Szerdától látható a Gábriel arkangyalról szóló héber szöveggel teleírt rejtélyes ősi mészkőtábla a jeruzsálemi Izrael Múzeumban. A múzeum kurátorai azt mondták, hogy a térségben a holt-tengeri tekercsek óta nem bukkantak hasonló jelentőségű leletre. Az új kiállításon a Gábriel-kő mellett bemutatják az Újtestamentum és a Korán Gábriel arkangyalra vonatkozó részeit is.
A tudósok még javában vitatkoznak a tizenhárom évvel ezelőtt a Holt-tenger jordániai partjánál talált, úgynevezett Gábriel-kő 87 soros szövegének pontos jelentésén, de abban egyetértenek, hogy a lelet egy próféciát tartalmaz a jeruzsálemi Második Szentély idejéből.
Abban is egységesek a tudósok, hogy a szöveg egy Jeruzsálem elleni támadás apokaliptikus látomását írja le, ahol angyalok szekerén megjelenik Isten a város védelmében. A központi angyalfigura Gábriel: „Én Gábriel vagyok” – áll a kövön is.
A nézeteltérések részben abból származnak, hogy fontos helyeken elmosódott a tinta, valamint a szöveget két átlós repedés három részre szabdalja és ezért részben olvashatatlan. A szöveg mintegy negyven százaléka egyértelmű, amely alapján a szakértők öt olvasatot készítettek.
Nemcsak a lelet tartalma, hanem formája is különleges: tintával írtak kőre, és sehol máshol nem találtak a térségben hasonló módon készült vallásos iratot. James Snyder, a múzeum igazgatója elmondta, hogy "olyan az írás, mintha kőre írtak volna egy holt-tengeri tekercset, azonos korszakból származik, és néhány tekerccsel egyező betűket tartalmaz az íráskép".
2008-ban komoly vihart kavart egy izraeli tudós elmélete, amely szerint a szöveg forradalmasíthatja a korai kereszténységről való tudásunkat, ugyanis egy Jézus kora előtti messiási feltámadásra hivatkozik. Állítását arra a sorra alapozta, hogy "három nap múlva élned kell". Később a Héber Egyetem professzora visszakozott, de a Biblia-tudósok körében továbbra is viták zajlanak a kővel kapcsolatban.
Gábriel arkangyal személye mind a három nagy monoteista vallásban megjelenik. Megtalálható a 13. századi, úgynevezett damaszkuszi kódexben, a teljes héber Biblia egyik legrégibb illusztrált kéziratában, az Újszövetség 10. századi - Bretagne-ból származó - kéziratában, melyben Gábriel megjósolja Keresztelő Szent János születését és megjelenik Szűz Máriának, valamint a 15. vagy 16. századi iráni Koránban is, ahol az arabul Dzsibrilnek nevezett angyal feltárja Mohamednek az Isten szót.
A mintegy egy méter magas kőtábla története meglehetősen homályos. Egy beduin találta 2000-ben a Holt-tenger jordániai partjainál, majd Gaszán Rihani jordániai régiségkereskedőhöz került. Ő eladta David Jeselsohn svájci-izraeli műgyűjtőnek, aki most kölcsönadta a kiállításra az Izrael Múzeumnak az előzőleg már Rómában és több amerikai városban is bemutatott leletet.