Az EU katonai beavatkozást tervez Zimbabwéban?

Mugabe elnök most a függetlenségi harc veteránjai mellé állt

A gyarmati függetlenségi harc fekete veteránjai az utóbbi hetekben kezdték elfoglalni a fehérek birtokait. Az Európai Unió a Der Spiegel szerint a beavatkozást fontolgatja. A tervek szerint katonai segédlettel menekítenék ki az afrikai országból az ott élő, európaiakat, illetve leszármazottaikat. A Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülései szerint Nagy-Britannia máris felállított egy bevetési egységet, amely egy szélesebbkörű európai katonai beavatkozás során Mozambikban állítaná fel a főhadiszállását.

Német, brit és portugál katonai erők menekülési útvonalakat biztosítanának Zimbabwén belül. Érdekesség, hogy nem csupán brit polgárok illetve angol származású fehérek élnek Zimbabwéban. Az ottani németek számát például 1500-ra becsülik. Közülük ezerháromszázan állítólag már jelezték a hararei (Zimbabwe fővárosában lévő) német nagykövetségen, hogy a helyzet további romlása esetén el akarják hagyni az afrikai országot.

A Zimbabwéban élő fehérek létszmát 250 ezerre teszik a források. Közülük 25 ezer rendelkezik brit útlevéllel.

A fő problémát az okozza, hogy Zimbabwéban 4500 fehér telepes tartja a kezében az ország legjobban művelhető földjeinek 70 százalékát. Pontosabb adatok szerint a 4500 európai származású farmer összesen 11 millió hektárt birtokol, míg az egymillió fekete telepesnek összesen 16 millió hektár jutott, és ez utóbbi területek nagy részét szárazság sújtja.

A Zimbabwéban élő fehérek létszmát 250 ezerre teszik a források

A gyarmati időkbnen a fehérek kiszorították a bennszülötteket hagyományos területeikről. A földkérdés régóta megoldatlan az országban, amelynek függetlenségéhez is elsősorban a mezőgazdasági területekért folytatott harc vezetett el. 1980-ban azonban hiába döntötték meg Robert Mugabe fekete marxista erői Ian Smith fehérek támogatta államát, a földkérdés azóta is megoldatlan maradt.

Mugabe elnök ezért most a függetlenségi harc veteránjai mellé állt, akik erőszakkal akarják elüldözni a fehér telepeseket birtokaikról. Mugabe szerint Nagy-Britanniának kártérítést kellene fizetnie azért, hogy ilyen helyzetbe hozta korábbi gyarmatát.

Tony Blair brit kormányfő erre azzal válaszolt, hogy az Egyesült Királyság 1980 óta 44 millió fontot utalt át Zimbabwénak a földreform végrehajtására. Arról azonban a brit kormány nem tehet, hogy a pénzből sajátos módon többnyire csak a hararei kormány miniszterei és főbb tisztségviselői jutottak birtokokhoz. Robin Cook brit külügyminiszter pedig a BBC szerint kilátásba helyezte, hogy leállítják a Zimbabwénak szánt segélyeket, ha folytatódnak a kormányzat által is hallgatólagosan támogatott atrocitások.

Zimbabwéban jelenleg félmillióan várnak földre. A kormány ugyanakkor csak 50 birtokot vásárolt tavaly, jólllehet Mugabe elnök többször fenygetően lépett már fel a fehérekkel szemben, akik arra hivatkoznak, hogy ők piaci áron vásárolták a saját farmjaikat.

Mugabe viszont most már azt is jóváhagyta, hogy ha kell, kártérítés nélkül sajátítsák ki a fehérek földjeit. Sokan ezt a radikális lépést azzal magyarázzák, hogy a fekete vezető vissza akarja szerezni a vidéki lakosság támogatását az egyre súlyosbodó gazdasági válság közepette. Zimbabwéban ugyanis közelednek az általános választások, s egy kis fehérüldözés - úgy tűnik - nem jön rosszul az egyre népszerűtlenebb kormánynak.

Mugabe elnök azonban messze nem a legradikálisabb zimbabwei politikus: a földfoglalók egyik vezére egy Lengyelországban tanult orvos, Csendzseraj ,,Hitler" Hunzvi. Ő a függetlenségi háború veteránjaként (a hetvenes években vette fel a Hitler álnevet) állt a mostani fekete területszerző mozgalom élére. A helyi legfelsőbb bíróság ugyan börtönbüntetéssel fenyegette meg a népvezért, ám ez őt egyáltalán nem zavarja a fehérek elleni akcióiban. Hunzvi egyébként sokszor hasonlította magát Che Guevarához, Napóleonhoz, de előfordult, hogy Jézus Krisztussal is egy kategóriába sorolta szerény személyét... A Hunzvi által vezetett militáns veterán egyesületnek 50 ezer tagja van, akik Mugabe elnöktől - némi fenyegetés és zsarolás után - egyszeri, 2500 dollárnak megfelelő állami segélyt kaptak, és havi százdolláros nyugdíjban is részesülnek. A legfrissebb hírek szerint a szélsőséges erők Kenyában is arra készülnek, hogy elveszik a fehérek földjeit. A politikai kultúráját tekintve mégiscsak fejlettebb dél-kelet-afrikai államban azonban (egyelőre?) az államfő elutasította a feketék követelését.