Nyilatkozatháború a Szegedi Szabadtéri Játékok vezetőjének kirúgása miatt

Nyílt levélben válaszolt Kelemen Csaba színművész, az Agria Nyári Játékok Nonprofit Kft. vezetője arra a dokumentumra, amellyel kulturális újságírók, szerkesztők, kritikusok fordultak a szegedi közgyűlés azon képviselőihez, akik Bátyai Edinának, a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. ügyvezetőjének leváltásáról dönthetnek.

Bátyai menesztéséről december elsejei ülésén a Fidesz-KDNP frakció tagjainak és a Jobbik képviselőjének szavazatával döntött a testület. A határozatot azonban Botka László polgármester – élve az önkormányzati törvényben adott jogkörével – nem írta alá. Ekkor a politikus közölte, amennyiben a javaslat a rendkívüli közgyűlésen is megkapja a többséget, automatikusan hatályba lép. A kulturális szakember leváltását azután kezdték el követelni, hogy Szegeden november 17-én nyílt tárlat Kontrasztok vonzásában címmel az önkormányzati pénzből üzemeltetett REÖK-palotában.

Az ügyvezető leváltásáról csütörtöki rendkívüli ülésén dönthet a szegedi közgyűlés ismét. A tervezett lépés ellen korábban számos szakmai szervezet tiltakozott. A Revizor kritikai portál kezdeményezésére megszületett és az MTI-hez még kedden eljuttatott nyílt levelükben a kulturális és színházi szakújságírók kiemelték: nem tudnak arról, hogy akár Bátyai Edina, akár a Szegedi Szabadtéri Játékok ellen bármilyen szakmai kifogás fölmerült volna, amely indokolttá tehetné, hogy ne töltse ki az ügyvezető a mandátumát.

Számháború

A vezető utódjául javasolt Kelemen Csaba színművészről, az egri Agria Játékok Közhasznú Nonprofit Kft. igazgatójáról szólva felvetették a kérdést, hogy a képviselők ismerik-e, hallottak-e valaha az Agria Nyári Játékokról, ahol „szórakoztató hakni-színházak” lépnek fel minden évben. Hangsúlyozzák: csak a szakmai előélet lehet az alapja a felelős kinevezésnek. A levél aláírói között van a Revizor online kritikai portál, a Színház című folyóirat, a 7óra7 színházi portál, a Community portál mellett több neves szakújságíró és kritikus.

Szerdai válaszában Kelemen Csaba úgy fogalmaz: „Miközben bennünket támadnak, információink szerint önök közül senki sem járt az elmúlt 18 évben az Agria Nyári Játékok produkcióin, ezért minden, amit róla írnak, teljességgel alaptalan, hiteltelen”. Mint írta, a Bátyai Edina vezette szegedi szabadtéri 313 millió forint önkormányzati támogatást kapott, míg az egri játékok mindössze 8 milliót. Szegeden 4 bemutató volt, Egerben 17. Szegeden 12 előadás volt, Egerben 37. Szeged nem szervezett tájelőadást, az Agria Játékok 7 tájelőadást tartott.

Kelemen leírta, hogy egy független közvélemény-kutató cég elemzése szerint a nézettség országos szinten is jelentős volt, és a tetszési index az 1-től 5-ig tartó skálán 4,2. „A legnagyobb problémát pedig abban látom, amikor a kultúra, a művészet szereplőit szándékoznak egymás ellen hangolni. Tisztelettel kérem, ne hagyják, ne tegyék! (...) Ez az értékét, reményét vesztett világ szomjazik a szépre, a jóra, kérem, hagyjanak bennünket nyugodtan dolgozni, tegye mindenki a maga helyén a maga dolgát, ne vegyék el az időnket azzal, hogy ilyen leveleket kelljen fogalmaznunk” – fogalmazott levelében Kelemen Csaba.

A provokáció alapgesztus

Közös közleményt adott ki a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának négy vezető szakoktatója is. Fogarasi György, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék vezetője, Füzi Izabella, a Vizuális Kultúratudomány és Irodalomelmélet Tanszék vezetője, Gyenge Zoltán, a Filozófia Tanszék vezetője és Máté-Tóth András, a Vallástudományi Tanszék vezetője úgy fogalmaznak, aggódva figyelik „azokat a lépéseket, amelyek egy képzőművészeti installáció apropóján előbb megkérdőjelezik a művész közintézménybeli önkifejezési jogát, majd kétségbe vonják a REÖK kurátorának szakmai hozzáértését, végül a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatójának leváltását kezdeményezik. Aggodalmunkat fokozza, hogy mindez alig néhány nap leforgása alatt, minden szakmai körültekintés, előkészítés és megalapozottság nélkül történik.”

A tanszékvezetők szerint a modern művészetnek alapgesztusa a provokáció, a határhelyzetek létrehozása, az erős érzelmi reakciók kiváltása. „Egy installáció esztétikai értékéről kinek-kinek más véleménye lehet, sokan érezhetik botrányosnak, az erkölcsi vagy vallási érzékenységet sértőnek, egyesek akár vallásgyalázónak is. Ez azonban senkit nem jogosíthat fel arra, hogy egyértelműsítő, kisajátító és kizárólagos értelmezéssel inkrimináljon bármely műalkotást, még kevésbé, hogy ezt az egyoldalú elítélést egészen más jellegű és más szintű ítéletek (például az intézményvezető személyét érintő döntések) alátámasztására használja” – írják.