Sehogy se jön ki Tarlós 2,5 milliárdja

Bár nyilatkozataiban fokozatosan vesz vissza 2,5 milliárdról indított területbérleti követeléséből a főváros vezetése, úgy tűnik, saját rendeletük alapján is alaposan elszámolták, mennyit kérhetnének egyáltalán a Sziget Fesztiváltól.

A Hajógyári Sziget a fővárosi besorolás szerint kiemelt fővárosi közterület, a bérbevételi díjak szempontjából négy kategóriára osztott budapesti területek közül így a második legdrágább övezetek egyike. Összes fővárosi tulajdonú területe 559 903 négyzetméter. Ha a hétnaposnak tekinthető fesztiválra vetítve a 2,5 milliárdot visszaosztjuk, 638 forint/négyzetméter/nap bérleti díjat kapunk. Ilyen összeg azonban a főváros vállalkozóknak szánt tájékoztató oldalán, ahol ott van a díjrendelethez kapcsolódó tarifatáblázat is, nem szerepel.

Összehasonlításképpen: a II-es díjkategóriába tartozó kiemelt fővárosi közterületeken napi 900 forintos négyzetméterdíjat kell fizessenek a fenyőfaárusok, 400 forintot egy légvár üzemeltetői, 250 forintot a heti piacok-vásárok szervezői.

A példák azt is mutatják: a rendelet tevékenységre bontva egészen részletesen szabályozza, hogy milyen működés után mennyit is kell fizetni. A Sziget Fesztivál egésze egy kulturális rendezvény, de a rendelet külön szabályozza az ezekhez kapcsolódóan nyújtott szolgáltatások után fizetendő díjakat is, így más a négyzetméterára egy színpadnak és egy kocsmának. A másik fontos kérdés, hogy mennyi időre számítjuk a bérleti díjat: tisztán a rendezvény idejére, vagy beszámítják valamilyen formában az építések és a bontás idejét is: ezek alatt ugyan a sziget már szabadon bejárható, de vannak építmények, melyek továbbra is foglalják a helyet. Nyilván más a helyzet egy büfékocsi illetve egy nagyszínpad esetében, funkciót és építési-bontási időt tekintve is.

Az alábbi, egy korábbi területfoglalási engedély adatai alapján készült táblázatból és az Index számításaiból látszik: a hétnapos rendezvényen a legnagyobb költséget területfoglalás szempontjából nem a ténylegesen telepített infrastruktúra, hanem az elzárt zöldterület nagysága jelenti. Bár a kulturális célra használt területek utáni 130 forintos négyzetméterár lehet, hogy nem tűnik első blikkre soknak, de ha több százezer négyzetméter után kell megfizetni, százmiliós tétellé válik.

A végösszeg azonban így is "csak" 547 millió 566 ezer forint, azaz 2,5 milliárd helyett bő fél milliárd. Mint látszik, ehhez a végösszeghez az kell, hogy a vonatkozó díjakkal az utolsó, a rendezvény jellegéből fakadóan elzárt, de nem használt területet is kiszámlázza a főváros. A bérleti díj irrealitását mutatja, hogy a legnagyobb részét kitevő tételek nem a kapcsolódó tevékenységekből, tehát a vendéglátásra (kocsmák) vagy szórakoztatásra (bungee jumping) használt területekből jön össze: egyetlen koncert ára a Hajógyári Szigeten – ha a terület egészét elzárják értelemszerűen adott estére a nagyközönség elől – százmillióhoz közelítő összeget tehet ki. Összehasonlításképpen: a sziget másik, az Álomsziget néven épülő szórakoztató és egyéb központhoz eladott, hasonlóan kb. 50-60 hektáros - ám a fesztivál által használt földdel szemben közművesített és beépíthető - terület ára volt 3,6 milliárd forint.

A bérleti díj azért lehet a rendelet alapján ilyen magas, mert a díjtáblázatot feltehetőleg nem a Szigethez hasonló, atipikus, a terület egészét elfoglaló esetekre állították össze. Ha valaki egyszerűen egy szabadtéri színházi előadást akarna mondjuk a területen rendezni, ténylegesen elég a színpad és a nézőtér (ha ingyenes rendezvény, csak a színpad) után fizetnie: ez egy napra mondjuk 500 négyzetmétert számolva 65 ezer forintot jelent, ami persze aligha kigazdálkodható, de mégsem teljesen a valóságtól elszakadt összeg.

