-

Címlapon

A rovat hírei

A rovat cikkei

A Sziget legjobb koncertjét adta az Irie Maffia

2008. 08. 15., 07:50 | Frissítve: 2008. augusztus 15., péntek 11:30

Bob Marley és László M. Miksa rasztahajú gyermekei közül az egyik még borzalmasan káromkodik, a másik meg már túl profi. Copy Con és Irie Maffia a Szigeten.

Csak ömlött be a tömeg -Irie Maffia - 9/10

Ott kezdődött minden, hogy dőlt be az izzadt embertömeg az A38 sátrába: annak ellenére meglepődtünk, hogy tudjuk, minden koncerttel sikeresebb a reggae és hiphop keveréket játszó világbajnok csapat. Nem fukarkodunk a dicséretekkel: az Irie Maffia a legjobb találmány, amit összehozhattak MC Sena hangjára, Busa Pista rapelésére és a csapat zenei képességeire. Az IM-nek nincsenek rossz koncertjei, ezt már több alkalommal tapasztaltam, mert felkészültek, kreatívak és mindenekelőtt tudják, hogy miben jók. Nincs rossz számuk, van egy szerintem cikibb, amit a Fuck da Police tematikájában alkottak, aminek viszont borzalmasan jó a zenéje. Sena köré nemcsak zenekart, hanem focicsapatot, kormányt és világbékét is fel lehetne építeni, olyan jó hangja van (a jó szó nem írja le azt a rengeteg erotikát, játékosságot és szellemességet, amit hordoz), ennek ellenére vagy éppen ezért évek óta lépeget egyre magasabb szintekre, pedig önálló albumát Erykah Badu és Norah Jones között állítom be a playlistemen.

 

Ellenpontozásnak pedig ott van a hazai underground rapszcéna slampoetry-bajnoka, Busa István, képes játszani a hangjával és a stílusokkal, miközben olyan szövegeket ír, amelyek az értelmezés nélküli, puszta hangsorokként is önálló zenei dolgokként működnek. A harmadik ilyen alap Columbo, aki amennyit lehetett, annyit elsajátított a reggaeből, és az nem kevés. Ténymegállapítás: a Sziget legjobb koncertje volt ez. Az Irie Maffiában annyi erő van, amennyi nem sok együttesben, ráadásul képesek megmutatni, sőt a koncert közben is újabb energiákat nyernek. Most például abból, hogy olyan teltház volt éjjel fél egykor, mint a japán metrókon. (Egyébként Japánban, Ausztriában és még egy pár helyen külföldön is kapható a tegnapi naptól az Irie Maffia albuma.)

Senáék profik, jól szólnak, nem futnak igénytelen köröket, minden a lehető legjobb koncert felé tart, mert érzik az elvárást, és nem akarnak visszaélni vele. Kérdés, mennyire lesznek képesek venni az újabb és újabb feladatokat, de az tény, hogy a koncerten játszott számok talán még jobbak, mint az eddigiek. A korábbi Sena-albumon szerepel a dal, hogy "a csapat jobban szeret téged, mint a rokonok vagy a feleséged." Ők most itt tartanak látszólag: szeretnek együtt zenélni, ezt nem lehet hazudni, rengeteg kreativ energia társul a meglévő tehetségükhöz, így végre lenne egy vállalható zenekarunk, akiket a külföldiek is értelmezni tudnak.

Miért jó Copy Con? - 7/10

A popszakma ritkán termel ki értékelhető és felvállalható teljesítményt, de Copy Conba, ha akarnánk, se tudnánk belekötni. Na jó, ha akarjuk: néhány szöveg egészen idiótára sikeredett, egy csomó számukat nem lehet megkülönböztetni, sokszor vicces a táncolása és amikor bemondja, hogy "ritim". Copy Con régóta tanulja és nyomja a reggaet, de én csak most ismerkedtem meg vele, bődületes káromkodásokkal kommunikált a koncerten, igazi suttyó volt. De ez kit érdekel, amikor Magyarországon nekünk olyan a reggae, mint Jamaikában a bobozás: tudunk eredményeket felmutatni, legyenek ezek bármennyire is megkérdőjelezhetők. Copy Con olyan tehetséges, hogy az tényleg pofátlanság, egyszerre valami ősi raggaénekes, egy magyar Shaggy, és valami Justin Timberlake-es (a különböző hangjátékok miatt), akiért a rajongók megőrülnek.

 

Az MR2 színpadánál tele volt a füves placc, lépni sem lehetett, vegyesen, de meglepetésre keveredett a Bravo-olvasók és az MR2-t hallgatók tömege, de mindenki a tradicionális kézdobálással dolgozott a koncert alatt. Copy Con tuti frontember, néha tud viccelni, de nem lehet eldönteni, mennyire veszi komolyan magát, néha attól féltem, nagyon, néha meg úgy tűnt, az egész csak önirónia. Szolnok kinevelte a saját reggae-sztárját, aki nem vicces-tengerpartos hangulatú dalokat énekel az elképzelt Jamaikáról, hanem a buli, a pina, a gandzsa és persze a rohadék Babilon a téma. Copy Conban külön szórakoztató, hogy átveszi ezt a könnyű léptű Marley-s táncmozgást.

hirdetés