Vilmos
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Történelmi graffitik és delejezés az ELTE-n

2010.05.02. 09:24
Egy csomó mindent nem tudtunk. Azt sem, hogy Eötvös lovon járt be az egyetemre, külön lakosztálya volt az általa tervezett egyetemi épületben, levelezett Einsteinel, és szenvedélyes hegymászó volt. Meg azt sem, hogy Trefort Ágoston nem tudott ellenállni a síró nőknek. Az Imagine Budapest kezdeményezése az ELTE Múzeum körúti campusán a nagyközönség számára ismeretlen titkokról lebbenti fel a fátylat.

25-30 fős kis csoport gyülekezik az Eötvös Loránd Tudományegyetem D épülete előtt. Hét ágra süt a nap, miközben elkezdjük a Trefort-kert és a benne megbúvó épületek felfedezését. Kitüntetett helyzetben vagyunk: mi leszünk az elsők, akik szakavatott vezetők segítségével körbejárhatják a fővárosiak, de sok esetben még az egyetem hallgatói elől is elrejtett helyeket. A túrát az Imagine Budapest vezetői rendezik, akik – ha kellő érdeklődés lesz rá – a jövőben nemcsak az egyetemisták számára szerveznek hasonlókat.

Titkos óralátogatások és magánlakosztály

Először az Eötvös Loránd által tervezett D épület nagyelőadójába térünk be, ahol az egykori egyetemi diákéletről hallhatunk. Ma már elképzelhetetlennek tűnik, de akkoriban természetes volt, hogy az egyetemi tanév november harmadikán kezdődött, és szeptember elejéig tartott. A 10 hónap alatt pedig csak egyházi ünnepeken, csütörtökön és vasárnap, nyaranta pedig kánikulaszünetekben pihenhettek a hallgatók.

Az első női hallgatók 1895-ös megjelenésekor a férfiak annyira fel voltak ajzva, hogy állva tapsolták meg őket minden alkalommal, ha a terembe léptek, az egyetem vezetése pedig külön nőszobát jelölt ki számukra, ahol a szüneteket atrocitásoktól mentesen tölthették.

A D épület különösen kötődik Eötvöshöz, mivel gyakorlatilag ő tervezte meg, ráadásul itt is lakott, a hátsó traktusban kialakíttatott saját lakosztályában. Könyvtára, dolgozószobája és laboratóriuma is volt, amelyek ma is eredeti berendezésükkel láthatóak. Ráadásul lakosztályából könnyedén – és ami a legfontosabb, titokban – meg tudta közelíteni a nagyelőadót, ahol észrevétlenül belehallgathatott tanártársai előadásaiba, és később értékelhette azokat.

tegla5

Eötvös előadásai világhírűek voltak, sokszor magas rangú vendégek is megtisztelték látogatásukkal egy-egy óráját. Ám hogy ne kelljen a hallgatókkal keveredniük, Eötvös két erkélyt építtetett a nagyelőadóba, ahonnan mintegy pódiumon, a diákoktól elválasztva, a levegőből élvezhették a nagy tudós beszédét.

Az egyetem névadója nagy formátumú ember volt. 1848-ban, a forradalom évében született, és 1919-ben halt meg. Summa cum laude szerzett doktori címet, 23 évesen egyetemi magántanár, harmincévesen pedig már az akadémia levelező tagja és az egyetem fizikai intézetének igazgatója volt. Ennek ellenére nem szabad száraz szobatudósként elképzelnünk őt, mert imádta a természetet, a sportokat, a hegymászást és a lovaglást.

Az első botanikuskert

Az első egyetemi fűvészkert a mai Egyetemi Könyvtár helyén, a Ferenciek terénél volt. Csak később költözött a Trefort-kertbe, ahol több mint 9 ezer növénnyel, hideg- és melegházzal működött. A főkertész halála után pusztulásnak indult a sorsára hagyott kert, először fényírda, majd kocsma költözött ide. Folyt itt delejezés is, míg végül a Szúr-féle cirkusz ütött tanyát a kert helyén.

A bölcsészeti és természettudományi karok eleinte mind együtt működtek a mai jogi kar épületében, ám az egyetem szűkössége miatt idővel kénytelenek voltak szétválni. Ezért kezdték el építeni a Trefort-kerti campust az 1870-es években, bár hivatalosan csak 1949-50-ben választották szét a karokat, és Eötvös nevét is ekkor vették fel.

Az egyetem első épülete a mai B épület, vagyis az akkori kémiai intézet volt. Maga Ferenc József is itt járt az átadón, és nagyon meg volt elégedve vele. Utána következett a mai E épület, aztán az f és a főépület, majd a D, később az A és az I, végül pedig 1898-ban a Gólyavár.

Titokzatos feliratok a téglákon

Akik sokszor jártak már a Múzeumkörúton, biztos észrevették az A épület sárga tégláiba belekarcolt feliratokat. Ezek a titokzatos feliratok több mint száz éves múltra tekintenek vissza. A túra nélkül valószínűleg sosem találtam volna ki, hogy ki és miért karcolta épp ide őket.

tegla2

Pedig a titok nyitja egyszerű: annak idején itt járt az újpestre menő lóvasút, és az épület fala mellett váltóőrbódé állt. A váltóőrök pedig unalmukban a téglákba karcolták nevüket, sőt, akadt olyan exhibicionista műkedvelő, aki megpróbálta saját magát is megörökíteni.