"Nem tartozik a nyilvánosságra"

Kérdés tehát, hogy jött ki a főváros 2,5 milliárd forintja. Alighanem az időtényezőt változtaták meg a terület/négyzetméterár/nap szorzatban, de hogy miért és mennyire azt nem tudni.

A Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatója, Szűcs Somlyó Mária megkeresésünkre elutasította, hogy a számítások részleteiről nyilatkozzon. Megpróbálta azt is állítani, hogy a főváros részéről soha senki részéről nem hangzott el a 2,5 milliárdos összeg, azt "csak a sajtó számolta ki", majd végül odáig sikerült eljutni, hogy egyelőre csak belső számítások vannak, amelyek "nem tartoznak az újságírókra". Tarlós István soha nem beszélt 2,5 milliárd forintról, emelte ki ugyanakkor. Felvetésünkre, hogy a főpolgármester tanácsadója, Atkári János viszont igen, azt mondta, kérdezzük akkor Atkári Jánost.

A főpolgármester tanácsadója azt mondta: a 2,5 milliárdos összeg egy a vagyongazdálkodási osztály által összeállított anyagban szerepel. A Sziget az egyik rubrika volt ezzel összeggel azon rendezvények listájában, melyektől eddig a főváros nem kért területfoglalási díjat.  Atkári a számítások részleteit így nem ismeri, és korábban is mindössze annyit mondott: ha a hatályos rendelet alapján kiszámítható összeg ennyi, akkor ezt meg kell jeleníteni, ahogy minden más rendezvény esetében is. Nyilvánossá kell tenni, ha ehhez képest a főváros bármilyen okból indokoltnak tart valamiféle kedvezményt adni, és akkor azt is forintosítva be kell mutatni. Atkári szerint akár az is lehetséges, hogy rossz a hatályos rendelet, irreális számok jöhetnek ki a táblázatokból, akkor ezt kell tisztázni. A lényeg, hogy a kiróható összeget ki kell számolni, és aztán eldönteni, hogy egyébként támogatandó rendezvények esetében a főváros hogyan kívánja a díjakat rendezni. A számítások részleteire vonatkozó kérdéseinkkel Atkári a vagyongazdálkodási osztályhoz irányított, ám Szűcs Somlyó Mária  nem járult hozzá, hogy az adatokat megkapjuk.

"Gerendai úrnak nem kell majd ennyit fizetnie"

A kommunikációs igazgató szerint "Gerendai úrnak nem kell majd ennyit fizetnie", és majd lesznek tárgyalások a főpolgármester úrral. Felvetésünkre, hogy mégis, milyen alapról indulhatnak ezek a tárgyalások, ha a főváros 2,5 milliárdot számolt ki, Szűcs Somlyó Mária azt mondta, Tarlós István a 168 órának adott nyilatkozatában felvetett lehetőség lehet az egyik megoldás. Tarlós a hetilapnak azt mondta: "belátom, hogy az Atkári János által számított adatok túlzóak, nem kell milliárdos nagyságrendű kötelezettségtől tartaniuk a Sziget szervezőinek, de ők sem nézhetik hülyének a fővárost.” A hülyének nézés a Sziget részéről felmerült, néhány tízmillió forintos nagyságrendű díjra vonatkozik.

Jelenleg tehát úgy tűnik, a szorult anyagi helyzetben levő főváros egyszerűen belőtt egy összeget, amit a "gazdag" Szigettől vár, de értékelhető számítások ennek alátámasztására még nincsenek. Tarlós a 168 órának azt is mondta: "el lehet indulni egy olyan logika alapján, hogy a fizetési kötelezettség kiszámításakor csak azokat a területeket vegyük figyelembe, ahol az elárusítóhelyek és a színpadok vannak.”

Ha tényleg így teszünk, a fenti táblázatból a vendéglátás 29,2 és a kereskedelmi tevékenység 1,8 millió forintja mellé az elmúlt években mintegy 4000 négyzetméternyi színpadfelület díja jön, ami a 130 forintos napidíj mellett 3,64 millió forintot tesz ki, azaz összességében 34,6 milliós összeg jön ki.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!