Elhunyt Ray Bradbury sci-fi író

Június 6-án reggel, 91 éves korában Los Angelesben hunyt el a sci-fi irodalom Asimov és Lem utáni harmadik legnagyobb alakja, a Marsbéli krónikák, a Fahrenheit 451 és számos más kultikus regény és novelláskötet írója. A halálhírt a lánya közölte, de az életrajzírója, Sam Weller is megerősítette.

Bradbury 1920. augusztus 22-én született Waukeganben, de a családjával 34-ben Los Angelesbe költöztött. A népszerű Buck Rogers-történetek hatására már 11 éves korában elkezdett kalandos történeteket írni, első publikált novellája, a Hollerbochen's Dilemma a kispéldányszámú Imagination! fanzinban jelent meg 1938-ban.

Szemproblémái miatt a második világháború idején nem jelentkezhetett önkéntesnek, helyette újságot volt kénytelen árulni Los Angelesben. Így viszont jutott elég ideje az hírek mellett a Flash Gordon-képregények olvasására is, a könyvtárban, újságot árult Los Angelesben.

Első nagyobb példányszámban megjelenő novellája a Pendulum volt: a Super Science Storiesban jelent meg, a szerző 15 dollárt kapott érte. Ezután a Thrilling Wonder, majd a Planet Stories magazinokba írt. 1942-ben írta meg A tó című művét, 45-ben a The Big Black and White Game (A nagy fekete-fehér játszma) című novellája bekerült a Legjobb amerikai novellák című válogatásba. 1947-ben jelent meg első novelláskötete, Sötét karnevál, 1950-ben pedig megírta egyik legismertebb és legnépszerűbb regényét, a Marsbéli krónikákat. A hidegháborús atompara idején írt, rasszizmusellenes történetben az emberiség maga mögött hagyja a pusztuló Földet, hogy a Marson kezdhessen tiszta lappal szép, új életet. Az első találkozás a kihalófélben lévő marslakókkal és a  vörös-arany sivatagokkal teljesen megbabonázza az embereket és örökre megváltoztatja őket.

Bradbury másik híres sci-fi regénye, a Fahrenheit 451 1953-ban jelent meg. A könyv egy disztópikus jövő könyvégető, elkorcsosult társadalmát mutatta be, François Truffaut 1966-ban forgatott belőle azonos címmel kultfilmet.

Bradburyt nemcsak a keményvonalas sci-fi rajongók kedvelték. Legismertebb szavait („Az a nagyszerű az emberben, hogy soha nem veszíti el a bátorságát és a kedvét; újra és újra kezdi, mert tudja, hogy fontos és érdemes újrakezdenie.") még azok is szívesen idézik emlékkönyvekben, blogokban és fórumokon, akik soha sem olvasták a Marsbéli krónikákat és a Fahrenheitet.