Némi keresgéléssel kiszúrhatjuk a váltók zászlóinak mását is, amikkel jeleztek, vagy éppen a magyar címert. Érdemes elmenni és bogarászni kicsit köztük, mivel a téglák állapota sajnos gyorsan romlik, és a feliratok előbb-utóbb eltűnnek róluk.

tegla1

Ahogy történt ez a Steindl Imre által tervezett főépületben a freskókkal, amelyek idő és pénz hiányában már a múlt század elején áldozatául estek a tisztasági festéseknek. Az elmúlt években aprólékos munkával sikerült helyrehozni a bejáratnál található egyik freskót, de csekély vigasz ez, ha belegondolunk, hogy annak idején minden lépcsőfeljáró fölött és nemritkán a folyosókon is freskók díszítették a mennyezetet.

Megmaradtak viszont a Zsolnay-gyárban külön az egyetem számára készített terrakotta szobrok és díszek, amelyek a híres, csak a gyárra jellemző mázzal vannak bevonva. Bent az egykori belső udvar falain hat nagy műszaki tudós profilját, kint az ablakok felett pedig a különböző szakmák megtestesítőit látjuk – a hajóépítőtől az asztalosig vagy matematikusig mindent megtalálunk itt.

A város legpontosabb órája

A főépület eredetileg a gépészmérnökök és építészek számára készült 1882-ben. Csigalépcsők, titkos kijáratok, az alagsorban személyzeti lakások, a tetőn csillagvizsgáló teszi érdekessé az épületet. A csillagvizsgálóban a nyolcvanas évekig működött egy távcső, de 88-ban ellopták, az obszervatóriumot bezárták.

Ma már csak külön engedéllyel lehet felkeresni az egykor sokat használt helyiséget, pedig a kilátás gyönyörű: belátni az egész Gellérthegyet és az egyetemet környező várost, dél felé a Nagyvárad térig, északi irányban a Bazilikáig.

tegla3

A csillagvizsgálóban elsősorban geodéziai és időmeghatározási vizsgálatokat végeztek, illetve pontosidő-szolgáltatást is nyújtottak a század elején. Az épület Múzeum körúti falának tövében álló nagy ingaórának távvezérléssel szállították a jeleket, a pontos időt pedig a nap állásából számították ki. A városiak annyira megbíztak az órában, hogy délelőttönként tömegestül jártak ide karórát igazítani. Az óra ma is megvan, jelenleg javítják.

A megfagyott muzsikusok

Sétánk során útba ejtjük a középkori kastélyra emlékeztető Gólyavárat is. Az épületet 1898-ban az egyetem egyik tanára, Petz Samu tervezte, és alig fél év alatt felépítették. Akkoriban még csak egyetlen előadó volt benne, ahol akár 600 hallgató is elfért egyszerre, amivel a város legnagyobb befogadóképességű terme lett.

tegla4

Az 1920-as években egyetemi nyomda működött benne, a hatvanas években TIT-előadásokat tartottak. Itt nyomták az építészek lapját, a Megfagyott muzsikust is, amelyben nemegyszer tanárok rovására is viccelődtek. Magát a Gólyavár tervezőjét, Petz Samut is megörökítették egy szóviccben, mely így hangzik: „Hogy hívják Petzet, ha kannibálok közé kerül? Petzenye.”

Trefort és a nők

Ha az egyetemen járunk, nem kerülhetjük el, hogy pár szót ejtsünk Trefort Ágoston egykori oktatásügyi és kulturális miniszterről, aki egyben a Trefort-kert névadója is. Trefort, aki nem mellesleg Eötvös nagybátyja és keresztapja is volt, reggelente soha nem kelt fel addig az ágyából, míg ki nem olvasta az aznapi újságokat, és meg nem reggelizett. Utána gondosan felöltözött – nagy piperkőc hírében állt –, majd elindult munkahelyére.

Köztudott volt róla, hogy a síró nőknek sosem tudott ellenállni, bármit kértek tőle, teljesítette. Erre játszott Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő is, mikor egyszerűen kisírta, hogy bár svájci diplomáját nem ismerik el, mégis szabadon praktizálhasson itthon.

Erzsébet királyné és a cigány prímás

A legújabb egyetemi épület a Rákóczi úti egykori Pannonia szálló. A telken eredetileg a Griff fogadó állt, amit egy 1865-ös tűzvész után bontottak le, utána építették fel a Pannoniát. Az egykori kártya- és biliárdszobákban ma az angol és germanisztika tanszékek működnek.

A hotel Glück Frigyes irányítása alatt élte fénykorát. Glück nagy formátumú egyéniség volt, sok mindennel foglalkozott. Szakácskönyvek és pincéreknek írt szakszótárírás mellett vezette a szállodáját, illetve városatyának is megválasztották. Neki köszönhetjük a mai Rákóczi út elnevezését is.

Rákóczi hamvainak 1906-os hazaszállításakor az ő javaslatára az akkor még Kerepesinek hívott úton hozták be a városba a hamvakat. A megemlékezés részeként Glück táblát szerelt fel szállodája falára, amiben külföldi vendégei okulására leírta, ki volt az egykori fejedelem, az úton pedig lassan rajta ragadt a Rákóczi név.

Vendégei főként színészek voltak, akik a régi, Astorián álló Nemzeti Színházból jártak át ide, sokan itt is laktak. Állandó vendégei között találjuk Újházy Ede színművészt, aki az Újházy tyúkhúsleves névadója is, de ide járt Podmaniczky Frigyes és Reviczky is.

Nem csoda, hiszen az étteremben Erzsébet királyné kedvenc cigányprímása, Radics Béla játszott esténként. Erre emlékezve a két és fél órás túra lezárásaként meghallgattuk a királyné kedvenc dalát, a Lehullott a rezgő nyárfa levelét, aztán távozunk.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!