Paulina
20 °C
35 °C

Az urbanisták nem örülnek a múzeumi negyednek

2013.05.14. 10:47
A Magyar Urbanisztikai Társaság állásfoglalása szerint nincs szükség a Városligetbe tervezett múzeumi negyedre, a nemzetközi tervpályázat idei kiírását pedig elsietettnek tartják.

Az urbanisták ugyan fontosnak tartják a városok lehető legjobb irányú, minden szempontot figyelembe vevő, azokat megfelelően súlyozó, értékteremtő fejlesztését, és egyetértenek azzal a különböző médiumokban olvasható és hallható szándékkal, hogy a tervezett beruházást, mint minden hasonló nagyságrendű beavatkozást, nemzetközi építészeti tervpályázat előzzön meg, de annak ez évi kiírását elsietettnek látják - áll sajtóközleményükben.

Mint írják, "a településfejlesztés a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján a helyi önkormányzat feladata, ami azt jelenti, hogy a különböző elképzeléseket olyan területen és úgy lehet megvalósítani, ahol és ahogy azt a helyi tervek lehetővé teszik. Jelen pillanatban – ismereteink szerint – a Főváros és a Kerület ide vonatkozó dokumentumai a Múzeumi Negyed (öt jelentős múzeum) városligeti elhelyezésével nem számolnak".

A MUT álláspontja szerint ilyen esetben az építést és az azt megalapozó építészeti tervezést meg kell, hogy előzze a településfejlesztési elképzelések és az annak megfelelő településrendezési tervek kidolgozása vagy módosítása. A közlemény szerint a "Városliget majd’ százhektáros városi jelentőségű, védett közparkja az év szinte minden időszakában erősen igénybe vett, ezért további tömegeket vonzó létesítményeket nem kívánatos ide telepíteni. Az ennek ellenére felmerülő ilyen szándék esetén a létesítmények tervezett nagyságrendjét, telepítési helyét, a tágabb városszerkezeti (közlekedési és közmű) kapcsolatait, városképben betöltendő értékteremtő voltát stb. részletes, több változatos, sok szempontú hatástanulmánnyal kell igazolni, vagy – ennek eredményeként – akár más kedvezőbb helyszínekre javaslatot adni".

Véleményük szerint múzeumi negyed már ma is létezik: a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Mezőgazdasági Múzeum, a Közlekedési Múzeum mellett a Hősök tere közvetlen közelében található a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum, a KOGART Galéria és a Zelnik Gyűjtemény. "Ha a város e területére zsúfolunk további idegenforgalmi fejlesztéseket, akkor a terület és környéke élhetőségén rontunk, s a fejlesztési erőket elvonjuk a város más, fontos, a nevezett térségnél sokkal jobban rászoruló, ugyanakkor kiemelkedő értékű területei elől. Ilyen például a 2. világháború óta (azaz csaknem hetven éve) romos épülettel és foghíjakkal éktelenkedő, az országot is szimbolizáló jelentőségű Várnegyed (ahol szintén létezik már múzeumi negyed), de ilyen lehet a méltatlanul elhanyagolt és teljes megújításra szoruló Népliget (ahol a Városligettel ellentétben csupán a Planetárium vonzza a látogatókat)".

Az urbanisták szerint "a Szépművészeti Múzeum térszín alatti bővítésének szakmai-társadalmi kritikája (pl. a művészettörténészek részéről) is figyelmeztető jel arra, hogy egy ilyen volumenű (70-120 milliárd forintról szólnak a hírek) fejlesztés, beruházás lényegesen alaposabb, a fentiekben vázolt előkészítettséget igényel, hogy a tervezett folyamat eredménye valóban a város, az ország, a nemzet érdekét szolgálhassa".

A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége részletesen megtárgyalta a kérdést, és rendezvényen biztosított lehetőséget a kormányzati tervek megismerésére és vitájára minden érdeklődő számára. "Az itt részvevők többsége és az elnökség – a fentieken túlmenően – nem látja biztosítottnak a város területén előkészítés alatt álló nagy állami beruházások összehangoltságát, és nem látja alátámasztottnak azt, hogy a százmilliárdos nagyságrendű múzeumfejlesztések valóban érdemi hozzájárulást jelentenének a gazdasági prosperitás megteremtéséhez, továbbá azt sem, hogy az ilyen fejlesztéseket a Városligethez csatlakozva lenne a legelőnyösebb megvalósítani".

Megítélésük szerint – ha valóban új múzeumok szükségesek az ország számára – azokat a város elhanyagolt területeinek értéknövelésére célszerű felhasználni, lehetőleg funkcióvesztett objektumok újrahasznosításával (mint ahogy az történt például a Millenáris Park esetében). Mint  írják, "Európa építészetének java már túljutott az ikonikus épületek hajszolásán, s a legújabb múzeumok több esetben is egészen egyszerű épületben valósulnak meg: átadva a „szerepet” a belső tartalomnak, a kiállítási tárgyaknak, műveknek. Nem tekinthetünk el attól sem, hogy a gazdasági fellendülést célzó európai uniós forrásokat valóban a legnagyobb eredményt hozó, lehetőleg más területekre is minél nagyobb továbbgyűrűző hatást kiváltó módon fektessék be, széles körű szakmai-társadalmi egyeztetés nyomán".

A MUT ezért feltétlenül szükségesnek lát legalább egy olyan stratégiai tervet, amely gazdasági szempontokat is számba véve a kormányzati hatáskörben lévő legfontosabb igazgatási és kulturális épületek, területek jövőbeli hasznosításáról, azok legjobb kialakításáról intézkedik, továbbá egy, az országos múzeumhálózat korszerűsítésére, annak területi szempontjaival együtt kidolgozott koncepciót, amely megalapozhatja a fejlesztési források optimális elköltését.