Lassan, de megújul a Munkácsy-trilógia otthona

700 millió forint, csúszó átadás, nehézségek a belső modernizálásban

A munkálatokat 2010 szeptemberében kezdték el, a tervek szerint 2011 őszén kellett volna átadni az épületet. A felújítás összköltsége 700 millió forint, ennek 90%-a EU-s pénz. De miért várat magára az átadás? A hivatalos álláspont az, hogy menet közben nem várt problémák merültek fel. Az ajtónyílásokat például acélgerendákkal kellett megerősíteni, de lecserélték az egész fűtési vezetékrendszert, a részleges festés helyett pedig teljesre volt szükség. Kiderült az is, hogy túl magasan van a talajvíz, így a lift nem indulhat a pincéből, csak az első szintről. Ezért új terveket kellett készíteni. A pótmunkák 40 millió pluszba kerültek, ezt a fenntartó megyei önkormányzat forrásaiból, illetve állami támogatásból állták. A váratlan problémákon kívül felújították a homlokzatot, kicseréltek 130 ablakot, elektromos vezetékeket, kiépítették a fűtő-hűtőrendszert.

2011 végére tolták ki a nyitási határidőt, mégis a mai napig zárva maradt az intézmény. A kiállítótér modernizálása ugyanis újabb nehézségeket hozott, amikor az idén januárban kiírt meghívásos közbeszerzési pályázatra egy cég sem jelentkezett. A megyei főjegyző, Dr. Györgyi Zoltán korábbi nyilatkozata szerint az lehet a baj, hogy a kiállítások dekorációs munkálatainak elvégzése olyan speciális felkészültséget igényel, amivel a meghívott cégek nem rendelkeznek. A közbeszerzési értesítőben mindenesetre a következő igények vannak felsorolva: grafikai előkészítés; tárgyfeliratozás, magyarázó szövegek nyomtatása; 23 db élvilágító tábla elkészítése; dekorációs falfestés; óriásnyomtatás, kasírozás; polisztirol alapú építészeti ornamentika kialakítása; műgyanta alapú dekorációs anyagok biztosítása; 24 darab bábu elkészítése; változó méretű terepasztalok kialakítása.

A bürokrácia lenne a bűnbak?

A csúszás további okait keresve megkerestük a DÉSZ-KER Zrt-t, a külső építészeti munkákért felelős vállalatot. Tóth Istvánné, a cég elnök-igazgatójának válasza alapján részvénytársaságuk 2010 szeptemberében kezdte és 2011. április 30-i határidővel el is végezte feladatát, aminek nem képezte részét a belső építészeti munka. A csúszást szerinte az okozta, hogy a korábbi fenntartó Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnak át kellett adnia az üzemeltetés jogát a 2011 januárjában létrejövő Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalnak, azon belül is a megyei Intézményfenntartó Központnak. Ez pedig sok időbe telt.

Verdó Györgyöt, az intézményfenntartó elnökét arról kérdeztük, hogy az indokolatlanul hosszú csúszásnak szimplán csak bürokratikus okai vannak-e. Az igazgató válaszában a következőket írta: „A megyei önkormányzatok konszolidációja során az uniós támogatásokból megvalósuló projekteket is a megyei intézményfenntartó központok vették át, ennek megfelelően a támogatási szerződés módosítása is szükséges, ami jelenleg folyamatban van. A Déri Múzeum épületének felújítása határidőben elkészült, azonban a kiállítások szakmai tartalmának összeállítása és az installációk fizikai megvalósítása az építészeti felújítástól függetlenül zajlik, a közbeszerzési eljárás dokumentációjának összeállítása folyamatban van.”

A nol.hu információi szerint egyébként a múzeum azért nem tud megnyitni, mert bizonyos uniós pályázati forrásokat befagyasztottak, így nem maradt elegendő pénz a projekt befejezésére. Arra a kérdésre, hogy ez igaz-e, Verdó György a következő velős választ adta: „A pályázati forrás lehívhatóságának nincs fedezethiányra visszavezethető oka."

