Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Meghalt Kurt Waldheim

2007.06.14. 15:42
Meghalt a korábbi ENSZ-főtitkár, a volt osztrák szövetségi elnök, Kurt Waldheim. Életében a legnagyobb vitát nem diplomáciai és államelnöki tevékenysége, hanem a náci időkbeli tisztázatlan múltja kavarta.

Csütörtök délben elhunyt Kurt Waldheim korábbi ENSZ-főtitkár, Ausztria volt köztársasági elnöke. A hírt veje, Othmar Karas közölte a Die Presse osztrák napilpa szerint. Karas egyébként Ausztria európai parlamenti képviselője.

Kompromisszum Kelet és Nyugat között


Kurt Waldheim 1972-ben

A 88 éves Waldheim szívelégtelenségben halt meg.

Az 1918-ban, Alsó-Ausztriában született Waldheim előbb lett ENSZ-főtitkár (1972-1981 között), mint osztrák köztársasági elnök. Az ENSZ-ben komolyabb kifogások nem érték tevékenységét, a kelet-nyugati szembenállás idején az osztrák politikus megválasztása a főtitkári kompromisszumnak tűnt a szovjetek és az amerikaiak között.

Ekkor még nem okozott problémát Waldheim második világháborús múltja, az, hogy a Wehrmacht tisztjeként vett részt különböző hadicselekményekben. Akkor ugyanis a semleges Ausztria korábbi külügyminisztereként esett rá a választás.

Zavaros múlt

Amikor viszont Waldheimet osztrák szövetségi elnöknek választották 1986-ban, nemzetközi elszigeteltségbe került nemcsak ő, hanem hazája is. Egészen 1992-ig töltötte be az elnöki tisztséget, de viszonylag kevés diplomáciai eseményen vehetett részt, igyekeztek őt figyelmen kívül hagyni a nemzetközi politikában. (Az osztrák belpolitikában az elnöknek még kevesebb szerep jut.)

Waldheim múltja egyébként nagyon sok vitát kavart: egyetemistaként részt vett a náci diákszövetségben, és neve állítólag szerepelt az SS lovassági egységeinek tagnévsorában is. A Reiter-SS-ben való részvételt azonban Waldheim tagadta.

Lovassági tiszt

Akár benne volt az SS lovassági alakulatban, akár nem, az mindenesetre érdekes, hogy a Wehrmachtban, a német hadseregben éppen egy lovasszázad parancsnoka lett. (Ez a második világháborúban persze már nem feltétlenül valódi lovassági alakulatot jelentett.) 23 évesen vetették be a keleti fronton, ahol parancsőrtiszt, tulajdonképpen futár lett.

Később a Görögországot, pontosabban Szalonikit megszálló német csapatoknál állomásozott, majd felderítőtisztként, főhadnagyként került Jugoszláviába. Szalonikiből 40 ezer zsidót deportáltak a németek, a legnagyobb görög kereskedelmi központ zsidóságát gyakorlatilag megsemmisítették a második világháborúban. Egy nemzetközi történészbizottság később, már a Waldheimről szóló politikai vita idején megállapította, hogy fiatal tisztként az osztrák férfinak semmilyen befolyása nem volt a deportálásokra, de részt vett olyan parancsnoki értekezleteken, ahol erről szó volt, és készített helyzetjelentéseket is.

Diplomáciai karrier


Kurt Waldheim 2002-ben

1945-ben Waldheim jogi doktorátust szerzett a bécsi egyetemen. Később Karl Gruber osztrák külügyminiszter titkáraként dolgozott, majd diplomáciai megbízatásokat teljesített majd 1968 és 1970 között osztrák külügyminiszter lett. 1968-ban utasítást adott a prágai nagykövetségnek például, hogy ne eresszenek be cseh menekülteket a követségre. Ezt azonban az akkori prágai osztrák nagykövet, Rudolf Kirschlaeger nem vette figyelembe. Érdekes, hogy Kirschlaeger később osztrák államfő lett, akit éppen Waldheim váltott ebben a tisztségben.

Az ENSZ élén

1971-ben Waldheim már megpróbálta köztársasági elnökké választatni magát, azonban alulmaradt riválisával, Frnaz Jonasszal szemben. Ekkor merült fel, hogy korábbi ENSZ-diplomataként őt válasszák meg főtitkárnak a nemzetközi szervezet élére. Két ciklust is töltött az ENSZ élén ('972-1981), a harmadikat a Wikipedia szerint Kína vétózta meg.

Ekkoriban zajlott a jóm-kippúri háború Izrael és arab szomszédjai között, Waldheimet az ENSZ magatartása miatt ugyan sok bírálat érte, de a szovjet-amerikai szembenállás idején egy ENSZ-főtitkár nem sokat tehetett még egy helyi jellegű konfliktus önálló rendezésére sem. (Egyébként valószínűleg manapság sem sokkal jobb a helyzete egy ENSZ-főtitkárnak.)

1986-ban az Osztrák Néppárt, az ÖVP jelölte Waldheimet köztársasági elnöknek. A választási kampányban az osztrák profil című lap nyilvánosságra hozta, hogy Waldheim korábban hazudott náci időszakban kifejtett szerepéről, Waldheim viszont ezt az írást rágalmazásnak minősítette. A kampány kiéleződött, az első körben Waldheim nem is tudott abszolút többséget szerezni, csak másodszorra választották meg a posztra. Ekkor Fred Sinowatz szociáldemokrata kancellár le is mondott a kormány éléről.

Kitiltották az USA-ból

Waldheim elnökké választása nemzetközi felháborodást váltott ki. A Zsidó Világkongresszus arra kérte az USA-t, hogy helyezze "watch list"-re, azaz figyelőlistára Waldheimet, ám háborús bűneire - ha voltak ilyenek - azóta sem derült fény. Az USA mindenesetre 1987-től nem engedte be területére az osztrák államfőt.

A jó arab kapcsolatokkal rendelkező Waldheim utolsó jelentősebb nemzetközi fellépése akkor volt, amikor 1990-ben sikerült osztrák és svájci foglyokat kiszabadítania Irakból. Az első Öböl-háború előtt személyesen járt közbe érdekükben Szaddám Huszeinnél.