Kétmilliós ösztöndíj egy Debrecenről szóló dalért

2013.04.18. 10:46 Módosítva: 2013.04.18. 10:47
Kilenc pályázó közül a Jantyik Zsolt vezette PG csoportnak ítélte tavaly a városvezetés a Kölcsey-ösztöndíjat, melynek hagyományos célja a városhoz kötődő kulturális művek létrehozása. Jantyik egy négy perces számot írt a kétmilliós díjból.

Kilencen adták be pályázatukat tavaly a debreceni Kölcsey-ösztöndíjra, amit a város önkormányzata minden évben meghirdet, és aminek eredményét hagyományosan a város napján, április 11-én szokták kihirdetni. A pályázat célja a kiírás szerint „Debrecenről szóló, a város kulturális értékeihez kötődő, azokat gazdagító alkotás létrejöttének ösztönzése, amely lehetőséget teremt alkotó művészek, csoportok számára” A két millió forintos támogatással járó ösztöndíjat szakmai bizottság ítéli oda, vizsgálják a pályamű színvonalát, újszerűségét, illetve hogy menyire kötődik a terv Debrecenhez.

A vagy.hu debreceni portál már a pályázat kiírásakor úgy tippelt, a díjat és vele együtt a két millió forintot a városvezetéshez közel álló Jantyik Zsolt kapja majd. Jantyik Zsolt civilben zenész, a PG Csoport frontembere, amúgy Derecske alpolgármestere és közeli barátja a városvezetésnek. Tavaly nevezték ki a Debreceni Művelődési Központ igazgatójának, előtte a Megyei Könyvtár helyettese volt. A Debrecenben szervezet városi eseményeken rendre fellép zenekarával. Jantyik megkapta már a Csokonai-díjat is, emellett 2011-ben az év zenészévé választotta az önkormányzati hátterű hírportál, a Dehir.hu. A Kölcsey-ösztöndíjra a PG csoport egy Főnix Genezis című projekttel pályázott, melyben egy városhoz kötődő dal és video klip elkészítését vállalták.

A tipp helyes volt az ösztöndíjat Jantyik kapta, és az idei városi napokon be is mutatta, Ez a város című, két milliós ösztöndíjból megvalósított új produkcióját, melyet a város dalának szánt. A dal meghallgatása után sokan felteszik a kérdést, hogy mi került ezen két millió forintba? Illetve hogy ennyi pénzből nem lehetett-e volna kihozni valami színvonalasabb, a debreceni értékeket jobban felvonultató alkotást. A dal és a klip legfőbb baja ugyanis hogy nem sok utalás van benne Debrecenre azt az egy sort kivéve, hogy „Debrecenbe kéne menni, ott is boldogabbnak lenni„. Emellett a dalban még szó van a boldogságról és a magyarságról is. „Vacak giccs”, „nívótlan gagyi”, mondják a kommentelők, akik szerint a dal jól szemlélteti a városvezetés kulturális színvonalát. A kissé jellegtelen dalt hallgatva nehezen hihető, hogy városi himnusszá válhatna. Jantyik Zsolt ugyanakkor úgy nyilatkozott, a 150 éves debreceni zeneoktatás értékeit sűrítették egy dalba.

Jantyik mellett még nyolcan pályáztak a két millió forintra, köztük a Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskoláért Alapítvány. A kórus tavaly ünnepelte 150 éves évfordulóját, így aktualitása is volt a pályázatuknak. A legtöbb pályázó egyébként könyvet írt volna, volt aki a debreceni egyházak történetét dolgozta volna fel, volt aki egy debreceni regény megírására pályázott, és akadt aki a Nagyerdei Stadion történetét mutatta volna be. De pályázott alternatív színtársulat is, és volt, aki interaktív művészeti alkotóműhelyt szeretett volna létrehozni, ami lehetőséget biztosított volna pszichiátriai betegek bevonására is.

A díj odaítélése annak fényében is furcsa lehet, hogy Jantyik már írt egy hivatalos Debrecen dalt 2003-ban, ami akkor is elnyerte a városvezetés tetszését. Jantyik 2011-ben Debreceni capriccio címmel musicalt is írt, melyet a debreceni Csokonai Színházban mutattak be, Vidnyánszky Attila rendezésében.