Széles körben bírálják a a zimbabwei elnököt, Robert Mugabet és kormányát, miután az elnök pártja, a Zanu-Pf vezette parlament három olyan törvényt fogadott el vagy dolgozott ki, mely a kormány hatalmát növeli és megbénítja a helyi ellenzéket. Új-Zéland arra kérte a Brit Nemzetközösséget (a volt gyarmatokat tömörítő szervezet), fagyassza be Zimbabwe tagságát, az Európai Unió pedig gazdasági szankciókkal fenyegetőzik. Új-Zéland kérelmét Nagy-Britannia is támogatja.
Külföldi nem lehet újságíró
A három, nemzetközi ellenkezést kiváltó törvény egy sor új szigorítást vezet be, mely elemzők szerint a dél-afrikai apartheidhez hasonló rendszert alakíthat ki Zimbabwéban. (Ami azért furcsa lenne, minthogy Mugabe elnök fekete.) Így az "Információ szabadsága és a magánélethez való jog" elnevezésű törvény szerint az újságírók csupán évente megújítandó engedély fejében dolgozhatnak, a külföldön végzett munkát pedig külön engedélyhez kötik. Külföldiek nem dolgozhatnak Zimbabwéban, az információk kiszivárogtatását pedig pénzbírsággal vagy börtönnel büntetik.
A "Közbiztonság és közrend" elnevezésű törvény többlethatalmat biztosít a rendőrségnek, az "elnök autoritását" pedig nem lehet megkérdőjelezni. A választási törvényt kiegészítő rendelkezések többek között kitiltják az országból a külföldi megfigyelőket.
Demokrácia szegélyezte diktatúra
Egy zimbabwei delegáció pénteken Brüsszelbe utazik tárgyalni a küszöbön álló gazdasági szankciókról. A küldöttség tagja Jonathan Moyo információs miniszter és Patrick Chinamasa igazságügyi miniszter, aki "átpasszírozta" a törvényeket a parlamenten. A miniszter a BBC-nek úgy nyilatkozott: országában nem sértik meg az emberi jogokat, csupán azért bírálják őket, mert a fehér farmerek földjeit újraosztják a nincstelen feketék között.
Afrika jeles emberjogi harcosa, Desmond Tutu püspök szerint Mugabe elnök már rég nem a fekete afrikaiak jogaiért harcol. A dél-afrikai Nobel díjas politikus szerint Zimbabweban egy "többpártrendszerű, demokrácia szegélyezte diktatúra" körvonalazódik.