János, Pál
19 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Móricz mostantól ingyen van

2013.01.03. 23:54
Január elsején megszűnt Móricz Zsigmond műveinek szerzői jogi védettsége, így azok mostantól szabadon kiadhatók. A XX. század első felének egyik legismertebb magyar írója 63 évesen, 1942 szeptemberében halt meg.

A szerzői jogi törvény értelmében a művek a szerző halálát követően 70 évig részesülnek védelemben. A védettség a szerző halálának 70. évfordulóját követő december 31-én jár le.

Szabadon kiadható, átírható

Móricz műveinek többsége eddig is ingyen hozzáférhető volt a Magyar Elektronikus Könyvtárban. A védettség vége azt jelenti, hogy mostantól az örökösök engedélye, és a nekik fizetendő szerzői jogdíj nélkül adhatók ki vagy dolgozhatók át az író művei. Egy dolgot természetesen továbbra is tilt a törvény: hogy bárki saját magát tüntesse fel a Légy jó mindhalálig, a Rokonok vagy az Úri muri szerzőjeként.

Ha a Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott által felügyelt Nemzeti Könyvtár 2012-ben jelentette volna meg Móricz Erdély-trilógiáját, akkor még kellett volna jogdíjat fizetnie. Mivel a köteteket idén októberben tervezik (a tervekről ebben a PDF-ben lehet többet olvasni) kiadni, erre már nem lesz szükség. (Bár nem valószínű, de ha Kerényi valamelyik Rejtő-regényt is megjelentetné, jobban teszi, ha 2014-re halasztja a vállalkozást, mert az író 1943. január 1-én halt meg, így a művei még egy évig védettnek minősülnek.)

A társszerzők jogát nem érinti

A védelem lejárta csak azokra a művekre vonatkozik, amelyeknek kizárólag Móricz a szerzője. Így a Török és a tehenek című verséből készült rajzfilm többi készítőjének szerzői jogait nem érinti a változás. Ugyanez a helyzet az Iciri-piciri Kaláka-feldolgozásával, vagy a Rokonokból készült Szabó István filmmel. Ha azonban valaki a mai viszonyokra adaptált filmet készítene a világválság korának züllöttségéről szóló regényből, azt már senki sem akadályozhatná meg.

Az utolsó Móricz-mű a 2010 óta több kötetben kiadott Napló-sorozat, melynek a 1926-29 közötti időszakról szóló része idén nyáron jelent meg. Bár maguk a naplóbejegyzések nem védettek, de mivel jegyzetekkel dúsan ellátott, kritikai kiadásról van szó, Cséve Anna szerkesztő munkája igen.

Hunyady, Musil, Zweig

Most jártak le Hunyady Sándor, a főleg a novelláiról ismert, mára kissé elfeledett bohém író-drámaíró szerzői jogai is. Bródy Sándor törvénytelen fia 1942 októberében halt meg, Móriczhoz hasonlóan szintén Budapesten.

Móricz Zsigmond portréja és alírása
Móricz Zsigmond portréja és alírása
Fotó: Wikipedia

Európában egységes a védelmi idő szabályozása, 70 évig védettek a művek – mondta az Indexnek Tóth Péter Benjámin, az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület kommunikációs igazgatója. Ennek megfelelően két napja lejárt a Sakknovella világhírű osztrák írója, Stefan Zweig jogainak a védettsége. Ugyanez a helyzet Robert Musillal, a Törless iskolaévei és a Tulajdonságok nélküli ember szintén híres, szintén osztrák írójával.

Nem lesz Móricz-dömping

Tóth Péter Benjámin nem tartja valószínűnek, hogy az elkövetkező években elöntik a könyvespolcokat vagy olcsóbbak lesznek Móricz művei. Az árakat ugyanis eddig is inkább a kereslet határozta meg. Elképzelhető ugyanakkor, hogy valamelyik kiadó rászánja magát egy új Móricz-összkiadásra.

Az elmúlt évek egyik legviharosabb szerzői jogi konfliktusa a Bartók-hagyaték miatt tört ki: a zeneszerző egyik örököse, Vásárhelyi Gábor több formabontó Bartók-feldolgozást is letiltott. Erre a sorsra jutott Alföldi Róbert kékszakállú-rendezése Miskolcon, az operában A csodálatos mandarin, és a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című szerzemény a Trafóban. Bartók Béla 1945-ben halt meg, a jogok három év múlva járnak le.

Amerikában a Disney kiharcolta

A szerzői jogok azonban csak Európában évülnek el egységesen hetven évvel az író halálát követően. Régebben az Egyesült Államokban ez mindössze 50 év volt, csak hát a kilencvenes évek elején a Walt Disney-rajzfilmek szerzői jogai sorra jártak volna le, ezért a cég lemezkiadókkal és filmstúdiókkal összeállva elérte, hogy a korhatárt az Egyesült Államokban 1998-ban a Mickey Mouse Actnek is csúfolt rendelkezéssel 70 évre növeljék. Mondván, az nem lehet, hogy Európában jobba tiszteljék a szerzők kreatív teljesítményét, mint Amerikában. Sőt ezzel a törvénnyel a munkaviszonyban létrehozott művek védelmi idejét az alkotástól számított 120 évre, illetve a nyilvánosságra hozatalt követő 95 évre hosszabbítsák. A rajzfilmek természetesen így 120 éves védelmet kaptak, sőt az 1978 után készített műveknek végül egységesen 95 év szerzői jogi védelem jár.

A törvényt 2003-ban az amerikai Legfelsőbb Bíróság is alkotmányosnak találta, ezzel az Egyesült Államokban végleg nagyobb védelmet kaptak a szerzői jogok, így az írók jogai is. Ráadásul a helyzetet bonyolítja, hogy az eltérő jogi szabályozás miatt folyamatosak a vitás ügyek európai és amerikai cégek között egy-egy könyv kapcsán, legutóbb például a BBC és a CBS veszett össze Sherlock Holmes-on.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!