Máté, Mirella
12 °C
30 °C

Csodabogarak és szakbarbárok a Kis Könyves Éjen

2013.04.21. 15:24
Különösebb nyom és feltűnés nélkül zajlott le a Kis Könyves Éj, a magyar független könyvesboltok éjszakája. A szervezők programokkal, kedvezményekkel és hosszabbított nyitvatartással várták az érdeklődőket – nemcsak Budapesten.

Magyarországon immár második alkalommal rendezték meg a kiskönyvesek éjszakáját péntek késő délutántól egészen éjfélig. Ideális tavaszi időpont ez egy városban sétálós kulturális esemény számára, egyfajta átvezetés a Nemzetközi Könyvhét és a független lemezboltok napja, a Record Store Day között. A „Sztárom a párom” és a „Pop, csajok, satöbbi” óta pedig tudjuk, hogy nemcsak a hanglemezeladások, hanem a független, vagy másképp indie könyvesboltok is felültek arra a bizonyos szopórollerre, és gyorsulva bucskáznak a feledésbe.

Az Andrássy pálmafái mentén

Budapest szemlátomást mit sem sejt a benne zajló kulturális pezsgésről. Könnyed tavaszi péntek esténk van, színültig megtelnek a belvárosi teraszok, a terek és parkok padjain pedig fiatalok szopogatják a sarki kisboltban okosított piáikat. Eközben az Andrássy úton, a MagNet Közösségi Ház aulájában családias hangulat fogad. Az esti órákban különösen szép épületben tucatnyi ember hallgatja Baksa-Soós Attila Rocklitera című performanszát. Jóvágású harmincasok és negyvenesek, szellemileg friss nyugdíjasok, és persze a szüleik révén idetoloncolt gyerekek derülnek a padon üldögélő Frank Zappa történetén és egyéb rock'n'roll sztorikon. Fiatal talán egy szál se, vagy legjobb esetben is csak elvétve, akkor is feltűnően unatkozva, a nadrággombjukat birizgálva. Érthető, hiszen a haverok valószínűleg épp ezekben a percekben bontanak ki egy üveg tengerész rumot valahol az Erzsébet tér emberrengetegében.

Egy helyiséggel arrébb, de még az épületen belül, a Paradigma Kuckóban valaki mindig elszántan lapozgat és hangol tudatállományának szintlépésére. Az üzlet előtt a Rukkola közösségi könyvcsereprogramja révén hosszú asztalnyi kötet sorakozik. Olykor meg-megáll felettük egy-két érdeklődő, és tanácstalanul, homlokráncolva szemlélik Karinthy Frigyes és Stephen King könyvei közt a gimnáziumi matematika-feladatgyűjteményt, valamint a „101 levél a franciás szeretkezésről” című remekművet.

A városcentrum felé közeledve, az Andrássy egy másik pontján már többen gyülekeznek. Az Írók Boltja előtt huszonéves, látványosan egyetemista lány és fiú dohányzik, míg odabent viszonylag sokan bámészkodnak a polcok között, még a galériában zajló felolvasás nyugtalanító elektronikus zenei alapjai ellenére is. Az asztaloknál egy rokonszenves pár kávézik, mindketten egy-egy kötetbe merülve. Gondolataik szemmel láthatóan fényévekre járnak egymástól, csak az egymást simogató és birizgáló kézfejeik jelzik, hogy a sorok tengerében is összetartoznak.

Egy sarokkal arrébb, a Millenium Könyvesházban akusztikus zenekar játszik és énekel az Andrássy pálmafáiról, az Oktogon narancsterméséről és alföldi tevegelésekről. A koncert alatt egy nagyon idős bácsi türkizkék pulóverben, nadrágzsebből lógó pamutzsebkendővel bújja elszántan a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő könyveket. Percekre belefeledkezik, és mint alsótagozatos csodálkozik rá a világ nagy rejtelmeire. A kassza előtt zsibongó tömeg sorakozik, az üzlet – mint valami vásár – megtelik élettel.

