Klaudia
0 °C
12 °C

Munkácsy ismerte a Vérvádat

2013.03.08. 14:44 Módosítva: 2013.03.08. 15:26
Az Est című lap 1914-ben írt a Vérvád című képről, azt állítva, hogy Munkácsy Mihály ismerte a festményt. Munkácsy megnevezte a felkavaró kép alkotóját is, aki azonban vélhetően nem volt a szükséges festői képességek birtokában. Megnyugtató válasz továbbra sincs, a magyar művészettörténészek azonban inkább morális alapon nyilvánítanak véleményt.

„Azt a képet, a melyről szó van, a tiszaeszlári pör idején egy Ábrányi nevű magyar festő festette, Munkácsy neve alatt. Az eset annak idején Munkácsy tudomására jutott, a ki erélyesen tiltakozott a csalás ellen.” Az Est című lap 1914-es cikkének mondatai jelentős, új információkkal szolgálnak a lapunk által a héten bemutatott Vérvád című kép eredetéről. Ez az első említés, amely szerint maga Munkácsy is ismerte a képet, tehát az nem később, 1900-as halála után bukkant fel az országban. így kizárható az is, hogy a mű titokzatos tulajdonosának közelmúltban kreált történetéről van szó, amellyel a festménye értékét próbálja feltornázni.

Lapunk számolt be először arról a képről amely – ha tulajdonosának állítása igaz – átértelmezheti a nagy magyar festőről alkotott képünket. A monumentális méretű, és amúgy mesteri munka az európai kultúra egyik legsötétebb babonáját idézi teljes komolysággal: zsidók ölnek ártatlan lányt rituális okból. A festményt vizsgáló szakértők azt állítják, hogy a kép a tiszaeszlári vérvádat ábrázolhatja, azt az egész Európát felháborító antiszemita ügyet, amely éppen Munkácsy idején zajlott.

Tehetségtelen festő, kvalitásos mű

A kép eredetéről eddig csak Munkácsy özvegyének nyilatkozatai voltak ismertek: ő is hamisítványnak tartotta azt. Most azonban az is bizonyos, hogy maga a festő is szembesült az alkotással. Bár Munkácsy Mihály megnevezte a műalkotás festőjét, ezzel azonban mégsem tisztázta a kérdést.

Hogy megértsük miért, tudni kell: a Vérvád című képet még olyan művészettörténészek is egy tehetséges festő munkájának tartják, akik amúgy kételkednek abban, hogy az Munkácsyhoz lenne köthető.

A Munkácsy által megnevezett Ábrányi Lajos festői munkásságáról ugyanakkor szinte nem találni információt. Leginkább illusztrátorként említik: a fotózás előtti korban az illusztrátor készített képeket a lapok tudósításaihoz. Munkája a törvényszéki rajzolóéhoz volt hasonló, csak éppen a terepen dolgozott. Ábrányi festői működéséről annyit tudni, hogy főleg arcképfestéssel foglalkozott, és ő készítette a nyíregyházi megyeháza Kossuth-festményét is. A festmény stílusában és kidolgozottságában is látványosan a Vérvádé alatt marad.

Ábrányi nyilván azért juthatott Munkácsy eszébe, mert a tiszaeszlári per eseményeiről beszámoló cikket az ő rajzaival jelentek meg a Vasárnapi Újságban. Solymosi Eszterről rajzolt képére pedig így emlékeznek egy 1928-as könyvben: „Átkozottul rossz kép volt. Özvegy Solymossyné, mikor meglátta ezt a képet, összecsapta a kezeit és fölkiáltott: – Jaj, szegény lányom, be megváltozott!” (Szatmári Mór: Húsz esztendő parlamenti viharai.)

A műbírálattal foglalkozó Molnos Péter művészettörténész, amellett, hogy kételkedik Munkácsy szerzőségében, szintén kizárja, hogy Ábrányi Lajos lenne a festő.

