Miklós
-5 °C
-2 °C
Index - In English In English Eng

Kínával kokettál a MüPa is

2012.07.06. 18:59
A Művészetek Palotája együttműködési megállapodást kötött a pekingi Nemzeti Előadóművészeti Központtal a kultúra cserekereskedelméről. A jövőben sok tradícionális alapokon nyugvó, modern eszközökkel előadott történetre számíthatunk.

Újabb szintre lépett a magyar-kínai barátság. A tavalyi miniszterelnöki találkozóval elkezdődő együttműködés keretében már nemcsak milliárdos államkötvény-vásárlással támogatja a kínai nép hazánkat, de a kultúra területén is elindult a kooperáció. A Pekingi Nemzeti Nagyszínház társulatának eheti fellépése mellett együttműködési megállapodás is született a MüPa és kínai nagytesója közt. Káel Csaba, a Művészetek Palotájának igazgatója és Csen Ping, a világ legnagyobb ilyen komplexumának számító pekingi Nemzeti Előadóművészeti Központ (National Centre for the Performing Arts) elnöke egy meleg kézfogást megelőzően aláírta a közös munkáról szóló nyilatkozatot a MüPa sci-fiből nyúlt VIP szalonjában.

Káel Csaba a Művészetek Palotájának (Müpa) vezérigazgatója és Csen Ping (Chen Ping) a pekingi Nemzeti Előadóművészeti Központ elnöke
Káel Csaba a Művészetek Palotájának (Müpa) vezérigazgatója és Csen Ping (Chen Ping) a pekingi Nemzeti Előadóművészeti Központ elnöke
Fotó: Földi Imre

A nagytestvér iránti tisztelet jegyében Csen Ping – akivel interjút is készítettünk, amit rövidesen elolvashat – kapta meg először a szót tolmácsán keresztül. Indításként megköszönte, hogy itt lehet, mert már az első pillanattól érzi a magyarok baráti vendégszeretetét, valamint azt, hogy a magyarok számára mennyire fontos a kínaiak barátsága.Mint elmondta, a központ legnépszerűbb darabját, a Vörös Sziklát bemutató társulattal együtt érkezett egy 150 fős delegáció tagjaként.

A modern köntösbe bújtatott, hagyományos kínai történetet feldolgozó előadás szerinte a vártnál nagyobb sikert ért el, a szerda és a csütörtöki napon is ötször visszatapsolta a közönség a kínai művészeket, és mindkét alkalommal majdnem teltházas volt az előadás. Ezen aztán nagyon meghatódtak.

Átment az üzenet

Azon pedig még inkább meghatódott ő és az európai körútra induló társulat is, hogy a nézőket pontosan az az üzenet érte el, amit a művészek szerettek volna. Legalábbis ez derült ki a társulatnak és a közönségnek az előadások utáni találkozójából, amit mindkét alkalommal megtartottal. Mint mondta, ebből is látszik, hogy a magyarok fogékonyak a kínai kultúra védjegyének számító pekingi opera műfajára.

Később hosszasan méltatta az általa vezetett, szerinte 21. századi elvárásoknak tökéletesen megfelelő intézményt és a MüPát is, amit kulturálisan telített, gyönyörű épületnek tart. A központot a világ legmodernebb és művészeti szempontból legaktívabb színházának nevezte, ahol a 2007-es nyitás óta 125 ezer művész lépett fel. Ennek mintegy fele külföldi előadó volt. Példaként a Budapesti Fesztiválzenekart említette, de az együttműködést bemutató sajtóanyagon a szentpétervári Marinszkij Színhaz Zenekara, BBC Walesi Nemzeti Zenekara, a Barcelonai Balett-társulat is szerepel.

Olyan, mint a MüPa, csak sokkal nagyobb

A Pekingi Operának is nevezett épületóriás – ami a neves francia építész, a főleg repülőtereiről ismert Paul Andreu tervei alapján épült – 2007 decembere óta áll a Tinenanmen tér és a Tiltott Város közvetlen szomszédságában, egy 35 ezer négyzetméteres mesterséges tóval körbekerítve. Azóta több mint ezer előadásnak ad otthont évente (ebből átlagosan 100 balett, 200 opera, 400 hangverseny és 300 színházi előadás) a majdnem öt és félezer látogató befogadására képes kupola. A központ részei a 2400 fő befogadására alkalmas operaház, a 2000 fős koncertterem, az 1000 férőhelyes színházterem, valamint a kísérleti előadások bemutatását szolgáló 500 fős terem. Az épületbe egyébként a víz alatt létrehozott folyósón keresztül vezet az út.
National Grand Theatre

Kína a kultúra élére tör

Mint Csen Ping mondta, Kína a kultúra területén – fontossági sorrendben – művészeti, emberi és nemzetközi szinten akar élen járni. A művészet szerinte legfontosabb kultúraközvetítő-elemként határ nélküli. És mivel a művészet határ nélküli, a jövőbeli együttműködés keretében visznek-hoznak majd operát, hangversenyt és modern művészeti alkotásokat, darabokat is Kína és Magyaroszág közt, mindkét irányba. A két nép közötti kapcsolatot pedig egyenesen tradícionális kötődésnek nevezte. Később azt is hozzátette, hogy a kultúrán és a felek kölcsönös megismerésén keresztül lehet legjobban egymásra hatni.

Az első európai partner a MüPa

Káel Csaba azzal kezdte, hogy az együttműködés ötlete egy két héttel ezelőtti pekingi operafesztiválon öltött testet. Szerinte a Vörös Szikla egy színvonalas és meglepő történet. Sok ilyen modern eszközökkel előadott tradicionális történetet szeretne még látni akár hazai előadásban, akár külföldi - mondjuk, kínai - társulatok tolmácsolásában. Az együttműködés szerinte kölcsönösen előnyös, például tökéletesen alkalmas az európai kultúra kínai népszerűsítésére. Egymás kultúrájának megismerése Káel szerint azért is elengedhetetlen, mert az a sikeres diplomácia alapja.

A pekingi Nemzeti Előadóművészeti Központ korábban két másik intézménnyel kötött hasonló megállapodást, a Szöuli Művészeti Központtal, és a washingtoni Kennedy Központtal.