Újlipóciában

A folytatásban a Jászai tér vonzáskörzetében fellelhető könyvesboltokat célzom meg. Este tízkor a Láng Téka már látványosan bezárt, rácsait gondosan bereteszelték. Néhány házszámmal feljebb üdítő zsivaj fogad a Pozsonyi Pagonyban. Furcsamód több felnőtt érzi jól magát, mint az üzlet célközönségének számító gyerekek, akiknek külön foglalkoztatósarok köti le a figyelmét. „Tíz óra van, kezdődhet a buli!” – kiáltja el magát egy apuka, miközben felhangosodik a zene. Vitán felül itt volt a legjobb a hangulat a Kis Könyves Éjen.

Az Újpesti rakpartra érve, a Famulus könyvesboltban mérsékelt házibuli-hangulat alakult ki. Ha jól látom, a rendkívül jópofa japán szókártyák, török nyelvkönyvek, német túlélőszótárak, horvát és svéd kapdelők közt zömében alkalmazottak töltik estéjüket.

A körúton belül

Miközben a szűkebb értelemben vett belváros felé veszem az irányt, útba ejtem a Massolit Books & Cafét is a Nagy Diófa utcában. Itt külföldiek lapozgatják Örkény egyperceseit, Krúdy Szinbádját, Márai visszaemlékezéseit, Kosztolányi Édes Annáját és persze kertész Imre több művét is. Természetesen angol fordításban. Közben az asztaloknál helyes külföldi lányok kortyolják vörös borainkat, de olyan férfi is akad, aki dobozos sört markolva múlatja az időt. Vitathatatlanul péntek van.

A Latitudes könyvesboltban nemcsak a könyvek franciák, hanem a kedélyek is. Igazán kifinomult, kellemesen modoros koktélparti-hangulat keveredik a kiállításmegnyitók jóindulatú gőgjével. Eleinte magyar szót nem is hallani, úgy elnyomja a francia csevej.

A Gondolat Könyvesházban tizenegy óra után már nincs egy lélek sem a két rokonszenves eladólányon kívül. Diszkrét fecsegésük szerencsére megtöri a síri csendet. Az épp szemben található Bencés könyvesboltban is épp elfogynak a vendégek. Kellemes levendulaillatban szemezgetek a gyermekimakönyvekkel és persze nem bírom megállni azt sem, hogy ne lapozzak bele Anselm Grün „Teljes élet cölibátusban” című művébe. Kicsit később, mikor már a szerzetesek által készített likőröket és mézeket kóstolom, szóba elegyedem az eladókkal. Amikor arról kérdezem őket, hogy megdobta-e a forgalmukat a Kis Könyves Éj, egyöntetűen bólogatni kezdenek. Persze egyúttal azt is elismerik, hogy ehhez jelentősen hozzájárult az aznapi könyvbemutató is. A „Hat keréken Jeruzsálembe” Ábel atya, Gellért atya és Iván bencés szerzetesek biciklis zarándoklatának naplószerű dokumentációja. De nemcsak a zarándoknaplót vitték a vásárlók, hanem egyéb könyveket, csokoládét, likőrt és mézeket is.

Úgy látszik tehát, hogy a program részben sikeres, elvégre – ha csak egy napra is, de – sikerült megtöltenie ezeket a sokszor pókhálósnak és dohszagúnak gondolt üzleteket. Mégis szívfacsaró látvány, ahogy ezek az értéket közvetítő, sokszor részterületekre szakosodott üzletek panganak a hétköznapokon. Most pedig amikor eljött a napjuk, volt aki ügyesebben, és akadt aki kevésbé szórakoztatóan fogadta látogatóit. Magát a független könyvesboltokban való vásárlás szépségét mégsem sikerült szélesebb tömegekhez eljuttatni. A programkínálat bizonyára kedvezett a könyvmolyok sajátos szubkultúrájának, a megszállott csodabogaraknak és a kifinomult ízlésű szakbarbároknak, de szélesebb körben – csúnya marketinges kifejezéssel élve – nem tudta sem eladhatóvá, sem trendivé tenni a kulturális fogyasztás e formáját. A meggyőzhető tömegek, a piac hiénatörvényeinek megfelelően, valószínűleg továbbra is a nagyobb könyváruházakban szerzik majd be olvasmányaikat – pláne a karácsonyi szezon idején. Ambivalens érzésekkel lépek az utcára, és vetem bele magam az éjszakába végre én is.