Árpád
-2 °C
4 °C

Washington Post: Orbán kiejtette volna Magyarországot a NATO-csatlakozásból

2002.03.04. 19:04
Magyarország kiesett volna a NATO-ba jelentkező országok közül, ha 1995-ben Orbán Viktor azokat mondta volna, amiket mostanában - állítja a Washington Post. A magyar és a cseh kormányfő ténykedését elemző cikk szerint washingtoni körökben Orbánt a csatlakozási folyamat csődjének tekintik. A lap szerint a Bush-kormányzat az MSZP választási győzelméért "szorít", és ezt Orbán rendreutasítása formájában ki is fejezi a magyar választóknak.
Néhány volt kommunista ország, amely most az Egyesült Államok partnerei között sorakozik, egyre kevésbé tűnik kívánatosnak Washington számára. Az egyik miniszterelnöke a 30-as évek nacionalista beszédmódját tette magáévá, miközben taktikai szövetséget kötött az antiszemitákkal, a másik ország vezetője rendszeresen a sajtószabadságát támadja, és gengszterkapcsolatokat ápol - írja a Washington Post kolumnistája Magyarország és a Cseh Köztársaság vezetőit elemezve.

Orbán mérgezővé vált

Jackson Diehl szerint riasztó, hogy a két kormányfő nem olyan ország élén áll, amelynek NATO-tagságát csak fontolgatja a Bush-adminisztráció, hanem kettő a háromból, amely a hidegháború utáni első bővítésben bejutott a szervezetbe. Majd hat évvel a csatlakozásuk után azonban Orbán Viktor a maga "magyar élettér" kifejezésével olyan mérgezővé vált, hogy visszautasították Fehér Házbeli látogatását, írja Diehl hozzátéve, hogy Milos Zeman is csak egy bűnözői kapcsolatai miatt törölt látogatása után jutott be. A jegyzet írója név nélkül idézi a korábbi Clinton-adminisztráció egy tagját, aki szerint "ha Orbán 1995-96-ban mondta volna azokat, amelyeket most hangoztat, Magyarországot kizárták volna a csatlakozók közül." Sőt hozzá teszi: "ha ránézünk Orbánra, elmondhatjuk, ő annak a bizonyítéka, hogy nem vált valóra a (NATO-) kiterjesztési teóriánk".

Posztkommunista éretlenség

A Washington Post cikke ezután kitért arra, hogy nincs olyan eszköz, amivel a NATO-klubba már felvetteket kizárhassák - bár Carl Levin demokrata szenátor, a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának az elnöke néha javasolja, hogy hozzanak létre ilyen mechanizmust. Európai diplomáciai veteránok arra is rámutatnak, hogy Portugália, Görögország és Törökország a múltban ennél súlyosabb zavarokat okozott - tette hozzá a cikk szerzője, de ehhez a következő megállapítást fűzte: "A posztkommunista Európa tartós politikai éretlensége központi kérdésként ködlik fel, amikor a NATO azt veszi fontolóra, kiterjessze-e a biztonsági garanciákat kilenc további országra: három balti államra, amelyek egykor a Szovjetunió részét képezték, öt balkáni országra, valamint Szlovákiára, a Cseh Köztársaság korábbi partnerére".

Az újabb csatlakozók

A The Washington Post cikke ezek után arra tért ki, hogy az első NATO-bővítési kör vitája idején napirenden volt kérdések immár eltűntek. Oroszországot, amely ellenezte a szövetség kibővítését, sikerült meghívni egy új döntéshozó tanácsba. A NATO-nak az afgán háborúban való jelképes részvétele, valamint az európai és az amerikai védelmi képességek közti növekvő szakadék azt jelzi: a NATO-ban egyre inkább megerősödik a politikai jelleg a katonai rovására. "Ez a tendencia visszatetszést kelt néhány elkötelezett atlantistában, de a jelek szerint nem zavarja a katonai unilateralizmusra hajló Bush-kormányzatot." A NATO fejlődése a The Washington Post szerint azt jelenti, hogy Washingtonban és Európában csak kevesen ellenzik elvből az újabb, nagyszabású bővítést. Amerikai kormányzati források azt mondták a lapnak, hogy a kilenc jelentkező közül hetet hívhatnak meg a NATO-ba a novemberi prágai csúcstalálkozón. Szlovénia és a balti államok csaknem bizonyos befutók, valamint esélye van Szlovákiának, Romániának és Bulgáriának.