Szamurájokról, fegyverekről, halotti kultuszról

Ami a jövőt és a várva várt megnyitást illeti, az Dr. Lakner Lajos igazgató a felújítás befejezésének várható határidejét december 31-re jelöli ki. Az új tárlatok rendkívül sokszínűek lesznek. Egyrészt egy különleges helytörténeti kiállítás várja majd látogatóit, mely arra törekszik, hogy felfedje, mi teszi Debrecent Debrecenné. Bemutatják továbbá az önkormányzatisághoz, az autonómiához való ragaszkodást, ennek gazdasági alapjait. A város irányításának menetét, egy-egy céh működését is megismerhetik az érdeklődők, de végigsétálhatnak Debrecen egyik legfontosabb jellegzetességén, a pallón is.

A második emeleti kiállítótér különlegessége egy szamuráj udvarház lesz. Ezenfelül lehet majd sétálni egy zen kertben, vagy megnézni egy kovácsműhelyt. Lakner elmondta, hogy a Dérinek van az egyik leggazdagabb fegyvergyűjteménye az országban, ezért fegyvertörténeti kiállítás is lesz. Az egyik legérdekesebb újdonság minden bizonnyal a Csillagos ég lakói című, halotti kultuszt és temetkezési szokásokat bemutató tárlat lesz, mely az egyiptomi halotti szokások világába, valamint egy sírkamrába vezet át. Az előkészületek és a tervezések során figyelembe vették az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult látogatói elvárásokat: „Fontos, hogy a kiállítások egyszerre adjanak ismereteket és élményeket.” – emelte ki az igazgató.

Vándorló Munkácsy-trilógia

Mindeközben az intézmény legnagyobb büszkesége, a Munkácsy-trilógia a felújítás miatt kénytelen volt elhagyni otthonát. Körútra indult: Pécs, majd a főváros után jelenleg Bécsben időzik. Pécsett egybekötötték a kellemest a hasznossal, az Európa Kulturális Fővárosa évében nagy sikert arattak a festmények, hatvanezer látogatót hoztak. Aztán jöhetett a Magyar Nemzeti Galéria, ahol 2010 novemberétől 2011. október16-ig lehetett látni a műveket. Nem nyúlt volna ilyen hosszúra a pesti kitérő, de a Déri Múzeum csak nem akart elkészülni. A fővárosban is töretlen volt a siker, megnyitó Schmitt Pállal, majd 200 ezer látogató. Jelenleg, március 31 és június 3 között a bécsi Künstlerhausban tekinthető meg a trilógia. Ott, ahol a festő 130 éve először mutatta be a Krisztus Pilátus előtt-et. A kiállítást Réthelyi Miklós egykori nemzeti erőforrás miniszter nyitotta meg, a mintegy hatvan festményt, és negyven egyéb műtárgyat bemutató tárlat címe: Munkácsy – Magic and Mystery. A három bibliai tárgyú mű egyébként először látható együtt külföldön, a bécsi szereplés után a trilógia visszatér Debrecenbe.

Érdekesség, hogy amíg a festményeket itthon is egyre többen megismerték, váratlanul amerikai befektetők jelentkeztek be értük. 9 milliárdot ajánlottak összesen, a világ legnagyobb galériáiban szerették volna bemutatni a más-más gazda tulajdonában lévő alkotásokat. (Az Ecce Homo a Déri Múzeumé, a Krisztus Pilátus előtt a kanadai Art Gallery of Hamilton-é, a Golgota Pákh Imre amerikai magyar műgyűjtőé.) Végül az üzlet nem sikerült: az Ecce Homót illetően a tulajdonos megyei önkormányzat képviselői is, majd Halász János államtitkár is kategorikusan kijelentették, hogy a kép nem eladó.