-

Címlapon

A rovat hírei

A rovat cikkei

Justice for Hungary

2008. 08. 18., 13:47 | Frissítve: 2008. augusztus 18., hétfő 17:11

Vasárnap éjfélkor lépett fel a Szigeten az agyonajnározott, kéttagú, francia dance-csapat, amit az új Daft Punkként emlegetnek. Iszonyatosan hájpolják őket a világon mindenütt, meg kellett nézni, vajon felérnek-e a hírükhöz.

A Justice szettje előtt alig lehetett bejutni a Party Arénába, a bejárat előtt (csak egy volt) körülbelül százan álltak sorban, közben bent a placc már csordultig volt telve. Sokan sátor vizelettől fénylő ponyváját felhajtva, oldalról akartak bejutni, ám őket a biztonságiak adj király katonát-módra előre nyomulva penderítették ki. A Szigeten vasárnap éjfél előtt mindenki tajtékozva rohant a partisátor felé, Justice, Justice, hajtogatták minden bokorból, hihetetlen volt a felhajtás. Érthető, hiszen elektronikus zenei körökben ők számítanak most a legmenőbbnek.

Francia viasz

A fiatal dj-producer páros a francia Ed Banger kiadó legsikeresebb csapata, minden valamire való fesztiválon teltház előtt lépnek fel, Magyarországon most jártak először. Tagja két divatosan vékony csőgatyás: Gaspard Audé és Xavier de Rosnay.

A Justice semmiben sem újító, de ügyesen keverik a house-t, az electrót, a funkot, néha a metált és még rengeteg stílust, ami egy jól ugrálható, hatásos, de kommersz tánczenét eredményez. A legértékelhetőbb pillanataik az acides és metálos zúzások, de ezeket sem ők találták ki. Viszont ügyesen bánnak a kiállásokkal és a felpörgetésekkel, a színpadképre is adnak, teljes mértékben profik abban, amit csinálnak: a diszkózásban. Mondhatni a tánczene luxuskurvái ők, de azért a backstage-ben látott magyar dj-k mind elismerően bólogattak a szett alatt. Én azért a menedzserüket dicsérném meg legjobban.

A dj-pultjukat igen látványosra tervezték, szó se róla. Kétszer kilenc egymásra pakolt, világító (!) Marshall láda oldalt, középen őrülten villogó ledekkel és kusza kábelekkel sűrűn tűzdelt műszaki berendezés, annak közepén villogó kereszt ejti révületbe a stroboszkóppal és acidfutamokkal már amúgy is meghülyített embereket. Ettől látványtól még Mikrobi is bepörgött volna. A világító Marshallok elég gyanúsnak tűntek, ezért amikor összepakoltak, belenéztem az egyikbe, és csak egy töküres doboz volt.

God is a DJ

Istenkáromlással ér fel, ahogyan a Justice kisajátította magának a kereszténység jelképét, az első albumuk címe is † volt, holott semmi közük sem az igazsághoz, sem pedig Jézushoz. Azon kívül, hogy úgy éltetik magukat, mintha istenek lennének, és ennek megfelelően a közönség is istenként tiszteli őket. A slágereiket úgy skandálták, mintha Presser Pici énekelne egy nyugdíjasklubban, és a zenéjükre úgy megőrül mindenki, mint a halak a halászlében.

A bedrogozott tömegnek tényleg nagyon bejött a zenéjük, mindenhonnan csüngtek a csápoló, divatos emberek, a sátort tartó oszlopokon tízméteres magasságig mindenhonnan partizók lógtak. A legszebb lányok is melltartóra vetkőztek gerjedelmükben, és mindenki Justice-keresztet mutatott az ujjával. Ugyanúgy megőrültek rá a Bud Spencer-pólós, béna srácok is, mint a trendi diszkós csajok. A Justice-ra lehet szeletelni, öklöt rázni, a bulijaikon táncolni viszont csak kevésbé, mert annyira tele vannak, hogy nincsen hely. Míg játszottak, a Party Aréna bejáratain kinézve azt lehetett hinni, hogy esik kint az eső, mert annyira csepegett a pára a sátorról.

A szuperboldog hangulatú bulin öröm volt nézni a tömeget, ráadásul kifele menet a backstage-ben olyan érdekes arcokkal lehetett találkozni, mint Császár Előd.

Nekem még mindig fekete cucc jön az orromból, de a Justice zenéjét már nagyjából elfelejtettem, és nem fogom otthon hallgatni. Az egészből úgy is a nagy felhajtás tetszett a legjobban.
hirdetés