A művészettörténész gyakran téved

A műkereskedelemben, eredetiségvizsgálatban járatlanabb olvasóink számára furcsa lehet, hogy egy jól ismert festő esetében kérdés lehet, ő festett-e egy nagyméretű, feltűnő képet, vagy sem. Tudni kell azonban, hogy Munkácsy fénykorában szakmányban gyártotta a műveket, egészen nagy vásznakat is, amelyek egy részét műkereskedője már a festőállványról eladott. A könyvelési adatokból következtethetően Munkácsy képeinek nagyjából a fele ismert, így érthető, hogy évről évre kerülnek elő eddig ismeretlen Munkácsyk.

Cikkünk megjelenése óta két olyan művészettörténészi vélemény is megjelent, amelyek kategorikusan tagadják, hogy a kép Munkácsy lenne. Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) főmuzeológusa állította: „A Vérvád nem úgy néz ki, mint egy Munkácsy-kép, és szellemiségében is teljesen idegen tőle, ahogy a kor más ismert magyar festőitől is, így feltehetően külföldi művész alkotása. – nyilatkozta az MTI-nek. - Nem tudom elképzelni, hogy ennyire közvetlenül, propagandisztikusan negatív sugalmazású képek készültek volna Magyarországon. A vérvád körüli hisztériára már az 1880-as években sem volt fogékony a műveltebb közönség, és komoly művészek sem foglalkoztak a témával.”

Bellák érvelése a történelmi szálat tekintve feltétlenül téved, hiszen éppen ebben a korban, közvetlen a híres Dreyfus-per előtt túlfűtött antiszemita hangulat uralkodott Franciaországban.

A Nemzeti Galéria művészettörténésze, Boros Judit inkább a stíluselemek különbözőségével érvel, amikor megállapítja, hogy „a Vérvád című képet nem Munkácsy Mihály festette.”

Itt ugyanakkor meg kell említeni, hogy a művészettörténészek közt elterjedt, ironizáló nézet szerint biztosan csak az tekinthető eredeti képnek, amelynek a megfestésénél a szakember jelen is volt.

Így történhetett, hogy szakemberek egész sora állította, hogy még a Nemzeti Galéria 2005-ös, Boros Judit által összeállított nagy Munkácsy-kiállítására is bekerültek hamis Munkácsyk. A témának az Art Magazin akkoriban nagy cikket szentelt, amelynek érdekessége, hogy nem csak független szakértők állítják: a közönség valóban láthatott kétes eredetű alkotásokat is. Még a most sarkos kritikát megfogalmazó Boros Judittól is szerepel egy önkritikus idézet: „Előfordulhat, hogy a leggondosabb szűrőn is átcsúszik egy-egy bizonytalanabb eredetű darab, sőt még az is elképzelhető, hogy akár hamis is.”

Szintén Boros Judit nevéhez köthető a tavalyi Munkácsy-botrány. Mint ismeretes a művészettörténész a Kis Jeanne című, eddig nem ismert képről megállapította, hogy Munkácsy. Békéscsaba ezek után közadakozásból összegyűjtött 28 millió forintot a képre, amelyről később elterjedt, hogy nagy valószínűséggel hamisítvány.

Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult, amelyet bűncselekmény hiányában lezártak. Információink szerint egyszerűen azért, mert sem egyik, sem másik nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani igazát.

Nem lesz közmegegyezés

A szakma természetes bizonytalanságain túl azonban van még egy olyan tényező,  ami szinte lehetetlenné teszi a tisztánlátást: az, hogy Munkácsy megkérdőjelezhetetlen nemzeti ikon. Így a magyar szakemberek számára érthetően nehéz objektíven viszonyulni a kérdéshez. Erre utal, hogy Boros Judit művészettörténész cikkének felütésében becsületsértést, holtak személyiségi jogait emlegeti, érzelmileg készítve elő a témát: „Az Index cikkének szenzációhajhász címe (Munkácsy Mihály meztelen nőt ölő zsidókat festett?) felér egy becsületsértéssel - de úgy látszik, a holtaknak nincsenek személyiségi jogaik, az egyik legjelentősebb magyar festőt durván meg lehet sérteni puszta találgatások alapján. A válasz egyébként egyértelműen: nem.”

A kép eredetével foglalkozó amerikai szakértő, Jeffrey Taylor, a State University of New York professzora is úgy véli: „Minimális esélye van annak, hogy a festményt valaha is közmegegyezéssel Munkácsy-képnek fogadják el Magyarországon.”

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!