Sára, Márió
-2 °C
1 °C
Index - In English In English Eng

Nem Munkácsyé a Vérvád, véli egy szakértő

2013.03.04. 16:30 Módosítva: 2013.03.04. 16:33
Kizártnak tartja Bellák Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa, hogy a közelmúltban előkerült Vérvád című festmény Munkácsy Mihály alkotása lenne.

"A képnek semmi köze Munkácsyhoz" - mondott véleményt Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) főmuzeológusa arról az antiszemita témájú festményről, amelyről lapunk számolt be először. A képen egy rituális gyilkosság látható, amely a képet viszgáló két szakértő szerint a tiszaeszlári vérvád néven ismert történetet ábrázolja.

Az Index hétfőn számolt be arról, hogy előkerült egy festmény, amely két művészettörténész szerint Munkácsy Mihály alkotása. A festmény üzenetének értelmezéséhez sem esztétikai, sem művészettörténeti, sem történelmi háttérismeret nem szükséges. Élveteg, vagy gonosz tekintetű zsidók feszítenek ki egy védtelen, ruhátlan lányt. Az áldozat hasán, kezein folyik a vér, egy szenvtelen zsidó edényt tart, vélhetően a vér összegyűjtéséhez, miközben a háttérben egymás fülébe suttognak a szertartás további résztvevői. Az alélt lány kiszolgáltatottan hever, a zsidók orra kampós, az egyik szája véres, két öregember kigúvadt szemmel mered a lány ágyékára, miközben a főzsidó késsel közelít. Mindez akár karikatúra is lehetne, a babona paródiája, ám egyetlen dolog mégis a rémisztő mezsgyében tartja a festményt: hogy látványosan jó képről van szó. 

Lapunk megszólaltatta Molnos Péter művészettörténészt is, aki úgy nyilatkozott: a mű nem Munkácsy Mihály alkotása; véleménye szerint a festmény inkább egy Európában kevéssé ismert, jó kezű, akadémikus stílusban alkotó orosz festő munkája lehet.

Bellák Gábor később elmondta, hogy a fotók alapján  teljes biztonsággal megállapítható, hogy ez nem Munkácsy festői stílusa. A Vérvád nem úgy néz ki, mint egy Munkácsy-kép, és szellemiségében is teljesen idegen tőle, ahogy a kor más ismert magyar festőitől is, így feltehetően külföldi művész alkotása - valószínűsíti a Nemzeti Galéria munkatársa.

A szakértő máshogy tudja a történelmet

"Nem tudom elképzelni, hogy ennyire közvetlenül, propagandisztikusan negatív sugalmazású képek készültek volna Magyarországon" - jegyezte meg, hozzátéve: a vérvád körüli hisztériára már az 1880-as években sem volt fogékony a műveltebb közönség, és komoly művészek sem foglalkoztak a témával, "főleg nem Munkácsy, aki Párizsban élt".

Cikkünkben ugyanakkor rámutattunk, hogy a kor közönsége éppen hogy fogékony volt az antiszemita propagandára: Franciaországot nem sokkal a kép becsült keletkezése utén két részre osztotta a Dreyfus-per, amely végeredményben a zsidó katonatiszt nemzeti elkötelezettségének megkérdőjelezésén keresztül a zsidóságot elfogadó és azt megbélyegző tömegek szembenállásáról szólt. Az ügy ugyanúgy európai vihart kavart, mint a tiszaeszlári vérvád ügye.

Bellák Gábor nem tartotta meggyőzőnek a Végvári Zsófia által Munkácsy szerzősége mellett felhozott érveket sem, hiszen elmondása szerint a magyar mesteren kívül számos más, korabeli alkotó is festett Krisztus-képeket zsidó mellékalakokkal, ahogy a festékanalízis is csak a keletkezés időszakáról mond valamit, a művész kilétéről nem.