A Parthenon frízei a párkány alatt futó vízszintes sáv domborműves elemei. A kiesett frízeket kirakóhoz hasonló módon építették be a déli falba, hogy megerősítsék azt. A kutatók egyelőre nem tudják, milyen nagyon a frízek.
Alekszandrosz Mantisz régész csütörtökön elmondta, a frízeket véletlenül fedezték fel, amikor összesen 2250, nagyfelbontású képet készítettek az Akropolisz falairól. A fotókkal elsősorban az volt a céljuk, hogy megállapítsák, keletkeztek-e rajtuk hasadások vagy repedések.
A frízeket azért vették észre, mert anyaguk nem kő, mint a fal többi része, hanem ugyanaz a márvány, amelyet egykor a Parthenon templom építéséhez használtak. A régészek eddig azt hitték, hogy a most megtalált darabok az épület 1687-es robbanásakor megsemmisültek.
A domborműveket az elkövetkező hónapokban óvatosan eltávolítják a falból, hogy aztán elhelyezhessék az Akropolisz lábánál található új múzeumban. A régészek feltételezései szerint legalább öt frízlapot találnak majd.
A Parthenon fennmaradt 96 frízdarabjából 56 a British Museumban található. A XIX. század elején Lord Elgin, az akkori konstantinápolyi brit nagykövet az Akropoliszon lévő Parthenon és egyéb műemlékek legjobb állapotban megmaradt részeit szétszerelte, és Angliába szállíttatta.
Athén már több mint negyedszázada követeli a visszaszolgáltatásukat. A londoni múzeum eddig azzal indokolta a kérés visszautasítását, hogy Görögországban nincs megfelelő hely a fríz darabjainak megőrzésére.
A Parthenon az antik Görögország leghíresebb még létező építészeti műemlékeinek egyike. Az templomot Athéné Parthenosz, azaz a szűz Pallasz Athéné tiszteletére emelték Kr. e. 447 és 432 között. A frízek is ekkor készültek, valószínűleg az ókor egyik leghíresebb szobrásza, Feidiász felügyelete alatt.