Dömötör
-1 °C
14 °C

L. Simon: Magyar szerverre a magyar tartalmat!

2013.01.24. 09:48

„Ha a fenntartónak van jelöltje, annak kinevezését ne »okosba« kelljen megoldani, úgy, hogy a kötelezően összeállítandó szakmai bizottság majd a kiválasztott jelöltre szavaz." Ezzel védte meg a Heti Válasznak nyilatkozó L. Simon László azt az ötletét, amivel eltörölné a kultúrposztoknál a pályáztatási kötelezettséget. A kulturális államtitkár szerint ha van egy jó igazgató, aki szeretne maradni, és a fenntartó is elégedett vele, akkor felesleges a pályáztatás. A versenyeztetésre akkor lehet szükség, ha a fenntartónak nincs jelöltje. A Természettudományi Múzeum új vezetőjének személyére például nincs határozott elképzelésük, ezért pályáztatni fognak akkor is, ha már nem lesz muszáj.

L. Simon azt is elmondta, hogy nem új ez az ötlete, de ha például nem írnak ki pályázatot az Operaház vagy a Nemzeti Színház élére, „akkor harsogta volna csak mindenki, hogy mindenhova a politikai kinevezetteket akarjuk tenni”. A Nemzeti előjött az interjúban azért bővebben, az államtitkár szerint álszentkedés lenne, ha azt állítanák: nem akarják, hogy az értékrendük kifejeződjön egy nemzeti kulturális intézményben. Arra a kérdésre, hogy miért áll közelebb hozzájuk Vidnyánszky Attila felfogása, mint Alföldi Róberté, a következő példát hozta fel az államtitkár: Az ember tragédiáját egy időben állította színpadra a két rendező, abból pedig világosan kitűnt, mennyire másként látja az Úr szerepét Alföldi és Vidnyánszky. „Különbség van abban, ha valaki az Úr és Lucifer viszonyát egyenrangú felek harcaként mutatja be, vagy Madách koncepciójának megfelelően Lucifer fölé helyezi az Urat.” Aki nem látta volna a két darabot, előbbi Alföldi, utóbbi Vidnyánszky megközelítése. L. Simon szerint: „Madáchnál és Vidnyánszkynál a világnak van normális, elrendelt működés és kerete. Ez pedig lényeges szemléletbeli különbség, még akkor is, ha Alföldié is kitűnő, izgalmas rendezés".

Még a színházaknál maradva: az államtitkár a Pesti Magyar Színházzal a 12-18 éves korosztályt célozná meg, az még kérdés, hogy önállóan vagy a Nemzeti ifjúsági színházaként.

L. Simon könnyedén lépett át a Fekete György-féle Magyar Művészeti Akadémiára vonatkozó kérdéseken, szerinte államtitkári munkája sokkal fontosabb néhány, a közbeszédet meghatározó botránynál. A feladatok között sorolta fel az artmozik jövőképtelenségének problémáját és a könyvkiadást is. „Mi lesz a könyvkereskedelemmel, miután bejön Magyarországra az Amazon? Mit lépünk a digitalizálási versenyben? Nemzetbiztonsági szempont is fontos, hogy magyar szervereken őrizzük a magyar tartalmakat". Ez a gondolatmenet sajnos ezen a ponton félbemaradt az interjúban, mert az államtitkár azzal folytatta, hogy van olyan országgyűlési képviselő, aki ugyan L. Simon egyetlen írását sem olvasta, de „a kuruc.infónak a verseimről szóló hazug tudósítását igen", és emiatt szóba sem áll vele.

Bayer Zsoltnak a szigethalmi késelés után cigányokat állatozó publicisztikájáról L. Simon azt mondta: álszentség volt, hogy a Fidesznek minden fórumon nekimentek a cikk miatt, anélkül, hogy a háttérben álló tragikus eseményekről egy árva szót ejtettek volna, ez pedig gyomorforgató. De azért Bayer is kapott kritikát, az államtitkár azt mondta: a támadások „nem mentik föl azt, aki így fogalmazta meg a véleményét; sőt míg élőszóban előfordulhat, hogy valaki nem tudja fékezni az indulatait, és rosszul fogalmaz, az írást félre lehet tenni, újra át lehet olvasni. Azzal a cikkel az volt a baj, hogy ez a kontroll hiányzott belőle."