A Bush-kormányzat a szocialistákért szorít

"Ha azonban az új méretű és formájú NATO-nak bármilyen értelmet akarunk tulajdonítani, akkor érvényesíteni kell a régi elméletet: a tagságnak szilárdítania és őriznie kell a liberális demokratikus politikai rendet a kontinensen" - szögezte le a The Washington Post. A lap szerint Nicholas Burns amerikai NATO-nagykövet - akinek a vezetésével a múlt héten küldöttség járta végig mind a kilenc jelentkező országot - közölte a helyi illetékesekkel a belépés feltételeit. Romániának lépnie kell a korrupció ellen, Lettországnak engedményeket kell tennie az orosz lakosok felé. "Szlovákiának nem szabad engednie, hogy a következő választásokon visszatérjen a hatalomba a korábbi erős ember, Vladimír Meciar." "Az egész erőfeszítés abból indul ki, hogy a NATO jobb (vagy legalább ugyanolyan jó) szolgálatot tehet a politikai normák kikényszerítőjeként, mint a kollektív katonai eszközök letéteményeseként. Orbán és Zeman fájdalmasan próbára teszi ezt az elméletet. De Zeman hivatali ideje idén lejár, és a Bush-kormányzat azért szorít, hogy Magyarországon, ahol közelednek az áprilisi választások, az Orbánnak kiosztott rendreutasítás az ellenzéki szocialisták javára billentse a kimenetelt" - írta a The Washington Post.

Az MSZP egyetért

- Bármennyire is furcsa, de a Washington Postnak a magyarországi politikai hangulatról, közállapotokról szóló hétfői elemzése egybeesik az MSZP értékítéletével - mondta keddi sajtótájékoztatóján Juhász Ferenc. Az MSZP alelnöke szerint Magyarországon a politikai élet valóban rossz irányba megy. Ez pedig aggályokat támaszt az európai elkötelezettséggel, a demokratikus jogállamok normái szerint éléssel kapcsolatban. Úgy fogalmazott: látnia kell mindenkinek, még nem dőlt el, hogy Magyarország az EU keleti, vagy a Balkán nyugati csücske lesz politikai és gazdasági értelemben. - Mi úgy látjuk: a jelenlegi kormány a MIÉP-pel karöltve balkanizálja a társadalmat, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a minta nem London, Róma, Párizs vagy Berlin; ezért itt az ideje leleplezni a két párt közötti együttműködést - hangoztatta az MSZP alelnöke.

Az USA nem avatkozik bele a magyar választásokba
Az Egyesült Államok nagyra értékeli a Magyarországgal és Orbán Viktor miniszterelnökkel kialakult kapcsolatát - mondta hétfőn Philip Reeker amerikai helyettes külügyi szóvivő az MTI-nek, miután a hírügynökség megkereste a szóvivői irodát a The Washington Post hétfői számában megjelent - a NATO-bővítéssel összefüggésben Magyarországról is megállapításokat tartalmazó - cikk nyomán.

Reeker - hangsúlyozva, hogy nem kifejezetten a szóban forgó cikkre reagál, hanem általános érvénnyel nyilatkozik - kijelentette: "Az Egyesült Államok Magyarországot fontos NATO-szövetségesnek tekinti, és méltányolja a terrorizmus ellen kifejtett erőfeszítéseit. Sajnálattal vettük, hogy februárban nem adódott lehetőség George Bush elnök és Orbán Viktor találkozójára, de reméljük, hogy még ebben az évben sor kerülhet a magyar miniszterelnökkel való találkozásra."

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?