésen Szergej Mitrohin, a Jabloko moszkvai vezetője úgy vélte, hogy az orosz államot "néhány, félig bűnöző klán irányítja, amelyek zárt részvénytársaságban egyesültek Oroszországi Föderáció néven". De Mitrohin elutasította a forradalmakat, amelyek vérontással járnak.